Egyértelmű álláspont: az ukrán oktatási törvény jogkorlátozó!

A kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek az új ukrán oktatási törvénynek a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát korlátozó 7. cikkelyét elutasító álláspontját támasztja alá az Európa Tanács szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak (VB) hétfőn közzétett állásfoglalása, amely ajánlásokat is megfogalmaz Ukrajna számára. Időközben az Európai Unió (EU) is magáévá tette Magyarországnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint Ukrajnának be kell tartania a kisebbségi jogok terén vállalt kötelezettségeit és a Velencei Bizottság ajánlásait, de Kijev még mindig ellenáll.

Az EU–Ukrajna társulási tanács múlt pénteki brüsszeli ülésén Kijev garanciát vállalt arra, hogy nem szűkíti a nemzeti kisebbségek már meglévő jogait az oktatási törvény nyelvi normájának végrehajtásakor. A dokumentum szerint Ukrajna ugyancsak biztosítja, hogy ne érje diszkrimináció a kisebbségekhez tartozó személyeket, hogy tiszteletben tartsák a sokszínűséget, és maradéktalanul figyelembe vegyék az Európa Tanács testületeinek (ilyen a Velencei Bizottság is) szakértői véleményét.

Az ülésről beszámoló Jevropejszka Pravda emlékeztet, hogy a társulási tanács határozatai kötelezően végrehajtandók a felek által. Ugyanakkor a portál szerint Ukrajna és Magyarország között nincs egyetértés a tekintetben, hogy szűkültek-e a kisebbségek jogai az oktatási törvény elfogadásával. A kérdésről vita alakult ki a társulási tanács pénteki ülésén is Ivanna Klimpus-Cincadze euroatlanti integrációért felelős ukrán kormányfőhelyettes, illetve Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter között.

Mint elhangzott, Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy az oktatási törvény nem szűkítette, hanem éppenséggel bővítette a kárpátaljai magyarság jogait, „több lehetőséget biztosít” a számunkra.

„Ha a Beregszászi járásban a tanulók 75%-a nem tudta letenni az ukránvizsgát, akkor ők most nyilván diszkriminálva vannak, és nem a saját hibájukból” – érvelt Klimpus-Cincadze.

Szijjártó Péter válaszában kitartott álláspontja mellett.

„Nem gondolom, hogy komolyan kérdezheti ezt. Ha korábban hattól 23 éves korig voltak jogosultak (a kárpátaljai magyarok – a szerk.) magyar nyelven tanulni, mostantól pedig 10 éves korig, akkor ez a jogok szűkülése” – mutatott rá.

Ugyanaznap került sor a Velencei Bizottság záróülésére az oktatási törvény 7. cikkelyével kapcsolatban. Több ukrajnai sajtótermék az ülés után, a bizottság állásfoglalásának tervezete nyomán azt írta, hogy a testület állásfoglalása Ukrajnát fogja támogatni a vitában. Szerintük a testület megerősítette, hogy Ukrajna kötelessége előmozdítani az államnyelv jobb elsajátítását valamennyi polgára, többek között a nemzeti kisebbségekhez tartozók által is, az ukrán nyelv jobb és teljesebb oktatását az állam „legitim és dicséretes céljának” ismerte el. Emellett a bizottság által megfogalmazott kritikák sem jelentik azt, hogy Ukrajnának módosítania kellene a 7. cikkelyt, emelték ki.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma még aznap nyilatkozatot tett közzé hivatalos weboldalán, kiegyensúlyozottnak és konstruktívnak minősítve a VB állásfoglalását.

„Ugyancsak hálásak vagyunk, amiért a Bizottság elfogadta az ukrán fél érvelését azokkal a szemrehányásokkal kapcsolatban, melyek szerint Az oktatásról törvény nyelvi cikkelye szűkíti a nemzeti kisebbségek képviselőinek jogait. … Ily módon a vádak Magyarország részéről nem leltek támogatásra” – fogalmaztak egyebek mellett a tárcánál.

Utóbb azonban, amikor a sajtóban megjelent a VB állásfoglalásának teljes szövege, alábbhagyott az ukrán sajtó lelkesedése, mivel kitűnt, hogy a testület számos bírálatot fogalmazott meg a 7. cikkellyel kapcsolatban.

