A KMKSZ Viski Alapszervezetének jubileumi közgyűlése

Folytatódnak a KMKSZ alapszervezeteinek közgyűlései

Megyeszerte folytatódtak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeteinek soros évértékelő közgyűlései.

A Munkácsi járásban Barkaszón és Szernyén, a Nagyszőlősi járásban Nagypaládon, Fertősalmáson, Batáron és Fancsinkán tartottak beszámoló közgyűlést.

Csütörtökön az Ungvári járás két alapszervezetében, Tiszaágteleken és Tiszaújfaluban, szombaton Ungváron, Homokon és Koncházán, hétfőn pedig Botfalván és Pallóban tartottak közgyűlést.

KMKSZ Ungvári Alapszervezetének tagjai az új KMKSZ-székház nagytermében gyűltek össze. A gyűlésen jelen volt az Ungvári Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Kulin Zoltán és Veres Pál frakciótag.

Kulin Judit alapszervezeti elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd a Himnusz eléneklését követően átadta a szót Tarics Zoltánnak, aki több mint 16 évig volt alapszervezeti elnök, így ő foglalta röviden össze az elmúlt 30 évet.

Ezután Kulin Judit megtartotta beszámolóját, amelyben kiemelte, hogy amit erősíteni kell, az az iskola és a templom. Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola igazgatójaként is köszönetet mondott a magyar államnak és Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének a bázisiskolák támogatásért. A szervezet rendezvényeit nem időrendben, hanem fontossági sorrendben említette meg. Elhangzott, hogy tavaly rendezték a sztálinizmus ungvári áldozatai emlékművének környékét. Aktív résztvevői voltak több megyei és Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, valamint a Pro Cultura Subcarpathica által szervezett rendezvénynek. Tavaly a több mint 1650 taggal bíró alapszervezetbe 9 személy lépett be és 23 tag távozott, az elhunyt tagokra egyperces néma főhajtással emlékeztek. Végezetül a jelenlévők megbeszélték, mi érdekli a tagságot, mivel szeretnék színesíteni idén az alapszervezet tevékenységét.

Kulin Zoltán röviden összefoglalta képviselői tevékenységüket. Elmondta, hogy a 36 képviselőből álló testületben ketten képviselik a magyarságot, jó kapcsolatokat ápolnak a városvezetéssel, de ez nem elvtelen. Majd a TV21 Ungvár igazgatójaként ismertette az utóbbi napok fejleményeit: szombattól, február 23-ától az MTVA-val együttműködve népszerű meséket, filmeket, sorozatokat, magazinműsorokat kezdtek sugározni. Így a korábbi háromórás kárpátaljai magyar nyelvű műsoridő hat órára bővült.

Valamennyi ungvári járási helyszínen jelen volt Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője. Az elnök asszony kitért a 30 év történéseire. Mint mondotta, kezdetben nem volt pénz, székház, csak az akarat! Az évek során bővült a KMKSZ támogatottsága az anyaország részéről, társszervezetek jöttek létre, sok pozitív dolog történt. Oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények épülnek, újulnak meg a Keleti Partnerség programja és az Óvodafejlesztési Program keretében. A családok és közösségek különböző pénzügyi támogatásokban részesülnek az anyaország részéről. Mindez az itt élő és itt maradni akaró emberek életét könnyíti meg. Az elnök asszony szólt az utóbbi néhány évben tapasztalt ukrajnai negatív jelenségekről is. Végezetül felhívta a figyelmet a közelgő választásokkal kapcsolatos kihívásokra.

Február 24-én, vasárnap tartotta éves beszámoló közgyűlését a két egykori koronaváros, Técső és Visk KMKSZ-alapszervezete.

Técsőn Kékesi Sándor alapszervezeti elnök a KMKSZ új felső-Tisza-vidéki székházának gyűléstermében számolt be a tagságnak az elmúlt évben elvégzett munkáról. Az új székház ad ezentúl helyet a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány és az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány felső-Tisza-vidéki irodáinak is. A técsői alapszervezet részt vett a Szövetség megyei rendezvényein, a Magyarok Kenyere programhoz hozzájárultak adományaikkal. Huszonkilencedik alkalommal rendezték meg tavaly az Arany Ősz Kórustalálkozót közösen a középszintű szervezettel. Az alapszervezet kirándulást szervezett Munkácsra és Ungvárra, valamint Szerednyére, a BercsényiFesztre, és megszervezték év végén a Katalin-bált is, amelyen 105 ember vett részt. A tavalyi évben 644 tagja volt az alapszervezetnek. A tavasz folyamán Máramarosszigetre szerveznek kirándulást.

A középszintű és megyei közgyűlések küldötteinek megválasztása után Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke felsorolta a harminc éve alakult szövetség eredményeit, és azokat az egykor megfogalmazott célokat, amelyeket máig nem sikerült megvalósítani, majd tájékoztatta az alapszervezet tagságát a KMKSZ Elnökségének a közelgő elnökválasztással kapcsolatos álláspontjáról.

Oszuszky János javasolta, hogy valamilyen formában emlékezzen meg az alapszervezet arról, hogy nyolcvan évvel ezelőtt megalakult Técsőn a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek hősies tevékenységében sok mai KMKSZ-tag felmenői is tevékeny szerepet vállaltak.

