Úgy tűnik, az ukrán kormányzat hovatovább mindenkiben ellenséget sejt: a napokban újabb intézkedéseket helyeztek kilátásba a kettős állampolgárok kiszűrése céljából, ugyanakkor börtönnel és egyéb szankciókkal fenyegetik azokat, akikről bebizonyosodik, hogy együttműködtek az ideiglenesen megszállt területek hatóságaival vagy az agresszorral.
Csak Ukrajna állampolgára lehetsz
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) utasította a Miniszteri Kabinetet, hogy két hónapon belül készítsen elő törvényjavaslatot a kettős állampolgárságú ukránok azonosításáról – jelentette be Olekszij Danyilov, az RNBO titkára a testület múlt pénteki ülését követő sajtótájékoztatóján.
„Ha egy személy parlamenti képviselő akar lenni, ha miniszter akar lenni, ha a helyi önkormányzatok szerveiben kíván dolgozni, a városi, falusi vagy más tanácsok képviselője szeretne lenni, akkor tudnunk kell, hogy ő Ukrajna polgára. Ha van másik állampolgársága, be kell jelentenie, és a döntés meghozatala előtt le kell mondania a második állampolgárságról – csak Ukrajna állampolgára lehet” – idézi a tisztviselőt az UNIAN hírügynökség.
Danyilov egyben emlékeztetett a jelenlegi törvényi szabályozás kormányzati értelmezésére, miszerint „kötelességünk csak ukrán állampolgársággal rendelkezni”.
Kifejtette, a törvényjavaslatnak ellenőrzési eszközöket kell biztosítania a más állampolgársággal is rendelkező személyek beazonosítására. Szerinte szükség van egy olyan szervezetre is, amely „mindezeket a helyzeteket figyelemmel kíséri és ellenőrzi”, ezért többszintű ellenőrző rendszer bevezetését helyezte kilátásba.
Véleménye szerint bár Ukrajna a civilizált országok felé tart, ahol a kettős állampolgárság megengedett, még nem engedheti meg magának ugyanezt, mivel a szomszédos Oroszország felhasználja e mechanizmust Ukrajna ellen. Mint fogalmazott, a helyzet olyan, hogy orosz állampolgársággal rendelkező emberek kerülnek Ukrajna legmagasabb állami pozícióiba. Hozzátette, ugyanilyen kihívások más országok vonatkozásában is léteznek. Egyben meggyőződésének adott hangot, hogy azok az ukránok, akiket ma az orosz állampolgárság felvételére kényszerítenek a Donyec-medence és a Krím ideiglenesen megszállt területein, lemondanak róla, amint a szóban forgó területek felszabadulnak.
A RNBO titkára gyakorlatilag megfenyegette országa népét: „Most mindenkinek, akinek van ilyen, azt tanácsolnám, hogy gyorsan szabaduljon meg a más állampolgárságtól, nehogy kellemetlen helyzetbe kerüljön” – idézi a tisztviselőt az Ukrajinszka Pravda.
Nincs kegyelem?
Ugyanakkor a kormánypárt, a Nép Szolgája éppen múlt héten nyújtotta be a parlamentnek azt a két törvénymódosító indítványát, amelyek börtönbüntetéssel és egyéb szankciókkal sújtanák az agresszor állammal és a megszálló hatalommal együttműködőket, vagyis a kollaboránsokat.
Így az 5144. számú törvényjavaslattal módosítanák a Büntetőtörvénykönyvet, amelyben megjelenne a 111-1-es, a kollaborációt büntetni hivatott cikkely. Érthető, ha egy efféle törvény szigorúan bánik a hazaárulókkal és a fegyveresekkel, néhány rendelkezése azonban megdöbbentheti az olvasót. Például a 111-1-es cikkely 2. pontja akár 10–15 évre is eltiltaná bizonyos tisztségek betöltésétől mindazokat, akik hivatalt vállalnak a megszálló hatóságokban (esetükben mellékbüntetésként a vagyonelkobzás is szóba jöhetne). Kivételt képezne e rendelkezés alól a szervezési és igazgatási, adminisztratív és gazdasági funkciók ellátása, mivel ebben az esetben – akárcsak a választások és népszavazások megszervezésében, lebonyolításában való részvételért – öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiróható lenne.
Ugyancsak bűncselekménynek minősülne, ha ukrán polgár propagandát folytat oktatási intézményben, támogatandó például az Ukrajna elleni fegyveres agressziót, netán az ország egy részének ideiglenes megszállását. De még az agresszor állam oktatási szabványainak az oktatási intézményekben történő bevezetésére irányuló cselekmények is büntetendők lennének. Vajon azt jelentené ez, hogy azt a tanárt, aki példának okáért az agresszor tanmenete szerint oktat az iskolában, akár két évig terjedő javítómunkára, fél év elzárásra ítélhetnék amellett, hogy bizonyos tisztségek betöltésétől is eltilthatnák 10–15 évre?
A megszállókkal és/vagy az agresszor állammal gazdasági együttműködést folytatókat a nem adózó minimális jövedelem tízezerszeresének megfelelő bírsággal, háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel és vagyonelkobzással büntethetnék. A politikai természetű rendezvények és/vagy információs tevékenység szervezését az agresszor állammal vagy a megszálló hatóságokkal együttműködésben még akkor is tíztől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel javasolják sújtani, ha a jelzett tevékenység nem minősül hazaárulásnak.
Máris többen rámutatnak a közösségi médiában, hogy e rendelkezések némelyike nemcsak a megszállt területeken, hanem országszerte alkalmazható lenne, és igen tágan értelmezhető. Például ki a megmondhatója, nem minősül-e a megszálló hatóságokkal együttműködésben szervezett információs tevékenységnek, ha egy ukrajnai weboldal átveszi a megszállók hírügynökségének értesülését? Az agresszorral folytatott gazdasági együttműködésnek minősül-e, ha a megszállt területen működő pékség kenyeréből fegyveresek is vásárolnak?
És ez még nem minden
Az 5143. számú törvényjavaslat gyakorlatilag kizárná a közéletből mindazokat, akiket érintettnek mondanának ki a 111-1-es cikkely alapján: nem vehetnének részt a választási bizottságok munkájában, nem lehetnének választási megfigyelők, a választásokon induló pártok, jelöltek megbízottjai, és maguk sem indulhatnának a választásokon, amíg büntetett előéletüket nem törlik, vagy el nem évül. Gyakorlatilag bármely párt, civil szervezet vagy akár egyház is betiltható lenne az illetékes hatóságoknak a közigazgatási bírósághoz benyújtott keresete alapján, amennyiben ezen szervezetek tisztviselőit bűnösnek találják a 111-1-es cikkely szerint.
Ma még nehéz elképzelni, hogyan lehetne elkerülni, hogy e rendelkezések alkalmazása a visszatért területek lakosságának totális átvilágításává, netán politikai boszorkányüldözéssé fajuljon.
(zzz)
