A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KULTURÁLIS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

 

I. Bevezetés

A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezet.

A KMKSZ célja a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, kollektív jogainak biztosítása, nemzeti tudatának formálása.

A Szövetség, Ukrajna Alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartásával, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvényének, valamint a társadalmi egyesületekről szóló törvényének, alapszabályának és programjának megfelelően fejti ki tevékenységét. Elősegíti a béke megőrzését, a nemzetközi együttműködést és a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésére vonatkozó kormányhatározatok megvalósítását. Működése az öntevékenység, a nyíltság, a demokrácia elvein alapul.

A Szövetség kinyilvánítja: a Kárpátalján élő magyar kisebbség az egyetemes magyarság része. Ebből kiindulva törekszik a kölcsönös kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére a magyarság többi részével, együttműködik a Magyarok Világszövetségével és más külföldi magyar társadalmi, kulturális szervezetekkel, illetve mozgalmakkal. Jogot formál arra, hogy nemzetközi társadalmi egyesülések tagja legyen, azokkal szerződéseket kössön. Tudatában lévén az egyházak nemzetmegtartó szerepének, együttműködik azokkal.

Vallja: a népek közötti jó viszony előmozdításának minden nemzet esetében kétoldalúnak, kölcsönösnek kell lennie, elő kell segítenie a nemzeti azonosságtudat megőrzését és elmélyítését.

Segíti a magyar egyesületek tevékenységét, azokkal szövetségre léphet. Együttműködik más hasonló célú öntevékeny társaságokkal, a haladó társadalmi szervezetekkel, illetve mozgalmakkal.

Elhatárolja magát a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulásától, s az ilyen nézetek terjesztőit kizárja soraiból.

 

II. Feladatok

1.) Elősegíti a kárpátaljai magyarság egyéni és kollektív jogainak érvényesítését. Ezzel kapcsolatban javaslatokat dolgoz ki az állami szervek felé.

2.) Figyelemmel kíséri a törvényalkotás munkáját. Véleményezi a nemzetiségeket is érintő tervezeteket, a jogszabályok biztosította keretek között részt vesz azok kimunkálásában.

3.) Az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvény biztosította lehetőségekkel élve elősegíti a magyar nemzetiségi-kulturális autonómia kiépítését.

4.) Szorgalmazza a magyar önigazgatás létrehozását mindenütt, ahol a magyar lakosság számottevő.

5.) Részt vesz területünk és országunk politikai életében. Képviselőjelölteket állít, választási kampányt folytat, szószólókat és tanácsadókat delegál az állami és önkormányzati szervekbe.

6.) Szorgalmazza a magyar nyelv használatának a törvényes keretek közötti kiterjesztését a társadalmi lét valamennyi szférájára.

7.) Elősegíti kulturális értékeink megőrzését, hagyományaink ápolását. Gondoskodik nemzeti ünnepeink, történelmi évfordulóink méltatásáról.

8.) Feladatai megoldásához igénybe veszi a tömegkommunikációs eszközöket, jogot formál saját kiadói tevékenységre.

9.) Közös céljai elérése érdekében együttműködik más szervezetekkel, egyházakkal, szövetségekben vesz részt.

10.) Elősegíti Kárpátalja magyar lakosságának önszerveződését, a magyar szakmai szervezetek kialakítását.

11.) Tevékenysége anyagi feltételeit biztosítandó a törvényeknek megfelelően gazdasági, kereskedelmi tevékenységet folytat.

12.) A kulturális kapcsolatok szélesítése érdekében szervezi és bonyolítja a KMKSZ tagjainak autóbusszal történő szállítását bel- és külföldön egyaránt.

 

III. A tagfelvétel rendje, jogok és kötelezettségek

1.) A Szövetség tagja lehet állampolgárságtól és nemzetiségtől függetlenül bárki, aki betöltötte a 14-ik életévét és elismeri az Alapszabályt.

2.) Kiemelkedő személyiségek a Szövetség tiszteletbeli tagjává választhatók;

3.) A Szövetség tagjának kötelezettségei:

a) vállaljon részt a megfogalmazott célok és feladatok megvalósításában;

b) rendszeresen fizesse a tagdíjat.

