A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalján 1944 után

Oktatásrendszerünk fejlesztésének lehetséges útja

         A nemzetiségek belső önrendelkezési igényéből eredendően a kárpátaljai magyarságnak természetes joga a kulturális autonómia iránti törekvés. Mit értünk kulturális autonómia alatt, merül fel sok esetben a kérdés, amikor ezt a fogalmat hangoztatva érvelnünk kell különböző szervezetek képviselői előtt. Az itt élő magyarság természetszerűen nem azt az állapotot érti ez alatt, amikor önképzőkörök és zárt rendezvények keretén belül ápolhatja örökölt hagyományait, továbbadhatja dalait és táncait a követkő generációknak. E fogalom alatt értjük egy olyan rendszer kiépítését, amelyben anyanyelvünket azonos értékűnek tekintik az életszituációk minden területén, amit törvényileg a jog erejével ismernek el és biztosítanak mindenki számára, aki magát magyarnak vallja. Nem elvont gondolatok ezek, nem irreális igénye az itt élő magyarságnak, hiszen Európa számos országában ezeket a lehetőségeket biztosítják. Például önálló kulturális autonómiával rendelkeznek a finnországi svédek, a németországi dánok, az olaszországi németek. Mit jelent számukra a kulturális autonómia? Nézzük meg ezt két kisebbség példáján.

         Milyen a svéd kisebbség helyzete Finnországban? Finnország 461 járásra oszlik. Ebből 396 tisztán finn nyelvű, 24 svéd nyelvű, 20 svéd többségi nyelvvel, 21 finn többségi nyelvvel. Minden állami törvény, rendelet kétnyelvű. A hatóságokhoz mindkét nyelven lehet fordulni. Azok a tisztviselők, akiknek a munkájához egyetemi diploma szükséges, svéd nyelvvizsgát kötelesek tenni. A bíróságon mindenütt anyanyelven lehet beszélni és a választ is kötelesek a beszélt nyelven megadni. Az oktatásügyi minisztériumnak svéd nyelvű részlege van, mely saját iskoláik számára készít tanterveket. Az iskolaügy az önkormányzathoz tartozik. A kétnyelvű járásokban kétnyelvű az oktatási irányítás. A svéd nyelvű iskolák külön épületben működnek. Óvodai szinten a törvény nem rendelkezik a nyelvhasználatról. Fontosabbnak tartják, hogy milyen messze van a lakóhelytől az óvoda, mint azt, hogy milyen nyelven folyik az oktatás. A svéd nyelvű óvodáknak saját igazgatási szabályzatuk van. A pedagógusok továbbképzése is svéd nyelven folyik.

         A kétnyelvű járásokban két párhuzamosan működő közigazgatás van. A hadseregben is van olyan század, amely svéd nyelvű. Helsinkiben minden városrészben működnek svéd nyelvű iskolák. A legkisebb svéd nyelvű alsó tagozatban a tanulók száma 6. A svéd nyelvű gimnáziumok aránya 38%, a szakmák 95%-a tanulható anyanyelven. Turkuban egyébként van önálló svéd egyetem is. Helsinkiben svéd nyelvű karok működnek az egyetemeken. Mint látjuk, a svéd nyelvű kultúra önállóságra törekedik. Még külön rovattani társaság is van a svédek számára. Ez garantálja a terminológia, a szaknyelv fennmaradását. Mivel a finn és a svéd nyelv mindenki számára kötelező, kizárt az izoláció. A hivatalos nyomtatványok is kétnyelvűek és a kórházakban is működnek svéd osztályok, ahol a személyzet svéd nyelvű. Természetes, hogy a helységnév- és utcanév-táblák, az útjelző-táblák kétnyelvűek.

         Politikai érdekképviseletet a svéd párt gyakorol. A 200 parlamenti képviselőből tizenkettő a svéd párt színeiben tevékenykedik és a mérleg nyelve a koalícióban.

