„Egy a tábor” mottóval szervezték meg idén július 23–28. között Tusnádfürdőn a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort (Tusványos). Az idei alkalom kiemelt témája volt Európa és Erdély jövője, valamint a magyar nemzeti összetartozás. A történelmi évfordulók is fontos szerepet kaptak. Pódiumbeszélgetéseket tartottak többek közt az első világháború és a trianoni békediktátum századik évfordulója, valamint a rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán. A 28 rendezvénysátorban mintegy 400 előadás, vitafórum és pódiumbeszélgetés várta a közösségük jövőjéért tenni akaró résztvevőket.
A táborba ezúttal is meghívást kaptak a külhoni magyar közösségek érdekvédelmi szervezetei, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselői. Részvételükkel idén is megrendezték a mini-Máértnek is nevezett nemzetpolitikai pódiumbeszélgetést.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a tábor megnyitóján arról beszélt, nemzetpolitikai szempontból a tízes évek alapvető áttörést jelentettek, a magyarságot sikerült annyira megerősíteni, hogy bármilyen nehezebb időszakot át tudjon vészelni.
Az államtitkár szerint a Tusványosként ismertté vált táborban az elmúlt három évtizedben olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar nemzetpolitika. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatást és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magába foglaló új alaptörvényt említette.
A 2018–2022 közötti időszakban a nemzetpolitikai alapcélkitűzések az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében, ami a magyar közösségek, vállalkozások, a magyar emberek és a társadalom gazdasági megerősítését jelenti – magyarázta Potápi Árpád János. A politikus rámutatott: a kormány a magyarság megerősítésén túl a közép-európai népek összefogásában és a térség megerősödésében gondolkozik.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadásában arról beszélt, hogy a magyar állam támogatja a külhoni magyar pártokat és szervezeteket, mert ez a magyar nemzeti érdek, és ez következik a magyar alkotmányból.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára a magyar állam, ma ez az összeg 130 milliárd forint. Beszélt arról, hogy az első cél az identitás megőrzése volt, de pár évvel ezelőtt elindították a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, amelyek tipikus győztes–győztes helyzeteket hoztak létre. „Ez jó a magyaroknak, a többségi nemzetnek, jó Magyarországnak, minden egyes forint, amit befektettünk, még egy forint növekedést hozott létre, és a magyar gazdaság fejlesztésére is pozitív hatással volt” – magyarázta.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke előadásában kifejtette: Ukrajnában vissza kívánják szorítani a kisebbségek nyelvhasználatát a magánélet területére. A kárpátaljai magyarság az elmúlt években üldöztetésnek lett kitéve, amely megmutatkozik az élet minden területén. Ennek ellenére a magyar kormány segítségének köszönhetően hatalmas eredményeket sikerült elérnie a magyar közösségnek mind a gazdaságfejlesztés, mind a kultúra és az oktatás területén. A jövőt illetően az elnök elmondta: „Harminc év telt el, harminc éve volt a rendszerváltás, az elmúlt harminc évben ezt a korszakot szabadon próbáltuk építeni, most azonban úgy érezhető, hogy ez a szabadság kezd elveszni. Nagyon sajnálnám azt, ha az elmúlt harminc év után visszatérnénk a nem szabadság állapotába.
Ne engedjük, hogy megint fortélyos félelem igazgasson és hozzá- szegődjön a gyalázat” – jelentette ki Brenzovics.
Az idei éven sem maradt el a Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett panelbeszélgetés, melyen a határon túli magyar kisebbségek jogainak helyzetéről tanácskoztak. A panelbeszélgetés alkalmával Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára megjegyezte, hogy a határon túli területek közül a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyzete a legsúlyosabb. Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogai az elmúlt időszakban jelentősen csorbultak. Az elfogadott nyelvtörvény a család, a magánélet, valamint az egyház szintjére próbálja meg visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot. Nem lett előrelépés az oktatási törvény kapcsán, amely 2023-ban lép életbe, és a régióban működő magyar iskolák megszüntetését eredményezi majd, a magyar kisebbség képviselői pedig folyamatos atrocitásoknak vannak kitéve. A kisebbségi élharcos szerint a helyzet nemhogy javult volna, de fokozatosan romlott az elmúlt időszakban. Az új ukrán vezetés álláspontja pedig homályos magyar viszonylatban. „Azt tapasztaljuk, ahogy Romániában az állam alkalmazza a kettős mércét a magyarokkal szemben, ugyanez Ukrajnában is előfordul”– hangsúlyozta Darcsi Karolina.