4.) A Szövetség tagjának jogában áll:

a) 14 éves kortól választóként és 18 éves kortól választhatóként részt venni a vezető szervek megválasztásában;

b) javaslataival és panaszaival a Szövetség bármely szervéhez fordulni;

c) kifejezni véleményét a Szövetség bármely fórumán.

5.) A Szövetség szervezeteibe való felvétel egyéni írásbeli folyamodvány alapján történik. A tagfelvételről a megfelelő szervezet elnöksége dönt.

6.) A tagság törléssel, kilépéssel és kizárással szűnik meg. Törölni kell azt a tagot, aki indoklás nélkül nem fizette be az évi tagdíjat, illetve elhalálozott.

A Szövetségből való kilépés írásbeli folyamodvány útján történik.

A tisztségviselők kilépésük esetén kötelesek átadni ügyeiket a megfelelő személynek, illetve szervnek.

A tagok kizárására csak az adott szervezet közgyűlése, valamint az etikai bizottság véleménye alapján a Választmány jogosult.

7.) A Szövetség más szervezetek tagja lehet, illetve azokkal szövetséget alkothat.

Minden közös határozat azonban csupán a Szövetség megfelelő szervének jóváhagyása után lép érvénybe.

 

IV. A Szövetség szervezeti felépítése, vezető és ellenőrző szervei

1. A Szövetség felépítése

1.) A Szövetség felépítése: alapszervezetek, középszintű szervezetek, területi szervezet. Az alsóbb szintű szervezetek hatáskörükön belül autonómiát élveznek.

2.) A Szövetség döntéshozó testületei: közgyűlés, választmány, elnökség. A Szövetség ellenőrző testülete: ellenőrző és etikai bizottság. A Szövetség végrehajtó szerve: a titkárság.

A testületek megbízatása három évre szól.

 

2. A közgyűlés

1.) A Szövetség legfőbb szerve, mely az alapszervezetek küldötteiből tevődik össze, és legalább évente egyszer ülésezik.

2.) A mandátumok elosztása az érvényes taglétszám alapján történik alapszervezetek szerint, a választmány döntésének megfelelően.

3.) A küldötteket az alapszervezetek delegálják a választmány által megszabott kvóták szerint.

4.) Megválasztja a Szövetség elnökét, alelnökeit, ellenőrző bizottságát, etikai bizottságát és választmányát, a választmány póttagjait; megállapítja a testületek tagjainak számát. Feloszlatja az általa megválasztott testületeket.

5.) Meghallgatja az elnök, az ellenőrző és az etikai bizottság beszámolóját, minősíti tevékenységüket (megfelelő, nem megfelelő), elégtelen értékelés esetén soron kívüli választásokat ír ki.

6.) Megszabja a Szövetség munkájának főbb irányait, jóváhagyja költségvetését. Jóváhagyja a Szövetség szervezeti egységeinek a Szövetség struktúrájában elfoglalt helyét. Jóváhagyja az alapszerevzetek megalakulását, feloszlatja azokat.

7.) Jóváhagyja, illetve módosítja a Szövetség alapszabályát, szabályzatait, programját és egyéb dokumentumait.

A KMKSZ döntéshozó szervei vagy szervezeti egysége döntéshozó szervei az etikai illetve az ellenőrző bizottság által eszközölni kívánt alapszabály-módosításra irányuló javaslatot a közgyűlések kezdetéig meg kell küldeni az alapszervezeteknek, a KMKSZ elnökségének és az etikai bizottságnak. Az etikai bizottság, illetve a KMKSZ elnöksége egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot és a javaslattevő szervhez írásos feljegyzést juttat el. Az elnökség kizárólag a javaslatnak a törvénnyel és a

KMKSZ alapszabályával való lehetséges ütközését, az etikai bizottság pedig kizárólag a javaslat esetleges etikai vonatkozásait vizsgálhatja.

A módosítást kezdeményező szerv javaslatát írásban nyújtja be a KMKSZ közgyűlésének, mellékelve az elnökség és az etikai bizottság véleményét.

 

3. Az ellenőrző bizottság

1.) Az ellenőrző bizottság területi jogkörű, független bizottság. Vizsgálati és javaslattevő joga van.

