Nemrégiben Kijevben tartott konferenciát az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezete (YEPP – Youth of the European People’s Party – a szerk.). A magyarországi Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kvótáján keresztül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) is képviseltethette magát. Szimcsera Szilvia a történések nyomán adott interjút hetilapunknak.
– Kérlek, mesélj kicsit magadról, hogy az olvasók is megismerjenek.
– Általános iskolai tanulmányaimat szülőfalumban, Mezőkaszonyban végeztem, ezt követően sikeresen felvételiztem a Nagyberegi Református Líceumba. Az ott eltöltött három év után úgy döntöttem, hogy az egyetemi évek megkezdése előtt egy évet önkéntesként Németországban töltök el. Majd Budapesten tanultam nemzetközi tanulmányok szakon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A mesterképzés elvégeztével lehetőségem volt egy évet Sanghajban, Kína legnagyobb ipari városában töltenem, ahol kínai nyelvet, irodalmat és kultúrát hallgattam.
– Miért döntöttél úgy, hogy ennyi kaland után mégis visszatérsz Kárpátaljára?
– Teljességben nem sikerült még hazatérnem, mert életvitelszerűen Budapesten tartózkodom, de dolgozom az ügyön. Mindig is szívemen viseltem Kárpátalja és az itt élő magyarság sorsát is, hisz én is innen származom, itt él a családom, továbbá jó néhány barátom is. Úgy érzem, hogy most jött el az idő ahhoz, hogy az eddig összegyűjtött tapasztalatokat itthon próbáljam meg valamilyen módon hasznosítani. Így kerültem be a Mathias Corvinus Collegium idei képzési forgatagába.
– Honnan érkezett a megkeresés, hogy te szólalj fel a kijevi konferencián?
– Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke keresett meg és kért fel erre a megtisztelő feladatra. Rengeteg felkészülés és egyeztetés történt a Fidelitasszal és az IKSZ-szel is, akik mindennemű támogatást és segítséget megadtak a számomra. A beszédemet heteken keresztül nap mint nap, a felszólalásom előtti utolsó percig formáltam és pontosítottam.
– Elérkeztünk a felszólalásodig. Mi történt?
– A beszédem elején említést tettem azokról a pozitívnak mondható lépésekről, amelyeket Ukrajna az Európai Unió és a NATO felé tesz vagy tett meg ez ideig. Mindezek mellett felszólalásomban kiemeltem az oktatási törvény és a nyelvtörvény nemzeti kisebbségekkel szembeni korlátozásait, amelyeket tényekkel is alátámasztottam. Ezt követően elmondtam, hogy a nyelvi diverzitás egy európai uniós érték és egy alapvető emberi jog. Ez volt az a pont, ahol Lidia Pereira (európai parlamenti képviselő, a portugál Szociáldemokrata Párt tagja – a szerk.) félbeszakított, mivel szerinte tiszteletlenül beszélek vendéglátóink előtt, valamint egyetlen komment hozzáfűzését sem engedélyezte számomra. Még a mikrofonomat is kikapcsolták.
– Milyenek voltak a visszhangok?
– Mivel az egész értekezlet nagyjából egy kritikátlan Ukrajna-propaganda volt, és oroszellenes megnyilvánulásokból is volt néhány, ezért természetesen többen is fütyülni kezdtek és a padjaikat ütötték. De nem mindenki. A többi határon túlról érkezett magyar fiatal természetesen támogatott és biztatott, továbbá a szerbek, szlovénok és macedónok is elismerően és megértően közeledtek felém a történések után is. A nagy többség azonban kiközösített. Hazautamon és hazatérésem után viszont rengetegen adták át jókívánságukat és biztattak, mondván, ehhez is bátorság kellett, én semmi rosszat nem mondtam, a többiek által tanúsított értetlenség nem az én hibám. Végezetül: amíg Oroszország vagy Putyin bírálatát teljesen elfogadott és támogatott témaként kezelték a hétvége folyamán, addig az Ukrajnán belül uralkodó viszonyokról vagy negatív dolgokról való véleménynyilvánítás felháborító dolog volt a résztvevők számára.
Bízunk benne, hogy a történtek nem törik meg Szimcsera Szilvia bátorságát és cselekvési kedvét.
SD
