Oktatásrendszerünk fejlesztésének lehetséges útja

A magyarországi osztott általános iskolák óraterve az 1984/85-ös tanévtől kezdve (elemi osztályok,

évi 32 munkahét és heti ötnapos megterhelés esetén)

          1. osz- 2. osz- 3. osz- 4. osz- Össze-

          tály tály tály tály sen

         Magyar nyelv és irodalom 314 323 323 259 1219

         Környezetismeret 56 64 65 93 278

         Matematika 185 185 166 157 693

         Technika 55 37 55 55 202

         Rajz 55 55 65 65 240

         Ének-zene 37 65 64 64 230

         Testnevelés 93 93 93 93 372

         Osztályfőnöki óra 37 37 74

         Összesen 795 822 868 823 3308

Az ukrajnai osztott általános iskolák óraterve az 1993/94-es tanévre (első fokozat, elemi iskolák,

ötnapos munkahét, évi 34 munkahét)

         Magyar nyelv és irodalom 238 204 204 204 850

         Ukrán nyelv (34) (68) 102 102 272

         Matematika 136 136 136 136 544

         Ének-zene, rajz 68 68 68 68 272

         Testnevelés 68 68 68 68 272

         Kézimunka 34 34 34 34 136

         Választható tárgyak 68 68 68 68 272

         Fakultációk, pótórák 136 170 170 170 646

         Összesen 748 816 850 850 3264

A magyarországi osztott általános iskolák óraterve az 1984/85-ös tanévtől kezdve (5-8. osztályok,

évi 32 munkahét, heti 5 munkanap esetén)

          5. 6. 7. 8. 9. Ösz –

          oszt. oszt. oszt. oszt. oszt. sze-

          sen

         Magyar nyelv és irodalom 185 157 139 129 610

         Idegen nyelv 111 102 74 74 361

         Környezetismeret 93 93

         Történelem 65 65 64 93 287

         Földrajz 65 65 64 194

         Matematika 148 148 139 138 573

         Fizika 65 64 65 194

         Kémia 65 64 129

         Biológia 64 64 65 193

         Technika 64 64 55 55 238

         Rajz 64 64 55 46 229

         Ének-zene 65 64 65 46 240

         Testnevelés 93 93 93 93 372

         Osztályfőnöki óra 37 37 37 37 148

         Fakultatív óra 55 65 120

         Összesen 925 988 1035 1035 3983

Az ukrajnai osztott általános iskolák óraterve az 1993/94-es tanévre (5-9. osztályok, évi 34 munkahét,

heti 5 munkanap esetén)

Magyar nyelv és irodalom 170 136 170 136 170 782

Ukrán nyelv 68 68 68 68 68 340

Idegen nyelv 102 102 102 102 102 510

Világirodalom 68 68 68 68 68 340

Matematika 136 136 170 170 170 782

Történelem, Ukrajna történelme 34 68 68 68 102 340

Jogi alapismeretek 34

Földrajz 34 68 68 68 68 306

Biológia 68 68 68 68 272

Fizika 68 68 102 238

Kémia 68 68 136

Ének-zene, rajz 68 68 68 68 34 306

Testnevelés 68 68 68 68 68 340

Munka 68 68 68 68 68 340

Választható tárgyak 34 68 34 34 34 204

Fakultációk, pótórák 204 102 136 170 204 816

Összesen 1054 1088 1156 1190 1224 5712

Óraterv az ötnapos munkahét szerint dolgozó ukrajnai nemzetiségi iskolák számára

(Minisztériumi rendeletek, 1993 – N 9–10., 26. és 27. oldal)

          Tantárgy III. fokozat

          10. osztály 11. osztály Összesen

         Magyar nyelv és irodalom 4 4 8 272

         Ukrán nyelv (1) (1) (2) (64)

         Angol nyelv (idegen) (1) (1) (2) (64)