2.) Elnökét a bizottság javaslatára a közgyűlés választja. Tagjait a középszintű szervezetek delegálják.

3.) Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a Szövetség gazdasági-pénzügyi tevékenységét. Munkájáról folyamatosan tájékoztatja a Szövetség vezető szerveit és a tagságot.

 

4. Az etikai bizottság

1.) Az etikai bizottság területi jogkörű független bizottság. Vizsgálati és javaslattevő joga van.

2.) Elnökét a bizottság javaslatára a közgyűlés választja. Tagjait a középszintű szervezetek delegálják.

3.) Az etikai bizottság ellenőrzi a Szövetség alapszabályának betartását. Működését a közgyűlés által jóváhagyott külön szabályzat alapján fejti ki.

 

5. A választmány

1.) A választmány a közgyűlések közötti időszakban a Szövetség fő döntéshozó szerve. A közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a Szövetség munkáját. Negyedévente egyszer ülésezik. Tagjai automatikusan a közgyűlés küldöttei.

2.) Előkészíti és összehívja a közgyűlést, kijelöli annak időpontját. Dönt a napirendi pontokról. Meghatalmazza a Szövetség tisztségviselőit és tagjait meghatározott tevékenység folytatására. Jóváhagyja az elnökség által javasolt fizetett státusokat és az azokat betöltő személyeket. Meghatározza a Szövetség szerveinek költségvetését.

3.) Megválasztja a Szövetség titkárait, illetve titkári rangú tisztségviselőit, a Szövetség szaktanácsadóit és tiszteletbeli tagjait. Az alelnökök huzamosabb akadályoztatása esetén ideiglenes megbízott alelnököket választhat.

4.) A kivált választmányi tag jogkörét a sorrendben megfelelő póttag veszi át.

5.) A választmány tagjait és póttagjait a középszintű szervezetek tagsága arányának megfelelően választják. Az ezen felüli választmányi tagok számának és személyének megállapítására a közgyűlés jogosult.

 

6. Az elnökség

1.) Az elnökség a választmányi ülések közötti időszakban a Szövetség fő döntéshozó szerve. Elnökből, általános alelnökből, ügyvezető alelnökből, valamint a középszintű szervezetek elnökeiből áll, akik mindannyian automatikusan tagjai a választmánynak.

2.) Az elnökség az alapokmányoknak és a közgyűlési, választmányi határozatoknak megfelelően dönt a Szövetséget illető kérdésekben. Összehívja a választmány üléseit, az ügyvezető alelnökön keresztül irányítja a titkárság munkáját. Legalább havonta egyszer ülésezik. Munkáját az általános alelnök koordinálja.

3.) Az elnökségnek az ellenőrző, illetve etikai bizottság javaslata alapján jogában áll bármely tagot figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíteni, valamint a tisztségétől való megfosztást, illetve kizárást az érintett KMKSZ-szervnél kezdeményezni. Amennyiben a titkárság tagja feladatkörét nem látja el, ideiglenes megbízott titkárokat, illetve titkári rangú tisztségviselőket nevezhet ki.

4.) Az elnökség köteles az etikai bizottságnál vizsgálatot indítványozni, amennyiben a választmány, illetve az elnökség tagja folytatólagosan háromszor nem jelent meg a választmány, illetve az elnökség ülésén.

 

7. A Szövetség elnöke

1.) Az elnök a Szövetség fő tisztségviselője. Az elnökségi ülések közti időszakban irányítja a Szövetség munkáját, képviseli a Szövetséget az állami, társadalmi szervekkel való kapcsolataiban, valamint nemzetközi kapcsolataiban.

2.) Felfüggesztheti a titkárság határozatait a megfelelő elnökségi döntésig. Dönt az egyes kérdéseknek az elnökség hatásköréből a választmány hatáskörébe történő átutalásáról.

3.) Vezeti az elnökségi, választmányi üléseket és a közgyűlést. Engedélyezi a Szövetség anyagainak sokszorosítását.

4.) A Szövetség alelnökeinek, titkárainak, titkári rangú tisztségviselőinek személyére való javaslattétel az elnök joga.

5.) Az elnök személyi tanácsadókat kérhet fel.

6.) Összehívja az elnökség ülését.