A dokumentum egyebek mellett rámutat, hogy bár az ukrán oktatási rendszer mindenre kiterjedő reformja általában pozitív fogadtatásban részesült, az oktatás nyelvére vonatkozó új elvek, köztük azok, amelyek jelentősen csökkentik a kisebbségek nyelvén folyó tanítás arányát – különösen az elemi iskola befejezését követően –, erős bírálatot és tiltakozást váltottak ki bel- és külföldön egyaránt.

„Ez a kritika több okból is jelentős mértékben indokoltnak tűnik” – teszi hozzá a Bizottság.

A testület felemlíti egyebek mellett, hogy a 7. cikkely elfogadott szövege jelentősen különbözik attól a tervezettől, amelyről konzultációk folytak a kisebbségekkel. A cikkely „fontos kétértelműségeket tartalmaz”, „és nem úgy tűnik, mintha az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeivel összhangban a kerettörvény végrehajtásához szükséges útmutatást nyújtana”.

„A jóváhagyott szöveg valóban megengedi az előző nyelvi rendszer radikális átalakítását, legalábbis a középfokú oktatásban, egy olyan rendszer irányába, amely az oktatás nyelveként az ukrán nyelv kötelező használatára fókuszál. Ha ez bekövetkezik, az a nemzeti kisebbséghez tartozók lehetőségeinek komoly csökkenéséhez vezet a nyelveiken való tanulás terén, ami a meglévő jogaikba való aránytalan beavatkozást jelent. Ezen kívül az új szabályok bevezetésének rövid határideje komoly aggályokat vet fel az oktatás minőségét illetően – fogalmaz az állásfoglalás. – Másfelől, mivel a 7. cikkely keretszabályozás, és mivel nem tartalmaz részleteket a végrehajtására vonatkozóan, elegendő teret biztosít olyan értelmezésekhez és alkalmazásokhoz, amelyek jobban megfelelnek a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó követelményeknek.”

A dokumentumból ítélve a VB úgy tekinti, hogy az ukrán kormány továbbra is a kisebbségek nyelvén szándékozik oktatni a tárgyak többségét a nemzeti kisebbségek külön osztályaiban az elemi iskolában, majd a középfokú oktatásban a 7. cikkely célja egyértelműen az államnyelv szerepének növelése, miközben még mindig biztosít bizonyos rugalmasságot. Miután az oktatási törvény kerettörvény, a jövőben megalkotandó középfokú oktatásról szóló jogszabály részletesebb és kiegyensúlyozottabb megoldásokat kínálhat – állapítják meg a Bizottságban.

Szerintük a 7. cikkely 4. pontja jogi alapot teremt ahhoz, hogy az EU hivatalos nyelvein oktassanak az anyanyelv mellett egyéb tárgyakat is, s az ukrán kormányzatnak szándékában áll kihasználni ezt a lehetőséget. Ez elfogadható megoldás lehet a szóban forgó nyelveknél, de csak abban az esetben, ha a végrehajtási jogszabályok kapcsán a kisebbségekkel konzultációt folytatnak az arra vonatkozó megfelelő biztosítékokról, hogy a képzés elegendő legyen ahhoz, hogy a hallgatók magas szintű szóbeli és írásbeli jártasságra tegyenek szert, amely lehetővé teszi számukra, hogy komplex kérdésekkel foglalkozzanak – írják.

Ugyanakkor a 7. cikkely 4. pontja nem jelent megoldást azon nyelveknél, amelyek nem hivatalosak az EU-ban, így az orosz esetében sem, amely a leggyakrabban használt nyelv Ukrajnában az államnyelv után, mutatnak rá a Bizottságnál. Nehezen indokolható a kevésbé kedvező viszonyulás e nyelvekhez, „ezért felmerül a diszkrimináció kérdése”. Ezekre a megfontolásokra való tekintettel, korrekt döntés volna olyan módosításokat végrehajtani a 7. cikkelyen, amelyek egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással váltanák fel a jelenlegit – teszik hozzá.