         A legnagyobb egyház az evangélikus. Egy svéd nyelvű püspökség működik nyelvi és nem területi alapon. Most éppen azért harcolnak, hogy legyen az országban svéd nyelvű szociális hálózat, elvonóintézet. Érdekes kuriózum: ha néha előfordul, hogy egy levélre finn nyelvű válasz érkezik svéd nyelvű helyett, az állampolgárok rögtön reagálnak, mert úgy érzik, sérelem esett jogaikon.

         Tekintsük át a dél-tiroli német kisebbség önigazgatási rendszerét.

         Dél-Tirol Olaszország legészakibb tartománya. 1910-ig az Osztrák–Magyar Monarchia részét képezte. A I. világháború után három részre osztották.

         Dél-Tirolnak (Südtirol) 440 508 lakosa van. Nemzetiségi megoszlása a következő:

          Németek 287 503 68%

          Olaszok 116 914 28%

          Ladinok 8534 4%

         Az 1940-es évekig folyt a harc az autonómiáért.

         1972-ben jött létre a második autonómia-szabályzatuk. Sok küzdelem árán jutottak el a mostani helyzetig. A fasiszta rendszer idején megszüntették a német nyelvű iskolákat. Ekkor alakultak az ún. katakomba-iskolák.

         Napjainkban Dél-Tirolnak primer és secunder törvényalkotó joga van. Primer jogok: iskolák kialakítása, szakmai képzés megszervezése, óvodák létesítése. Secunder jogok: törvények adaptálása, iskolarend, tanárképzés, tanév-szerkezet.

         A területen önálló iskolaigazgatási rendszerrel rendelkezik minden kisebbség. Mindegyik élén anyanyelven működő iskolahivatal áll. Az oktatás anyanyelven történik minden területen. 8 osztály a kötelező, utána 5 éves a gimnázium. Az olasz a második választható nyelv, amely a 2. osztálytól kezdve kerül bevezetésre. Az olasz iskolában a német a második nyelv. A tanároknak a német nyelvű iskolákban anyanyelvi szinten kell beszélniük a németet, amiről kinevezésükkor nyilatkozatot tesznek. Az igazgatók az állam alkalmazottai, a tanárok a tartomány alkalmazottai. Az óvodai és általános iskolai pedagógusképzést önerőből oldják meg. A tartományi egyetem viszont Ausztriában van, a határ túloldalán. Most azért harcolnak, hogy a tanárok képzését egyetemi szintre emeljék területükön, amihez új törvényre van szükség.

         A tanároknak évente minimum 40 továbbképzési órát kell igazolniuk, iskolai, megyei, tartományi, európai szinten. Összes költségeiket visszatérítik. Minden iskolának saját pedagógiai intézete van, de a tanár bárhol választ továbbképzést, részt vehet rajta. Az állam vállalja a koordinálást. A tanterveket önállóan dolgozzák ki. Minden iskola maga választja meg a használatos tankönyveket. Ezeket adaptálják a helyi viszonyoknak megfelelően. A történelmet az európai tankönyvekhez integrálják. Nincsenek vegyes tannyelvű iskolák, mert azt vallják, hogy azok elsorvasztják az egyik nyelvet. Mindegyik iskola az anyanyelvnek megfelelő igazgatás alatt áll és anyanyelvű tanfelügyelete van.

         A kétnyelvű megye minden hivatalnokának tudnia kell mindkét nyelvet. A két nemzetiségnek saját rádió- és tv-állomása van, szakmai folyóiratok széles skáláját jelentetik meg. Ezt az érzékeny és működő kettős autonómiájú rendszert 40–50 év alatt hozták létre. Vallják, hogy a kisebbségi lét olyan, mintha árral szembe eveznénk, nem szabad megállni, mert aki megáll, azt visszasodorja a víz, mindennap tenni kell valamit a fennmaradásért. Mint látjuk, a kulturális autonómiák egyik, mondhatnánk legfontosabb pillérét minden megvizsgált esetben (és más országokban is) az önálló nemzetiségi oktatási rendszer képezi, mely beépült az adott ország legfelsőbb irányítási rendszerébe. Az önálló oktatási rendszer általános elveit és működési formáit újabban Gulácsi Géza tanulmányozta (Kárpátaljai Szemle, 1993. július, 2. szám)*. Dolgozatából kitűnik, hogy a jelzett rendszer szintjei a szabadságfokok növekedésének sorrendjében a következők lehetnek: szellemi, irányítási, gazdasági, strukturális. Kiépítése és megvalósítása nem történik egyik napról a másikra, folyamatos, állandó önépítő tevékenységet igényel, valamint a meglévő állapot állandó bővítését állami szinten.