 

8. A titkárság

1.) A titkárság a Szövetség végrehajtó szerve. Munkáját az ügyvezető alelnök irányítása alatt folyamatosan végzi.

2.) Feladata a Szövetség folyó ügyeinek vitele.

3.) A titkárság tisztségviselői: politikai titkár, kulturális titkár, gazdasági titkár, irodaigazgató, médiafelelős. Feladatkörük ellátásáért személyes felelősséget viselnek.

 

9. A középszintű szervezetek

1.) A középszintű szervezetek területi elven szerveződnek. Az ezzel kapcsolatos procedurális kérdések rendezése a választmány hatáskörébe tartozik. A KMKSZ középszintű szervezetei: Beregszászi Középszintű Szervezet, Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezet, Munkácsi Középszintű Szervezet, Nagyszőlősi Középszintű Szervezet, Ungvári Középszintű Szervezet.

2.) A középszintű szervezetek tagjai az alapszervezetek.

3.) A középszintű szervezet felépítése és működése a területi szervezet mintáját követheti.

4.) A középszintű közgyűlést legalább egy héttel a területi közgyűlés előtt kell összehívni.

5.) A választmányra szóló mandátumok szétosztására az alapszervezetek között a középszintű választmány jogosult.

 

10. Az alapszervezetek

1.) Alapszervezetek megalakításához legalább tíz tagra van szükség. Ha ennél kevesebb a jelentkező, a tagok szervezetileg a legközelebbi szervezethez tartoznak. Egy helységben egy KMKSZ alapszervezet működhet.

2.) Az alapszervezet elnököt, titkárt, pénztárost választ, ha pedig a taglétszám ezt indokolttá teszi, felépítésében a területi szervezet mintáját követheti. Az alapszervezet mindenkori elnöke automatikusan a középszintű választmány tagja.

3.) Az alapszervezet közgyűlését legalább évente egyszer kell összehívni, nem kevesebb, mint egy héttel a középszintű közgyűlés előtt.

4.) Az alapszervezetben a befizetett tagdíjak alapján nyilvántartást kell vezetni a tagságról. A befizetett tagdíjakról és adományokról a tagok, illetve a felajánlók aláírásával hitelesített jegyzéket kell készíteni.

5.) Azok a kis alapszervezetek, amelyekre a választmány által megállapított kvóta szerint kevesebb mint egy mandátum jut, közös képviselőt állíthatnak.

11. A tisztségviselők, alkalmazottak

1.) A Szövetség tisztségviselője csak a Szövetség olyan tagja lehet, aki ukrán állampolgár, kárpátaljai lakos és nem tagja más ukrajnai politikai pártnak vagy egyesületnek, kivéve a „KMKSZ” Ukrajnai Magyar Pártnak. A KMKSZ megválasztott tisztségviselője köteles írásos nyilatkozatot tenni arról, hogy nem tagja ukrajnai politikai pártnak vagy egyesületnek. A választási ciklus folyamán ukrajnai politikai pártba vagy egyesületbe belépő tisztségviselőnek le kell mondania Szövetség-béli tisztségéről.

2.) A Szövetség tagja, amennyiben tisztségviselésre is jogosult, a Szövetségen belül bármely tisztséget betölthet.

3.) A tisztségviselők munkájukat, ha az őket megválasztó testület másként nem dönt, társadalmi alapon végzik. Megbízatásuk a választási ciklus idejére szól.

4.) A tisztségviselőket az őket megválasztó testület hívja vissza a tagok legalább egyharmadának, illetve az elnökség kezdeményezésére.

5.) A tisztújító közgyűlés napján az előző ciklusban megválasztott tisztségviselők meghatalmazása lejár. A tisztségviselői funkciók átadásának ideje nem haladhatja meg a 10 napot.

6.) A politikai titkár feladatkörét a Szövetség politikai határozatainak és döntéseinek, tömegrendezvényeinek előkészítésével, érvényesítésével és végrehajtásával, valamint a képviselőjelölés szervezésével kapcsolatos teendők képezik, Ukrajna törvényeinek megfelelően.

7.) A kulturális titkár feladatkörét a Szövetség kulturális, sport- és ifjúsági rendezvényeinek előkészítése és lebonyolítása képezi.