A jubileumi táborban külön paneltémát kaptak az ukrán parlamenti választások, valamint az ukrán magyar ügyek. A beszélgetés alkalmával a nemrég lezajlott ukrán választások kapcsán Brenzovics László, a KMKSZ elnöke kijelentette: „Az ukrán fél minden lehetséges módon, törvénytelen eszközök alkalmazásával, valamint a magyar választói körzet megtagadásával igyekezett ellehetetleníteni a közös magyar jelölteket, illetve megfélemlíteni a magyar közösség tagjait a választási kampány során.”
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő az ukrán választások kapcsán levélben fordult az Európai Unió vezetőihez, amelyben tájékoztatta őket a választások során észlelt visszaélésekről. A képviselő szerint míg az ukrán elnökválasztást figyelemmel kísérte az EU, a mostani parlamenti választások már nem voltak annyira sem a nyugat, sem az európai vezetők figyelmének központjában. Igaz, hogy küldtek EU-s megfigyelőket a választásokra, de azok Kijevből asszisztálva adták le a választásokról szóló beszámolóikat, amelyben elismerően vélekednek a választásokról. „A kárpátaljai magyaroknak alkotmányos joguk volt a magyar választási körzet kialakításhoz, azonban ez nem történt meg” – hívta fel a figyelmet az eseményekre Bocskor Andrea. Az EBESZ jelentése már kritikusabban írja le az ukrán parlamenti választások történéseit. Itt már megtalálható a 73-as körzet ügye részletesebben, és a visszaélésekre kitérve. A képviselő szerint a továbbiakban ezt a jelentést kell hivatkozási alapul venni a további harcban.
Sztáray Péter, a Külgazdaság és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára az ukrán parlamenti választásokat így jellemezte: „lesújtó volt”. A magyar választási körzet ellehetetlenítése agresszív kisebbségellenes lépés volt az ukrán fél részéről – hangsúlyozta az államtitkár.
A NATO kapcsán Sztáray kijelentette: „Mindaddig nincs változás, amíg a kisebbségellenes törekvések folytatódnak Ukrajnában.” Elmondta, hogy Magyarország csak a magas szintű NATO-üléseket blokkolja, az alacsonyabb szintű ügyeket pedig nem vétózza, ahogyan eddig sem tette. „Amíg a nyelvtörvény ilyen formában fennáll, azt gondolom, nehéz lenne olyan gesztust tenni a választási kampány tapasztalatai alapján is, hogy elengedjük a NATO – Ukrajna bizottsági vétónkat” – jegyezte meg az államtitkár.
Brenzovics László, a Kárpátalja hetilap és a KMKSZ ellen indított szeparatista vádeljárás kapcsán elmondta: egy szándékos és előre megtervezett provokációsorozattal állunk szemben. Elképesztő dolog a modern világban és Európában, hogy ilyesmi történhet egy kisebbséggel szemben.
A panelbeszélgetés végén a magyar–ukrán viszonyokkal kapcsolatban és a kárpátaljai magyar és ukrán kapcsolatok terén Bocskor Andrea kijelentette: „Azt várom, hogy visszatérjen a normalitás az ukrán–magyar kapcsolatokba. A külső veszélyforrás pedig csökken, ami lehetővé teszi majd, hogy az államközi kapcsolatok szintjén is elinduljon egy párbeszéd.”
