A budapesti Várkert Bazárban tartotta XVIII. plenáris ülését múlt pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A budapesti fórumon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vett Brenzovics László elnök és Barta József ügyvezető alelnök.
Az ülés zárónyilatkozatának megjelenése után nem sokkal Ukrajna újabb dühödt támadást intézett Magyarország és a magyarság ellen.
A Máért kiállt a kárpátaljai magyarok jogai mellett
Bevezető előadásában Orbán Viktor magyar kormányfő arról beszélt, az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban – írja az MTI. A miniszterelnök ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a Máért ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak, valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.
Orbán Viktor kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.
A Magyar Állandó Értekezlet ismét hitet tett eredeti statútuma mellett, azaz, hogy a szervezet az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult az ülés, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, amelynek képviselője – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit „elég botrányosnak” tartotta.
Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.
Semjén Zsolt a nemzetpolitika négy pillérét emelte ki. Elsőként az identitás megerősítését említette, jelezve: 2010 óta az erre fordítható forrásokat megtízszerezték. Ezer óvodát építettek, illetve újítottak fel a Kárpát-medencében, a teljes oktatási rendszer fenntartását finanszírozzák, összesen ötezer intézményt támogatnak – sorolta.
Új innovációként említette a gazdaságfejlesztési programot a külhoni területeken, amelyet minden jelenlévő párt támogatásáról biztosított. Kiemelte: a fejlesztések jók az adott országban élő külhoni magyar kisebbségnek, Magyarországnak, a többségi nemzetnek és az utódállamoknak egyaránt.
Kitért arra is, hogy 1,1 millió a honosított új magyar állampolgárok száma, akik nemcsak a parlamenti választásokon vehetnek részt, hanem – akiknek nincs uniós lakcímük – az EP-választásokon is.
Minden határon túli magyar párt és a jelen lévő ellenzéki pártok is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a közelmúltban előfordult: egy magyarországi párt képviselője nem a magyar jelölt mellett kampányolt Szlovákiában, illetve Romániában, hanem a szlovák, illetve a román jelölt mellett.
A miniszterelnök-helyettes elmondta: a tanácskozáson Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a kárpátaljai, illetve ukrajnai helyzetet ismertette. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az a törekvésük, hogy minél előbb találkozzanak, és tárgyaljanak Volodomir Zelenszkij új ukrán elnökkel.
Értékelése szerint az új elnök hivatalba lépése óta ugyan a magyarság helyzete nem romlott, de nem is javult. A jogfosztó törvények érvényben vannak, a magyarok megfélemlítése folytatódik. Kiemelte: ha józan ésszel gondolkodnak, Ukrajna és Magyarország érdeke is az, hogy a két ország kapcsolata rendeződjön.
Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani jövőre, kapcsolódva a Magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.
Jelezte: a Máért a jelenleg futó nagy nemzetpolitikai programokat üdvözölte, közte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, illetve az idei tematikus év megvalósítását.
A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: az, hogy a zárónyilatkozatot konszenzussal tudták elfogadni, azt jelzi, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus van.
A Máért résztvevőit vendégül látta a Sándor-palotában Áder János. Az államfő pohárköszöntőjében hangsúlyozta: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek. Az elnök a romániai forradalomnak szikrát adó és ezért a román titkosrendőrség által éveken át megfigyelt Tőkés László mellett példaként állította Duray Miklós felvidéki magyar politikust, aki börtönben ült, mert tiltakozott az anyanyelvű oktatás felszámolása ellen. Ugyancsak a fiatalok figyelmébe állította a kárpátaljai magyarok kulturális önszerveződéséért kiálló Fodó Sándort, akinek évekig nem volt munkája, valamint a vajdasági író Deák Ferencet is, akinek bezúzták a könyveit.
Az ülés zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018. decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok – is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevők megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen.
A magyar szórvány napján elismeréssel adóznak a szórványmagyarság példás kiállása, magyarságához való ragaszkodása előtt.
A Máért támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, képviseli a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.
Kárpátalja tekintetében bíznak abban, hogy Ukrajna Magyarországgal való jószomszédi viszonyának helyreállítása megtörténik, ennek pedig egyik fontos eleme a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása. Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését. Felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség Alkotmányban is rögzített szerzett jogainak helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására. Szorgalmazzák az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük a magyarság – nyelvhasználati jogainak biztosítását A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája alapján. Szorgalmazzák a kárpátaljai magyarság számára a garantált kisebbségi képviselet lehetőségének megteremtését, a nemzetiségi összetétel figyelembevételét a választási körzetek kialakításakor és a közigazgatási reform során. Üdvözlik a gazdaságfejlesztési, illetve a magyar oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények fejlesztését célzó programokat, illetve a támogatásokat, amelyek nagyban hozzájárultak a magyarság helyben maradásához, boldogulásához.