8.) A gazdasági titkár feladatkörét a Szövetség gazdasági-pénzügyi tevékenységével kapcsolatos teendők ellátása képezi. Döntéseiért anyagi felelősséget visel.

9.) Az irodaigazgató feladatkörét a Szövetség működésével kapcsolatos információk fogadása, osztályozása, nyilvántartása és elsődleges feldolgozása, valamint a technikai apparátus munkájának irányítása képezi.

10.) A médiafelelős feladatkörét a Szövetség és annak sajtóorgánumai közti kommunikáció fenntartása, a Szövetség álláspontjának a különböző médiákban való megjelenítése, illetve a Szövetséggel kapcsolatos anyagok összegyűjtése képezi.

11.) A Szövetség célfeladatok megoldására, illetve döntéselőkészítés céljából állandó tanácsadókat foglalkoztathat, illetve szaktanácsadókat kérhet fel.

12.) A Szövetség fizetett alkalmazottakat foglalkoztat(hat), melyek tevékenységére vonatkozóan az azokkal kötött szerződésben, illetve munkaköri leírásukban rögzítettek érvényesek. A munkáltatói jogot az ügyvezető alelnök gyakorolja.

 

12. A gyűlésrend

1.) A gyűlésrend a Szövetség bármely szintű szervének munkájára vonatkozik.

2.) A gyűlés szervezését, helyének és időpontjának meghatározását, a napirendi javaslat előterjesztését az összehívó szerv, illetve személy végzi, arról az érintetteket előzetesen értesíti.

3.) A gyűlést összehívó szerv, illetve személy az érintett tagok egyharmadának, vagy a tagok legalább egyharmadát képező alapszervezetek kezdeményezésére soron kívüli gyűlést köteles összehívni.

1. A soron kívüli gyűlés összehívása írásos indítvány alapján történik.

2. A soron kívüli gyűlés összehívására történő indítványban fel kell tüntetni:

a) a kezdeményező személy(ek) nevét, KMKSZ-tisztségét (közgyűlés esetén az alapszervezet(ek) megnevezését);

b) a soron kívüli gyűlés kezdeményezésének okát, a javasolt konkrét napirendi pontot;

c) a kezdeményezést támogatók nevét és aláírását (közgyűlés esetén az alapszervezeti elnökökét);

d) az aláírások összegyűjtése lezárásának időpontját, az indítvány átvételének időpontját, a kezdeményezők aláírását.

e). Az indítványt a megfelelő szintű elnöknek kell benyújtani. Az átvételt az elnöknek igazolnia kell, s az indítványra az átvétel időpontját rá kell vezetnie. Csak a jelen szabályrendeletnek maradéktalanul megfelelő indítványok fogadhatók el.

f). Az elnök KMKSZ Alapszabályában foglalt rendnek megfelelően hívja össze a gyűlést. A soron kívüli gyűlések összehívására a következő határidők érvényesek: elnökségi ülés l héten belül; választmányi ülés 3 héten belül; közgyűlés 2 hónapon belül az indítvány átvételétől számítva.

g). Amennyiben az adott szintű soros ülés a jelzett határidőn belül esedékes, soron kívüli gyűlést nem hívnak össze, azonban az indítványban feltüntetett napirendi pontot az összehívó személynek (szervnek) kötelező a gyűlés elé terjesztenie.

h). A soron kívüli gyűlést az összehívó személy (szerv) az általános rendnek megfelelően szervezi.

i). A soron kívüli gyűlés összehívására tett indítvány visszavonható. Az indítvány visszavonásának feltétele, hogy a kezdeményezők visszavonják aláírásukat, ezenfelül a támogatók közül annyian vonják vissza aláírásukat, hogy az indítványban egészében véve az Alapszabály által ez esetben megkövetelt aláírások számától kevesebb támogató aláírás maradjon, továbbá, hogy a visszavonás a soron kívüli gyűlés összehívásának határideje előtt történjen (az adott gyűlésnek megfelelően – 3 nappal, l héttel, l hónappal előtte). Az aláírások visszavonása írásban történik.

j). Semmisnek kell tekinteni azt az indítványt, amellyel kapcsolatban a 7. pontban rögzített határidőkön belül a támogató aláírások közül visszavontak annyit, hogy az indítvány már nem felel meg a KMKSZ Alapszabálya által támasztott feltételeknek.

k). A soron kívüli gyűlések összehívására irányuló kezdeményezésekkel történő visszaélés, a Szövetségnek ezáltal okozott károk, illetve a jelen szabályrendelet megsértésének ügye az etikai bizottság hatáskörébe tartozik az általános rendnek megfelelően.