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési panelbeszélgetésen dr. Grezsa István, a program lebonyolításáért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy 152 új óvoda építését vállalták, továbbá több mint 450-nek a felújítását határozták el. Ez a háromütemű és 47,6 milliárd forint forrásigényű program gőzerővel dübörög. Mivel Kárpátalján a legnehezebb a helyzet, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség már megkapta az összes neki szánt forrást, eddig 60 óvodát már át is adtak vidékünkön. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a nemzeti megújuláshoz csak akkor tudnak a program által hozzájárulni, ha a felújított és felépített óvodákban megfelelő szakmaisággal és lelkiséggel folyik majd a nevelés. A program harmadik üteme 2020. december 31-én zárul majd le, de előreláthatólag addig nem lesz kész minden óvoda, viszont a miniszteri biztos úr reményei szerint 2022-ig biztosan megújul majd az összes magyar ovi.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke hangsúlyozta a magyar óvoda fontosságát, hisz az későbbi kapcsolataikat is meghatározza, és magyar tanulási pályára állíthatja a gyerekeket. Elmondta, hogy vidékünkön négy szereplő, a történelmi egyházak és a KMPSZ kapcsolódott be partnerként a programba, ebből a KMPSZ az állami óvodák fejlesztését vállalta fel. Elmondta, hogy a legtöbb helyen a ’70-es évektől nem volt az óvodákban fejlesztés. A programnak köszönhetően igyekeznek a visszaszorult nyelvhatárt újra tágítani a magyar óvodai program segítségével. Kárpátalján a módszertani sarok mellett még technikai eszközöket és magyar meséket is vittek. Elkezdődött Kárpátalján a program harmadik üteme is, ami az új óvodaépületek építésének beindulását jelenti. A KMPSZ elnöke elmondta, hogy a program keretében eddig 60 általuk felújított óvodát adtak át, melyeket újabbak követnek majd. Mindez élénkítően hatott Kárpátalja gazdaságára, és jelentős adóbevételhez juttatta az ukrán államot.
A hagyományokhoz híven Orbán Viktor miniszterelnök a tábor utolsó napján, szombaton tartotta meg előadását a rendezvény nagyszínpadán. A magyar kormányfő úgy értékelte: a magyar nemzet ma birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével független tud maradni. Kiemelte: az ország önrendelkezését visszaszerezték, a Nemzetközi Valutalap „hazament”, Brüsszellel sikeresen vívták meg küzdelmüket, és a határokat is megvédték a migrációval szemben.
„Magyarország ma biztató pályán van: rendezett pénzügyek, csökkenő adósság, erős növekedés, emelkedő bérek, izmosodó kis- és középvállalatok, gyarapodó családok és lendületes nemzetépítés” – mutatott rá.
A nemzetközi közvélekedés szerint a világban liberális demokráciáknak kell működniük, ezeknek egyfajta liberális internacionalizmust kel megvalósítaniuk, ebből egy liberális birodalomnak kell „kikerekednie”, az EU pedig nem más, mint ennek a megtestesülése. Nyilvánvaló, hogy ami Magyarországon történik, az valami más – szögezte le.
Megállapította: Magyarországon mára létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam.
„A liberális szabadságfelfogás szerint csak akkor lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged, a határoktól, a múlttól, a nyelvtől, a vallástól és a hagyománytól” – fogalmazott a kormányfő. Ennek antitéziseként az illiberális gondolkodásmód szerint az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit – tette hozzá. Kijelentette: illiberális az, aki védi a határait, védi a nemzeti kultúráját és elutasítja a külső beavatkozást és a birodalomépítési kísérleteket.
Orbán Viktor szerint az illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság, a keresztény szabadságért dolgozó politika pedig arra törekszik, hogy megvédjen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek. Kijelentette: „Az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal, mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni.”
Úgy vélte: igenis lehetséges, hogy egy tízmilliós ország az EU-ban a liberális korszellem idején kimásszon az adóssághegy alól, helyreállítsa gazdasági szuverenitását, gyorsabban fejlődjék, mint a liberális demokráciák, sikeresen elutasítsa a migrációt, védelem alá helyezze a családot, hogy megvédje a keresztény kultúráját, hogy nemzetegyesítést és nemzetépítést hirdessen, hogy megteremtse a keresztény szabadság rendjét, mindezt teljes nemzetközi ellenszélben túlélje, sőt sikerre vigye. Mindehhez azonban bátor kiállás és összetartás szükséges, miként Tusványos idei jelmondata, az „Egy a tábor” mondja – zárta előadását a miniszterelnök.
(MTI/ntk/VE/BZS)