Nagy vitát és felháborodást váltott ki a tagság körében, hogy megint építkezni akarnak a városban lévő régi temető területén, elpusztítva a técsői magyarok elődeinek sírjait.

A közgyűlés végén levetítették A Sátán fattya című filmet.

Visken a jubileumi, 30. közgyűlés a helyi középiskola tanulóinak ünnepi műsorával kezdődött, majd Szabó Gabriella, a KMKSZ Viski Alapszervezetének elnöke számolt be a tagságnak. A helyi egyházközségekkel és a magyar középiskolával karöltve számos sikeres rendezvényt szervezett a viski alapszervezet 2018-ban. Megemlékeztek nemzeti ünnepeinkről, a sztálini lágerek áldozatairól. Tavaly is fölszállott a turul a viski várhegy csúcsára a nemzeti összetartozás napján, és ott voltak a viski alapszervezet képviselői minden fontos kárpátaljai magyar rendezvényen. Mikulás-csomaggal örvendeztették meg a helyi óvodásokat.

Szeles Viktória, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette az alapszervezet pénzügyi helyzetét és pénzmozgásait, majd az alapszervezet tagsága megválasztotta a középszintű és a megyei közgyűlésre delegált küldötteket.

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke felidézte, hogy a KMKSZ elmúlt 30 éve alatt mi minden történt a Felső-Tisza-vidéken az oktatás, a kultúra, a közösségépítés és a hagyományápolás területén, milyen rendezvényeket tudtak megszervezni, lebonyolítani. Majd a jövőről, a viski magyarság előtt álló kihívásokról beszélt.

Február 24-én a Beregszászi járásban Badalóban és Haláboron tartották meg a beszámoló közgyűléseket.

KMKSZ Halábori Alapszervezetének közgyűlésére a község kultúrházában került sor. A gyűlés kezdetén Strom Bence Komjáthy Jenő Magyar vagyok című versét szavalta el. Ezt követően Kádár Szilvia helyi alapszervezti elnök köszöntötte a megjelent tagokat. Beszámolójában röviden kitért a KMKSZ elmúlt harmincéves munkájára, valamint köszönetet mondott az anyaországnak a támogatásokért, amelyekből sok falubeli is részesül. Elmondta, hogy 2018-ban nem változott az alapszervezeti tagok száma: a KMKSZ Halábori Alapszervezetének 217 tagja van. „Hála Istennek, a fiatalok is csatlakoznak a szervezethez. Ők úgy érzik, hogy itt van a helyük közöttünk, és segítik a munkánkat” – húzta alá, majd beszámolt a 2018-as évi rendezvényeikről: méltatták március 15-ét, megemlékeztek az 1944-ben sztálini munkatáborokba elhurcoltakról, részt vettek a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban évente megrendezett emlékünnepségen, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával pedig Mikulás-napi rendezvényt tudtak szervezni.

A beszámoló után Jakab Lajos, a Beregszászi Járási Tanács képviselője és a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke részletesen ismertette a KMKSZ által 2018-ban szervezett legjelentősebb rendezvényeket. A közgyűlésen részt vett Kocsis Barnabás halábori polgármester is.

Badalóban élénk érdeklődés mellett zajlott vasárnap a helyi községháza emeleti részén megrendezésre került KMKSZ-alapszervezeti közgyűlés, amelyen mintegy félszáz aktivista vett részt.

Jakab Lajos alapszervezeti elnök diavetítéssel színesített beszámolóban összegezte az elmúlt egyéves időszak legjelentősebb történéseit.

A helyi alapszervezet minden évben megemlékezik Petőfi Sándor születéséről, az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról, a sztálini terror áldozatairól (ekkor A Sátán fattya című filmet is levetítették a helyieknek), a magyar kultúra napját – immáron hagyományosan – Badaló testvértelepülésén, Szatmárcsekén méltatták a Tisza-partiak az ottani közösséggel.

Ezeken kívül a KMKSZ Badalói Alapszervezete anyaországi támogatással két emléktáblát is avatott tavaly márciusban a helyi református templomban, amelyek közül az egyik az ott évszázadok folyamán szolgált lelkipásztoroknak állít emléket, illetve a közülük legtovább, 50 éven át szolgált Rátz Miklósnak őrzi az emlékét. Tavaly sem maradt el a már szintén hagyományos badalói egészségnap, amely mellett még véradói napot is szerveztek a községben, illetve hét helyi gazda adományának köszönhetően Badaló közel fél tonna búzával járult hozzá a Magyarok Kenyere programhoz.

Emellett részt vettek a hagyományos Turul-ünnepségen, a szolyvai emlékparkban tartott megemlékezésen, a szatmárcsekei szilvalekvárfőző versenyen és más rendezvényeken is.

Beszámolója végén Jakab Lajos örömmel konstatálta, hogy a KMKSZ helyi tagsága növekedett az elmúlt hónapokban, és jelenleg megközelíti a 400 főt.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a megyei tanács képviselője ismertette az aktuális ukrajnai és magyarországi politikai helyzetet, illetve szót ejtett a közelgő ukrajnai elnökválasztásról is. Mint mondta, jelen állás szerint a KMKSZ egyetlen jelölt mögé sem tud támogatói szándékkal odaállni, hiszen egyik esélyes elnökjelölt programjában sem szerepelnek az ukrajnai kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság helyzetét megfelelően rendezni hivatott intézkedések.

R.V., B.Zs., Cs.A.