4.) A gyűlést a megfelelő szintű elnök, illetve az általa meghatalmazott személy vezeti.

5.) A gyűlés saját napirendjét, időrendjét és a szavazás módját maga határozza meg.

6.) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek legalább a kétharmada jelen van. Ellenkező esetben a gyűlés az érintettekkel egyeztetett időpontban ismét összehívandó, és akkor már a küldöttek felének a megjelenése esetén is határozatképes. A gyűlés határozatait szavazattöbbséggel fogadja el, megfelelő indítvány alapján minősített (kétharmados) szavazattöbbséget kérhet. Az alapszabály módosítása és bizalmatlansági indítvány elfogadása csak minősített szavazattöbbséggel történhet.

7.) Az alapszervezeti közgyűlések összehívása a gyűlés tervezett időpontja előtt legkevesebb l héttel, írásos értesítőben történik. Az alapszervezeti közgyűlés határozatképesnek tekinthető, ha a tagok legalább 1/3-a jelen van. Ez esetben határozat elfogadásához a testület 1/4-ének szavazata szükséges. Amennyiben az alapszervezeti közgyűlés határozatképtelen, az a meghirdetést követő 30 perc múlva, ugyanazon napirendi pontokkal, létszámtól függetlenül határozatképes. Ez esetben határozat elfogadásához a jelenlévők 3/4-ének szavazata szükséges.

8.) A gyűlés bármely résztvevője indítvánnyal élhet. Bizalmatlansági indítvány a testület egyharmadának javaslatára érvényesíthető. Ebben az esetben a határozat elfogadásához a testület 50 százalékának a szavazata plusz egy szavazat szükséges.

9.) Minden gyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek kötelezően tartalmaznia kell a határozatképesség megállapítását, az elfogadott napirendet, a határozatok tartalmát, életbe lépésük időpontját és a szavazati arányt.

A gyűlés résztvevője akadályoztatása esetén mandátumát írásos meghatalmazás formájában ideiglenesen átruházhatja az őt helyettesítő személynek. A mandátum ideiglenes írásos átruházása az érintett szervezeti egység az átruházó után lehető legmagasabb tisztséget betöltő személyére történhet.

Nem ruházható át a mandátum olyan személyre, aki:

a) nem tisztségviselője a Szövetség adott szervezeti egységének,

b) az adott gyűlés egy mandátumával már bír.

10.) A gyűlés egyes kérdések megvitatását elnapolhatja, illetve az adott kérdésben átruházhatja jogkörét a neki alárendelt testületnek. A gyűlés jegyzőkönyvvezetőjét és a jegyzőkönyvet hitelesítő személyeket a gyűlés jelöli ki.

 

V. A Szövetség és a tanácsok

1.) A Szövetség a helyhatósági szervek jóváhagyásával részt vesz azok munkájában. Közreműködik a határozatok és törvényjavaslatok kidolgozásában.

2.) A Szövetség által jelölt és színeiben befutott képviselők frakciót alkotnak.

3.) A frakció tevékenységének alapvető irányait a tagjait jelölő testület határozza meg.

 

VI. A Szövetség és a médiák

1.) A Szövetség feladatának tekinti a közvélemény hiteles tájékoztatását és alakítását. E célból igénybe veszi a tömegtájékoztatás valamennyi rendelkezésére álló fórumát.

2.) A Szövetségnek Ukrajna sajtótörvényével összhangban saját hivatalos sajtóorgánuma van. A főszerkesztő személyét a Szövetség elnökségének javaslatára a választmány hagyja jóvá.

3.) A Szövetség teljes vagy résztulajdonban lévő sajtóorgánumaival, illetve más médiák működésével kapcsolatos kérdések a választmány által jóváhagyott szabályzatban, illetve szerződésben kerülnek szabályozásra.