         Világirodalom 2 2 4 136

         Matematika és a számítástechnika alapjai 4 5 9 306

         Történelem, Ukrajna történelme 3 3 6 204

         Földrajz 1 – 1 34

         Biológia 1 1 2 64

         Fizika 3 4 7 238

         Kémia 2 2 4 136

         Testnevelés és polgárvéd. 3 3 6 204

         Összesen 25 26

         Profil szerinti oktatásra szánt idő 5 4 9 306

         Fakultáció 6 6 12 408

Óraterv a magyarországi gimnáziumok I–IV. osztálya számára

          Tantárgy I. osz- II. III. IV. Össze-

          tály oszt. oszt. oszt. sen

          heti heti heti heti óra

         Magyar nyelvtan 2 1 1 1 6 192

         Magyar irodalom 2 3 3 3 11 352

         Történelem 2 2 3 3 10 320

         Bevezetés a filozófiába 2 2 64

         Orosz nyelv 3 2 3 3 11 352

         2. Idegen nyelv 3 3 2 3 11 352

         Matematika 4 3 3 3 16 512

          2 2 3 2 9 288

         Kémia 2 2 2 – 6 192

         Biológia – 2 2 2 6 192

         Földrajz 2 3 – – 5 160

         Ének-zene 1 1 1 – 3 96

         Rajz és műalk. elemzése 1 1 1 – 3 96

         Testnevelés 3 2 2 3 10 320

         Technika 2 2 – 4 128

         Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 4 128

         Kötelező óraszám 30 31 27 26

         Fakultatív órakeret 2 2 6 6

         Együtt 32 33 33 32

          Megjegyzés: Magyarországon 32 hetes munkarend van érvényben.

Óraterv a Nagydobronyi Középiskola líceumi osztálya számára

          Tantárgy I. osz- II. osz- III. Összesen

          tály tály osztály

         Magyar nyelvtan 2 2 2 6 204

         Magyar irodalom 4 4 4 12 408

         Történelem 3 3 3 9 306

         Világnézetünk alapjai 1 1 34

         Ukrán nyelv 3 3 3 9 306

         Angol nyelv 3 3 3 9 306

         Matematika 4 4 4 12 408

         Fizika 3 3 3 9 306

         Kémia 2 2 2 6 204

         Biológia 2 2 2 6 204

         Földrajz 2 2 2 6 204

         Számítástechnika 1 1 1 3 102

         Testnevelés 2 2 2 6 204

         Polgári védelem 1 2

         Összesen 32 33 32

         Fakultációk 4 3 4

         Megjegyzés: Ukrajnában 34 munkahétből áll egy tanév.

         Mint látjuk, az elemi iskolai fokozat óraterve és az általános iskola óraterve nem tér el egymástól lényegesen, azt a szabadon választott órákkal lehet korrigálni. Viszont az iskola harmadik fokozatában már jelentős a különbség a gimnáziumi óratervvel összevetve. Méltánytalanul kevés órában tanítják nálunk a biológiát, földrajzot, idegen nyelvet (egy idegen nyelv elsajátításához alapfokon legalább 5000 órai intenzív oktatásra van szükség, tehát heti egy óra szintentartásra sem elegendő. Vagyis az érettségi harmadik szakaszában, a két évbe elképzelhetetlen besűríteni azt a tananyagot, amit négy év alatt sajátítanak el Magyarországon.