         “Ha a realitás talaján kívánunk maradni – olvassuk Gulácsi tanulmányában –, akkor be kell látnunk, hogy a kis területen lokalizálható, csekély számú nemzetiség oktatásirányítási szerve első lépésben nem országos, tehát nem minisztériumi szinten, hanem az adott adminisztratív egység szintjén hozható létre. Ebben az esetben különböző fokú elkülönülés lehetséges. Az első változat egy olyan önálló területi szintű irányítás, mely a helyi általános irányításnak nincs alárendelve, tehát közvetlen felettese a megfelelő minisztérium. A másik változatban az adott nemzetiség oktatásügyét felügyelő és irányító szerv a megfelelő általános szerv részlege, annak alárendelt testület.

         Ennél enyhébb fokú elkülönülés esetén tulajdonképpen már nem is beszélhetünk önálló nemzetiségi oktatási rendszerről, ám átmeneti formaként szóba jöhet egy olyan tanácsadó, illetve vétójoggal felruházott testület, mely az állami szerv mellett működik.”

         Kárpátalján a magyar nyelvű oktatás ez idáig az adott önállósági fokok egyikével sem rendelkezik. Megalakult 1991-ben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, amely korporatív1 erőként működhet az önálló magyar oktatási rendszer megszervezésében. Megtörténtek a megfelelő lépések az ügyben is, hogy létrejöjjön a területi adminisztráció mellett egy tanácsadó testület, amely a magyar nyelvű oktatás kérdéseiben nyilváníthat véleményt döntéshozatal előtt. (A tanácsadó testület alapszabály-tervezetét lásd a mellékletben.) Amennyiben a tanácsadó testület működését szabályozó rendeletet jóváhagyja a megyei tanács, egy olyan szervezet jön létre, amely minden, a magyarságot érintő kérdés tárgyalása előtt elmondhatja véleményét, javaslatot tehet a hatóságoknak a gondok orvoslására. Így hivatalosan megindulhat egy folyamat, amely segítheti a magyar oktatási rendszer kialakítását. Valószínű, hogy jó néhány év eltelik, míg olyan önálló magyar oktatási rendszerről beszélhetünk, mely a magyar tannyelvű iskolákat egy tankerületbe és egy irányítás alá vonná, és olyan hálózattal rendelkezik, melyhez az óvodákon, iskolákon kívül hozzátartozik a tankönyvkiadás, a pedagógus-továbbképzés, a felsőfokú oktatás. Addig is megfogalmazhatjuk elképzeléseinket, koncepciónkat e rendszer fentebb említett elemeiről, szakaszainak kiépítéséről a hatályos törvények adta lehetőségek figyelembevételével.

         Az ukrán állam oktatási törvényének 25-32. cikkelye foglalkozik az általános és középfokú oktatással, valamint a szakmai képzéssel. A törvény a következő oktatási szerkezetet javasolja:

          Óvodai nevelés

          Általános középiskola

          Szakmai oktatás

          Felsőfokú oktatás

         A törvény szerint a tankötelezettség 6–15 év. Mint látjuk, Ukrajnában a nemzetközi oktatási szerkezetnek megfelelően a nevelés és oktatás négy szintjét különböztetik meg. Ami a tanulmányi időt illeti, már nem annyira egyértelműen igazodnak a nemzetközi normákhoz, bár egyes esetekben a törvény és a rendeletek lehetőséget adnak a változtatásra.

         Kiindulva az ukrán közoktatási törvényből és a nemzetközi gyakorlatból, vázoljuk fel a kárpátaljai magyar oktatási hálózat kiépítésének egyik lehetséges változatát.