Magyarország nem járult hozzá az atlanti szövetség Ukrajnával közös csúcstalálkozójának megtartásához csütörtökön a brüsszeli NATO-csúcson.
Szijjártó Péter a georgiai és ukrajnai reformfolyamatok értékelésével foglalkozó üléssel kapcsolatban elmondta, noha a tagországok többsége támogatásáról biztosította mind a georgiai, mint az ukrán euroatlanti törekvéseket, a tagsági akcióterv megindításáról nem született döntés – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozót követően magyar újságíróknak nyilatkozva.
Tájékoztatása szerint Magyarország világossá tette, hogy Kelet-Európában az egységes politikai és katonai fellépés alapvető feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Mint hangsúlyozta, a kisebbségi jogok megsértése a NATO szövetségi integritását is meg tudja gyengíteni. Ezért Magyarország amellett érvelt Ukrajnával kapcsolatban, hogy ameddig nem teljesíti a NATO felé vállalt kötelességeiket – melyek között ott a van a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és folyamatos fejlesztése is – addig nem támogatja az előrehaladását az euroatlanti folyamatban.
Kijelentette, Magyarország állásfoglalása megegyezik a Velencei Bizottság ajánlásával, amely szerint mindenfajta nemzetközi szabályokkal szembemegy az, ahogyan Ukrajnában korlátozzák a megszerzett kisebbségi jogokat az új oktatási törvénnyel.
“Ez tehát nem csak magyar követelés, hanem nemzetközi jogi érvelés” – húzta alá.
Mindenfajta ukrán integrációs törekvés magyar támogatásának előfeltétele, hogy 2023-ig hosszabbítsák meg az átmeneti időszakot, vagyis a nyelvi cikk életbe léptetését, a magániskolákat vegyék ki a törvény hatása alól és konzultáljanak a magyar kisebbséggel – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.