 

VII. A Szövetség pénzforrásai, gazdasági tevékenysége és költségvetése

1.) A Szövetség pénzforrásai:

a) belépési díj és évi tagdíj, melynek összegét a közgyűlés határozza meg,

b) a Szövetség gazdasági vállalkozásainak járulékai,

c) adományok, kultúrrendezvények bevételei,

d) a magyar nyomdaipari termékek terjesztéséből származó bevétel,

e) egyéb.

2.) A Szövetség gazdasági hátterét biztosítandó vállalatokat alapít, vegyes vállalatokban vesz részt, alapítványokat hoz létre.

Gazdasági-kereskedelmi tevékenységére vonatkozólag a Szövetség és az általa létrehozott gazdaságikereskedelmi tevékenységet végző intézmények, vállalatok közti szerződések és a jelen alapszabály az irányadó. A gazdasági-pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos döntés joga az elnökséget, illetve a választmányt illeti.

3.) A belépési díj, valamint a tagdíj 50 százaléka a Szövetség központi számlájára utalandó át. A tagdíj másik felének felhasználásáról a középszintű választmányok döntenek. A tagdíj összegét a közgyűléstől közgyűlésig terjedő időszakra állapítják meg. A tagdíjat a soron következő alapszervezeti közgyűlés idejéig kell befizetni.

4.) A Szövetség és alsóbb szintű szervezetei a pénzeszközöket banki folyószámlán őrzik, évi pénzügyi mérleget készítenek.

A Szövetség gazdasági-pénzügyi tevékenységét a törvényes előírásoknak megfelelően dokumentálja.

5.) A Szövetség a rendelkezésére álló pénzeszközöket az éves költségvetés által meghatározott elosztásban a kijelölt céloknak megfelelően használja fel. A költségvetés tervezetét a Szövetség gazdasági titkára terjeszti a közgyűlés elé.

6.) A költségvetés kiadási része a következő tételekből áll:

a) az alkalmazottak fizetése.

b) az állandó és más rendezvények finanszírozása,

c) egyéb költségek.

7.) A Szövetség szervezetei indokolt esetben pénzeszközöket igényelhetnek a Szövetségtől. Az igénylés kielégítéséről az elnökség dönt az alapszervezet folyamodványa alapján.

8.) A Szövetség és annak alsóbb szintű szervezetei a saját és ideiglenes használatba kapott anyagi és pénzeszközökről nyilvántartást vezetnek, azok felhasználásáért és megőrzéséért anyagi felelősséget viselnek.

9.) A Szövetség köteles évente legalább egyszer nyilvánosságra hozni a jótékonysági tevékenységre forditott pénzeszköz (vagyon) forrásairól, annak felhasználásáról szóló bezsámolót és ezt a beszámolót bármely jótékonysági alapitvány kérésére megadni.

 

VIII. A Szövetség jogi helyzete

1.) A Szövetség jogi személy, mely szerződéseket köthet és a törvényeknek megfelelően olyan jogi ügyleteket eszközölhet, amelyek az alapszabályban meghatározott tevékenységéből erednek.

2.) A Szövetségnek, valamint középszintű és alapszervezeteinek – amennyiben azok jogi személyek -saját pecsétje és bélyegzője van. A Szövetség jogosult saját jelvényének és szimbólumainak használatára a törvény által előírt rendben.

3.) A Szövetség szimbólumai: nemzeti trikolor, embléma, cimmer.

4.) A Szövetség tagsági igazolványt ad ki.

5.) A Szövetség hivatali címe: Ungvár, Pravoszláv part 5.

 

IX. A Szövetség tevékenységének megszünése

1.) A Szövetség csakis a közgyűlés által oszlatható fel, mely kizárólagos jogosultságot élvez az ezzel kapcsolatos vagyonjogi kérdések rendezésére, illetve bírósági végzés útján. A feloszlatás a hatályos törvényeknek megfelelően történik.

2.) A Szövetség pénzeszközei és vagyona nem osztható fel a tagok között, csak az alapszabályban megfogalmazott célokra vagy humanitárius tevékenységre fordítható, illetve a törvények által előírt esetekben – a bíróság döntése alapján – az államot illeti.