Az ukrán kormány két nacionalista célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy a kisebbségek ne tanulhassanak, a másik, hogy ne beszélhessenek a saját nyelvükön – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Szijjártó Péter egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére arra reagált, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a kisebbségek, ha a 10 százalék fölötti hányadot elérik egy bizonyos térségben, használhassák a saját nyelvüket.
A miniszter elmondta: aki eddig vitatta, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek valóban célkeresztbe kerültek, az most választ kapott a kérdésre. Ukrajnában „brutális támadást indítottak” a nemzeti közösségek ellen, nem véletlen az a sorozat, amely az oktatási törvénnyel kezdődött, majd a KMKSZ székháza elleni támadásokkal folytatódott, és most megsemmisítik a nyelvtörvényt, amely lehetőséget biztosított, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket – fogalmazott.
Szijjártó Péter szerint egy jogállamban nem történhetne meg az, ami Ukrajnában megtörténik. Miközben Ukrajna támogatást és szolidaritást vár el az európai országoktól, hátba szúrja őket a nemzetiségeik elleni brutális intézkedésekkel – tette hozzá a külügyminiszter.
Hangsúlyozta: jelenleg három nyelvtörvény van az ukrán parlament előtt, mindhárom sokkal rosszabb annál, mint amit az ukrán alkotmánybíróság szerdán megsemmisített. Eddig 10 százalékhoz kötötték a nyelvhasználat határát, a mostani tervezetek 33 százalékhoz akarják kötni.
A tárcavezető szerint az elmúlt időben a nemzeti kisebbségek ügyében Ukrajnában történt fejlemények megerősítik Magyarországnak azt az álláspontját, hogy nem támogatja Ukrajna euroatlani integrációs törekvéseit, amíg helyre nem állítja a kisebbségeket megillető jogokat. Hozzátette: Ukrajnát nem lehet komolyan venni mint az EU és a NATO felé őszintén közeledő országot.