         A líceumi osztályok indítása lehetőséget ad ennek a korrigálására. Például nézzük meg a Nagydobronyi Középiskola ilyen osztálya számára készített óraterveket. Az utolsó változatban, nagy tanulólétszám esetén, két tanulócsoportnál még a szakosítás is megoldható, hogy a tanulók érdeklődésének megfelelően magasabb óraszámban tanítsák a választott tárgyakat. Miután megvizsgáltuk és korrigáltuk az óraterveket, igazítani kell az elsajátítandó törzsanyagon, a tanterveken. Nem áll módunkban és nem is célunk itt a tantervek összehasonlítása, részletes tárgyalása, de meghatározhatjuk azokat az elveket, amelyek fontosak a tantervek összeállításánál, különös tekintettel azon tantárgyakra, amelyeknek az identitástudat kialakításában nagy szerepe van. Ezek a tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene és nem utolsó sorban a földrajz. Magyar nyelvből és irodalomból, valamint énekből egyszerű és ésszerű, hogy azokat a tanterveket kell használni, amelyek az anyaországban érvényesek. Abból a tényből kiindulva, hogy a kárpátaljai magyarság az összmagyarság része, természetes, hogy számára nem lehet külön nyelvtant és irodalmat kreálni, mérvadó csak az lehet, amit az anyaországban használnak, esetleg ezt bővíthetjük helyi anyagokkal. A követelményrendszerben sem lehet nagy eltérés, ugyanúgy, mint a tudományban sem lehet külön követelményrendszer Erdély, Felvidék, Kárpátalja számára. Ezt el kell ismernie az államnak és természetessé kell válnia, minthogy természetes az is, hogy minden ukrán ember számára az Ukrajnában érvényes irodalmi nyelv szabályai a mérvadók, bárhol éljen a világon. És az Oroszország határain kívül élő oroszok is anyanyelv és irodalom terén a Moszkva és Oroszország által meghatározott irányvonalat vallják magukénak. Ennek az elvnek kell érvényesülnie az ének-zene oktatásánál is, hiszen népzenénk a második anyanyelvünk. Más a helyzet a történelemnél és a földrajznál. Itt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Ukrajna állampolgárai vagyunk, tehát ennek az országnak a történelmét ismerni kell, ami nem zárja ki, hogy saját nemzetünk történelmével is megismerkedjünk. Ahhoz, hogy a világról, a világ történelméről minél szélesebb képet tudjon alkotni a diák, azt párhuzamban kell tanítani az ország és a nemzet történelmével. Ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egy-egy kor tanulására tervezett óraszámból mondjuk 50%-ot a világtörténelemre, 30%-ot Ukrajna, 20%-ot Magyarország történelmére fordítanak. Természetesen figyelembe kell venni az állami alaptantervet. Ugyanez vonatkozik a földrajz oktatására is, mert elképzelhetetlen egészséges magyarságkép anélkül, hogy a diák ne ismerné, merre és milyen államalakulat keretén belül élnek nemzettestünk részei, milyenek azon vidékek természeti adottságai. Ezeket a tanterveket mihamarabb ki kell dolgoznia a Pedagógus-Továbbképző Intézetnek.

         Az oktatás szempontjából nagyon fontos a tankönyvkiadás kérdése, noha ez az eddig tárgyaltaknak az utolsó stádiuma, de itt csapódnak le az előzőek hiányosságaiból adódó gondok. Nézzük, hogyan alakult ez nálunk. A tankönyveket az elkészült tantervek alapján írják, amelyek viszont az óratervekre épülnek. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy sajnos nem nőtt fel olyan tankönyvszerkesztő generáció Kárpátalján, amely képes lenne jó, munkáltató, színvonalas könyvet írni. Ennek okai lehetnek a múlt rendszerből örökölt ideológiai korlátok, hogy például a reáltantárgyakból nem is lehetett önálló tankönyveket használni, csakis a fordításosakat. Fordításos könyveken nőtt fel az a generáció, amelytől most elvárnánk, hogy jó könyveket írjon. Anyanyelvből más a helyzet. Itt a megyében készült tantervek alapján kell tankönyvet írni, amelynek a kialakításáról helyben, a megyében döntenek. Sajnos a helyi, főleg felső tagozatos magyar nyelv és irodalom könyvek mégsem felelnek meg, sőt némelyik akadémikusnak tűnik egy általános iskolás számára. A megjelent anyanyelvi és olvasókönyvek a szerkesztők gondos munkájának köszönhetően általában eredményesen használhatók az iskolákban.

         Be kell látni, hogy míg nem jelentkeznek azok az új ifjú pedagógusok, akik belső indíttatásként megírják könyveiket, a legcélszerűbb, ha anyanyelvből és irodalomból adaptáljuk az anyaországi tankönyveket. Adaptáció alatt értjük a Magyarországon megjelent tankönyvek helyi anyagokkal kibővített változatát. Ez azt jelentené, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban folyamatosan jó tankönyv kerülne minden gyerek kezébe. A végcél természetesen a fejlett országokra jellemző tankönyvpiac. A jelenlegi gazdasági válság közepette még egy-két évig örülhetünk, ha egyáltalán tankönyvet tudunk adni minden gyereknek.

