VII. KurucFeszt Tiszapéterfalván
Július 15-én a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet szervezésében idén hetedik alkalommal került sor Tiszapéterfalván a KurucFesztre. Az esemény – amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság támogatott – a tiszaújlaki Turul-ünnepség után, délután vette kezdetét a vidámparkban.
A fesztivált Pirigyi Gergelynek, a Kárpátaljai Edelvejsz verseny díjazottjának tárogatójátéka nyitotta meg, akitől a Csínom Palkó, Csínom Jankó kuruc nótát hallhatta a közönség, ami a fesztivál hivatalos hívódallamának számít. Ezután a PCS elnöke, Orosz Ildikó köszöntötte elsőként a résztvevőket. Az elnök asszony köszöntőjében kiemelte: „Adjátok át, hogy Rákóczi zászlaját kibontották. Nem most, hanem 1703-ban, viszont az üzenet ma is ugyanaz, mint akkor: Cum Deo pro Patria et Libertate! […] Ne hagyjuk magunkat eltántorítani, mert nem akarunk mást, csak őseink földjén szabadon, anyanyelvünk és saját szokásaink szerint élni.”
A megnyitót megtisztelte jelenlétével Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, Kota György kormánybiztosi koordinátor, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója, Ötvös Sándor, a Kormánybiztosi Kirendeltségi Főosztály vezetője, Buhajla József ungvári és Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzulok, Viktor Mikulin, Kárpátalja kormányzóhelyettese, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője, Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács (KMT) és a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a KMPSZ elnöke, Gulácsy Géza, a KMT képviselője és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Kész Barnabás, Péter Csaba, Rezes Károly, Bátori József, Tóth Miklós, a KMT képviselői, Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallásügyi Osztályának vezetője, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal Oktatási Osztályának vezetője, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, valamint Tóth Bálint, Tiszapéterfalva polgármestere.
Szilágyi Mátyás – aki a rendezvény fővédnöke is egyben – köszöntőjében elmondta: szimbolikus, hogy a Rákóczi-szabadságharc első győztes ütközetének 315. évfordulóját ünnepeljük idén, s ez a „nemes harca a magyar nemzetnek ezen a vidéken kezdődött, s annak idején a helyiek ősei kezdték meg a küzdelmet”. A három évszázaddal ezelőtti küzdelem is rávilágít arra, hogy egy „megalkuvás nélküli nép lakik e hazában”, olyan emberek, akik mindig kitartottak jogaik, nemzetük és ősi magyar hazájuk mellett. „Engedjék meg, hogy fejet hajthassak a kárpátaljai magyar közösség és vezetői előtt, akik a jelenben békés parlamentáris tárgyalásos eszközökkel, igazi európai polgárhoz méltó módon vívják áldozatos küzdelmüket az elért, megszerzett, törvényes, alkotmányos szabályokban rögzített nemzeti jogaik megvédéséért, az anyanyelvért, az anyanyelvű oktatásért az óvodától az egyetemig, a magyar kultúra megőrzéséért, nemzeti szimbólumaik használatáért, ősi hitükért és szabadságaikért a drága szülőföldön – a hazában való megmaradásért” – mondta a főkonzul beszédében, aki végezetül leszögezte: Magyarország szilárdan és változatlanul kiáll a kárpátaljai magyarság szerzett jogainak megőrzéséért, a magyar tannyelvű iskolákért és a magyar nyelven oktatott tantárgyak változatlan számáért, valamint a szülőföldön való megmaradásért és boldogulásért.
Bocskor Andrea beszédében kihangsúlyozta, hogy a magyar történelem számos dicső pillanatot hordoz, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy „identitásunk, nemzeti egységünk megerősödjön”. Ilyen történés volt a Rákóczi-szabadságharc is, amelynek már hét éve állítanak emléket – más rendezvényekkel együtt – a KurucFeszttel. A II. Rákóczi Ferenchez hasonló emberekre napjainkban is szükség van, ugyanis Európa nyugati részén éppen azon dolgoznak, hogy felszámolják a nemzeteket és a hazafiasságot, s egy nemzet nélküli, mindent elfogadó és mindenkit befogadó nyílt társadalmat hozzanak létre, azonban a magyaroknak elsődleges szempontjuk továbbadni a valódi európai értékeket és eszméket.
Brenzovics László örömét fejezte ki, amiért a kárpátaljai magyarság emlékezetében 315 év elteltével is megmaradt a magyarság szabadságáért és függetlenségéért életüket áldozók emléke. A történelemben sokszor előfordult, hogy a magyarság sorsát a magyar nép megkérdezése nélkül kívánták alakítani – a Rákóczi-szabadságharc is ez ellen irányult, amelyet habár nem sikerült győzelemre vinni, mégis biztosította, hogy a magyarság mint független közösség és nemzet fennmaradt a Habsburg-birodalom kötelékében. Az elnök úr reményét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a kárpátaljai magyarság szabadon és biztonságban tudja együtt építeni a jövőt szülőföldjén a jelenkorban is.
Barta József – aki a kezdetektől fogva résztvevője a fesztiválnak – elmondta, hogy mióta a tiszaújlaki Turul-ünnepséget egy napon szervezik meg a KurucFeszttel, ezrek látogatnak el a rendezvényekre. A fesztivál a „végtelenül gazdag kultúránk kincseiről szól, amelynek morzsáiból csipegethetünk” – mondta a KMKSZ alelnöke.
A megnyitó után a színpadot a Kárpátalja különböző településeiről érkezett népzenei együttesek vették birtokukba. Fellépett a Tiszapéterfalvai Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport, a Nagybégányi Krisztina Tánccsoport, a Nagypaládi Citeraegyüttes, a Zápszonyi Rózsa Tánccsoport, a Téglási Rózsa Népdalegyüttes, a Pergettyű citerazenekar, a Csalogány asszonykórus és az Orchidea néptánccsoport, a Mezőgecsei Kék Viola Néptánccsoport, a Szalókai Tiszaháti Népzenei Együttes, a Tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző Csoport, a Nevetlenfalui Aranyalkony Népdalkör, valamint a tiszapéterfalvai Kokas Banda. Este, 19 órától a jazzt a népzenével ötvöző Voodoo Papa Duót láthatták a színpadon, majd 20 órától az Első Pesti Rackák koncertje zárta a rendezvényt. A vidámpark területén felállított sátrakban az érdeklődők betekinthettek a különböző hagyományos mesterségekbe, kézműves-foglalkozásokon vehették részt, többek között ékszereket, dísztárgyakat, kézzel készített játékokat, kárpátaljai mézet vásárolhattak, helyi ételeket kóstolhattak meg, kipróbálhatták az íjászatot és pónilovakon lovagolhattak.
Báder Alexandra
