A magyar kormány kész a konzultációra és a megállapodásra is az ukrán oktatási törvény ügyében, de csak ha akkor, annak tartalma a kárpátaljai magyarok érdekével, akaratával találkozik – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető megbeszélést folytatott Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Magyarországnak 150 ezer érve van arra, hogy miért érdekelt az erős és demokratikus Ukrajnában, a jó magyar–ukrán együttműködésben, hiszen 150 ezer magyar él Ukrajna területén, alapvetően Kárpátalján.
Szijjártó Péter kifejtette: a határokon túl élő minden magyar nemzeti közösség érdeke az adott ország és az anyaország jó együttműködése, ezért törekednek az együttműködésre a kölcsönös tisztelet alapján minden szomszédos országgal. Magyarország volt a leghangosabb támogatója Ukrajna európai integrációs folyamatának, ezért Magyarország és a magyar nemzeti közösség „hátba szúrásaként” élték meg, hogy az ukrán parlament elfogadta az új oktatási törvényt, amely alapvetően csorbítja a kisebbségek jogait – emlékeztetett.
Kijelentette: Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy ez a törvény ellentétes a nemzetközi és az európai jogszabályokkal, a kétoldalú megállapodásokkal, így az ukrán–magyar alapszerződéssel. Mindez egybeesik az EU elvárásaival, amelyek szerint szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet, a kisebbségeket érintő változásokról konzultálni kell a kisebbségekkel, továbbá a Velencei Bizottság ajánlásait, döntéseit végre kell hajtani – sorolta. Hozzátette: az utóbbi alapján a leghatékonyabb módja a helyzet feloldásának az érintett cikkek módosítása, de a Velencei Bizottság döntése óta sem a magyar kormánnyal, sem a kárpátaljai magyarokkal nem került sor ukrán kormányzati konzultációra.
A külügyminiszter hangsúlyozta: további aggodalomra ad okot, hogy újabb olyan törvényjavaslatokat nyújtottak be az ukrán parlamentnek, amelyek tovább csorbíthatják a magyar közösség jogait. Megkezdődtek az előkészületei a középfokú oktatásról szóló törvénynek, de erről nem volt konzultáció sem Magyarországgal, sem a kárpátaljai magyarokkal – közölte. Hozzáfűzte: emellett készül a kisebbségi törvény, az állampolgársági törvényt is benyújtották, amely a kettős állampolgársággal rendelkezőknek jelenthet fenyegetést, valamint a kisebbségi médiahasználat tekintetében is kisebbségi jogcsorbítások lehetnek.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország fenntartja a döntését, hogy addig nem támogatja Ukrajna integrációs törekvéseit, amíg ez az európai és nemzetközi jogot, sztenderdeket sértő állapot fennáll. Magyarország továbbra sem járul hozzá a NATO-Ukrajna védelmi miniszteri bizottsági ülés összehíváshoz, amíg fennáll a helyzet – közölte.
Úgy látja, nem kétoldalú kérdésről, hanem nemzetközi ügyről van szó, és visszautasítják, hogy a NATO-ban nem lehetne figyelembe venni ilyen kérdéseket.
Brenzovics László kijelentette: a kárpátaljai magyarok érdekeltek a jó magyar–ukrán kapcsolatokban és Ukrajna euroatlanti integrációjában, de nem azon az áron, hogy felszámolják a kisebbségek jogait. Éles konfliktusról van szó, de nem hátrálhatnak meg – tette hozzá.
Mint mondta, az Ukrajna által hozott és tervezett intézkedések teljes egészében felszámolnák az oktatási és kulturális intézményeiket, ami kétségessé tenné, hogy a közösségük fenn tud maradni a szülőföldjükön. Az intézkedések ellentétesek Ukrajna alkotmányával, nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az ukrán magyar alapszerződéssel – magyarázta. Hozzátette: remélhetőleg az ukrán elnök beváltja az ígéretét, hogy a Velencei Bizottság határozatát végrehajtják.
Brenzovics László megköszönte Magyarország szolidaritását és támogatását az ügyben.
Kérdésre Szijjártó Péter beszélt arról, hogy szerdán az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője átadta az új amerikai nagykövet kinevezéséhez szükséges kérelmet, ezt mielőbb elbírálják, mert Magyarország érdeke, hogy mihamarabb nagykövet vezesse a külképviseletet. Magyarország üdvözli, hogy jelöltek nagykövetet a budapesti posztra – mondta.
Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a DK felvetette a magyar–ukrán nyugdíjmegállapodás módosításának szükségességét, a külügyminiszter közölte: ez az államközi megállapodás a hatvanas években született, azóta Gyurcsány Ferenc volt már kormányon, akkor e nemzetközi szerződés módosítása mégsem merült fel.
(MTI)