3. Pedagógus-továbbképzés és felsőfokú oktatás

         Az oktatáshoz tartozik, bár annak nem szerves része, a pedagógusok továbbképzése. De fontos része, hiszen kihatással van az oktatási rendszer elemeire. A továbbképzésnél is természetesen érvényesülni kell az anyanyelv szabad használatának. Minden pedagógusnak természetes igénye anyanyelvének használata gondolatainak kifejezésekor. És fontos az is, hogy minden új szakkifejezést megismerjen, anyanyelven jusson szakirodalomhoz, beszélgethessen a szakmai újdonságokról. Hiszen ha az anyanyelv nem fejlődik, rohamosan sorvad, amíg el nem nyeli a többségi nemzet. Nem kell ezt bizonygatni, jól ismerjük az indiánok, a szibériai kis népek anyanyelvi helyzetét. Nincs az új fogalmakra szavuk, ezért más népek nyelvét használják. Ugyanilyen sorvadáshoz vezethet az is, ha anyanyelvünk nem funkcionál az élet minden területén.

         A továbbképzés megszervezését, természetesen önálló magyar intézetnek kell felvállalnia. Ennek csírája lehet a Megyei Pedagógus-Továbbképző Beregszászi Fiókintézete. Remélhetőleg néhány éven belül ezt a feladatot fel tudja vállalni. Funkciók és feladatkörök átcsoportosításáról van szó, ami érdekszférákat érint. Miért volt szükség erre az intézetre, merül fel nap mint nap még a pedagógusok körében is a kérdés, hiszen eddig is voltak az intézet nemzetiségi osztályának magyar munkatársai? Látnunk kell, hogy egy-egy személy alkalmazása egy-két szakosztályon nem jelent garanciát arra nézve, hogy az adott kérdéssel mindig az az illető fog foglalkozni, és nem jelent garanciát arra nézve sem, hogy távozása esetén munkakörét olyan személy tölti be, aki érdekelt ügyünkben és felvállalja azt. A nemzetiségi kabinet az internacionalizmus összemosó elve szerint minden kisebbség számára egyforma feltételeket teremt, nem veszi figyelembe az igénybeli és aránybeli eltolódásokat. Míg egy iskolában tanítanak szlovákul és a németeklakta falvakban csak most szervezik az anyanyelvi iskolákat, addig anyanyelven nem szervezhetnek önálló továbbképző csoportot a tanárok számára, de önálló csoportok szervezését igénylik az orosz, román, magyar iskolákban dolgozók. A beregszászi fiókintézetnek a feladata, bárki kerüljön oda, az, hogy a magyar iskolákban dolgozó tanárok továbbképzését megszervezze, ellássa őket módszertani anyagokkal, vagyis a magyar tannyelvű iskolákat szolgálja. Valószínű, időbe kerül, amíg ez az intézet a feladatait teljesen ellátja, míg tisztázódnak a félreértések és tisztázódnak a két intézet között a funkciók.

         Anyanyelvű oktatásunk szempontjából nagyon fontos, sőt meghatározó szerep jut a felsőfokú képzésnek, hiszen az kihatással van az összes többi képzésre.

         “A felsőfokú tanintézetek (tanítóképző, főiskola, egyetem stb.) végzik ugyanis azt a rekonstrukciós és szelekciós tevékenységet, mely a már említett újratermelési visszacsatolás révén meghatározza az alapintézmények, s végső soron az egész rendszer működésének minőségét.”¹

         A képesítés folyamán szerzett tudás, szakmai kvalitás, emberi tartás, nemzeti öntudat határozza meg a következő generáció szellemiségét, annak nézeteit, hozzáállását.

         A jelenlegi állapotokat, valamint a magyarság számarányát tekintve nincs reális esély arra, hogy Kárpátalján önálló magyar egyetem működjön. (Egyetem – bizonyos tudományok vagy tudományágak tanításával és kutatómunkával foglalkozó intézmény.) Arra viszont törekedni kell, hogy az Ungvári Állami Egyetemen a diákok (a felvételi vizsgákon kívül) néhány tárgyat magyarul tanulhassanak.