Dühödt támadás Kijevből
Ukrajna Külügyminisztériuma közleményben reagált a Máért zárónyilatkozatára. A tárca a weboldalán megjelent dokumentumban „tiltakozik a szuverén államok belügyeibe való beavatkozásra irányuló felhívások ellen, amelyek a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. ülésének Kommünikéjében fordulnak elő”.
„Elítélve a Kárpáti régió magyar közösségeinek autonómia iránti felhívásait, hangsúlyozzuk, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségei alkotmányos jogot élveznek a kulturális autonómiára, és hogy az autonómia más formáinak támogatása ellentétes az ukrán törvényekkel, és sérti a területi integritást.
A magyar fél azon szándékával összefüggésben, hogy támogatási programokat valósítson meg a külföldi magyarok számára, megjegyezzük, hogy az ilyen segítségnyújtás eljárását egyeztetni kell a magyar közösségek lakóhelye szerinti országokkal, valamint átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen kell biztosítani” – áll az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatában.
„Emlékeztetünk arra is, hogy Ukrajna Alkotmánybírósága az Alkotmánnyal összhangban lévőnek ismerte el Ukrajna törvényét Az oktatásról, és hogy a Velencei Bizottságnak e törvény végrehajtására vonatkozó hét ajánlásából hatot már teljesített Ukrajna. Az utolsó, hetedik ajánlás végrehajtását követően várakozással tekintünk a NATO és Ukrajna közötti párbeszéd „bojkottjának” Budapest általi feloldására.
Ukrajna számára fontosak a Kommüniké azon elemei, amelyek kifejezik a készséget az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatok normalizálására.
Felszólítjuk a magyar felet, hogy vessen véget a magyar kisebbség jogainak megsértésével kapcsolatos indokolatlan vádaskodásnak Ukrajnával szemben, és folytassa a bizalom és a jószomszédi együttműködés légkörének helyreállítását, ami az országainkban élő nemzeti kisebbségek érdekeit is szolgálja” – zárul az ukrán külügyi nyilatkozat.
Brenzovics László visszautasítja az ukrán vádakat
„Úgy tűnik, az ukrán külügyminisztérium ismét alaptalanul vádolja a magyar kormányt és a kárpátaljai magyarságot” – kommentálta a kijevi kirohanást a KMKSZ elnöke az ungvári TV21 televíziónak és lapunknak nyilatkozva.
Hangsúlyozta, a Máért zárónyilatkozata általánosságban fogalmazott a határon túli magyar közösségek autonómiaelképzeléseivel kapcsolatban, s nem konkrétan a kárpátaljai magyarok törekvéseiről volt szó a dokumentumban.
Ugyanakkor, tette hozzá Brenzovics László, az autonómiának különböző formái vannak, ilyen a kulturális autonómia is, amelyet az ukrán külügyminisztérium is elismer nyilatkozatában, sőt azt állítja, hogy ez alkotmányos joguk az ukrajnai kisebbségeknek.
„Nem tudom, mit értenek ezen, hiszen nemcsak hogy a kulturális autonómia nem valósul meg Kárpátalján és Ukrajnában, hanem az összes jogunkat megpróbálják elvenni” – mutatott rá.
Leszögezte, távolról sem alaptalanok azok a vádak, melyek szerint Ukrajnában sérülnek a magyar kisebbség jogai. Kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy az országban olyan törvények léptek életbe, amelyek elvették a magyarság valamennyi jogát, továbbra is létezik a Mirotvorec weboldal, változatlanul zaklatják a magyar vezetőket a határon. Emlékeztetett a legújabb fejleményre is, miszerint jövő évtől Ukrajnában nem adnak ki magyar nyelvű tankönyveket.
„Úgy vélem, az efféle kirohanások helyett tárgyalniuk kellene egymással a két ország képviselőinek, és a kárpátaljai magyarokkal is tárgyalásokat kellene folytatni, hogy ezekre a problémákra olyan megoldások szülessenek, amelyek a kárpátaljai magyarság érdekeinek is megfelelnek” – jelentette ki Brenzovics László.
(zzz)