Ezen túl számos kérdés haladéktalanul orvosolható lenne más jogszabályok révén, illetve a 7. cikkely jelenlegi keretei között, egyebek mellett A középfokú oktatásról törvény elfogadása révén. Erre az esetre a VB több ajánlást is megfogalmazott. Javasolja például a 7. cikkely 4. pontja által lehetővé tett rugalmasság minél teljesebb kihasználását az EU hivatalos nyelvein való oktatás jelentős mértékű biztosítására az érintett kisebbségek esetében. Javítani volna szükséges az államnyelv oktatásának minőségén a kisebbségek esetében; módosítani kellene az oktatási törvény átmeneti rendelkezéseit, hosszabb átmeneti időszakot biztosítva a reformok fokozatos bevezetésére; fel kellene menteni a magániskolákat „az új nyelvi követelmények alól”. Az oktatási törvény végrehajtása keretében új párbeszéd indulhatna a kisebbségekkel és minden érdekelt féllel a nyelvkérdésről az oktatásban. Biztosítani kellene, hogy az oktatási törvény végrehajtása ne fenyegesse a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és a kisebbségi nyelvek megszakítás nélküli oktatását a hagyományos iskolákban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette, a Velencei Bizottság állásfoglalása „teljesen egyértelmű”, az abban megfogalmazott mondatokat nem lehet kétféleképpen értelmezni. Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatosan Kijevnek teljes mértékben eleget kell tennie az Európai Unió és a Velencei Bizottság elvárásainak, amennyiben „komolyan gondolja” az euroatlanti integrációs törekvéseit – szögezte le az MTI szerint.

Megismételte, hogy a magyar kormánynak ebben az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Magyarország nem tudja támogatni az ukrán törekvéseket a nemzetközi politikában, amíg nincs változás – mondta Szijjártó, hozzátéve: reméli, hogy erre mielőbb sor kerül.

Ukrajna kormánya ugyanakkor a jelek szerint a VB állásfoglalásának ismeretében sem hajlandó elállni korábbi elképzeléseitől. Pavlo Klimkin külügyminiszter a Twitteren azt írta ugyan, hogy Kijev végrehajtja a VB ajánlásait, az Oktatási és Tudományos Minisztérium ugyanakkor, bár a tárca weboldalán megjelent közlemény szintén úgy fogalmaz, hogy készek végrehajtani az ajánlásokat, valójában egyértelművé tette, hogy sajátosan értelmezi a végrehajtást.

A dokumentum az ukrán nyelv oktatásának három modelljét vázolja fel a kisebbségek számára, akárcsak korábban, amelyekről Az általános középfokú oktatásról törvény rendelkezne. Az első modell az 1–12. osztályokban tenné lehetővé valamennyi tárgy oktatását anyanyelven az államnyelvvel párhuzamosan a „sebezhető”, vagyis azon nyelvek esetében, amelyek nem rendelkeznek „anyaországgal”, illetve amelyek beszélői sehol nem élnek anyanyelvi közegben. Ukrajnában a gyakorlatban egyedül a krími tatárok sorolhatók ebbe a kategóriába a kisebbségek közül.

A második modellt az Európai Unió hivatalos nyelveit beszélő kisebbségeknek dolgozták ki. Ezen belül is megkülönböztetnék a szláv, illetve az egyéb nyelvcsoportokhoz tartozó nyelveket. Ez utóbbiak közé sorolnák a magyar és a román nyelvet is, melyek esetében fokozatos lenne az átmenet az egyes tárgyak ukrán nyelvű oktatására, s magasabb maradna a kisebbségi nyelven oktatott tárgyak aránya, mint a szláv nyelveknél.

Az ukránnal azonos nyelv­csoportba tartozó kisebbségi nyelvek csoportját gyakorlatilag egyedül az orosz képviseli. A számukra elképzelt modell esetében 5. osztály után térnének rá valamennyi tárgy ukrán nyelvű oktatására.

A minisztériumnak a kormány­oldalon megjelent közleménye az orosz nyelv vonatkozásában úgy fogalmaz, hogy a tárca nem ért egyet a VB álláspontjával, miszerint a 7. cikkely nem kínál megoldást az orosz nyelv vonatkozásában. A dokumentum emellett utal rá, hogy magára nézvést a minisztérium csak a más jogszabályok révén, illetve a 7. cikkely jelenlegi keretei között, egyebek mellett A középfokú oktatásról törvény elfogadása révén orvosolható kérdésekre vonatkozó ajánlásokat tartja kötelezőnek.

(eurointegration.com.ua/MTI/kmu.gov.ua/mon.gov.ua/ntk)