Szakértő: A nyelv sorsa egyenlő a kisebbség sorsával

Az ENSZ-hez fordul Magyarország az ukrán oktatási törvény miatt – ezt még tegnap Szijjártó Péter jelentette be New Yorkban. A magyar kormány véleménye szerint ugyanis az új ukrán törvény sok más egyezmény mellett az ENSZ kisebbségi szabályait is sérti. A nemzetközi tiltakozás ellenére Ukrajna egyelőre nem tágít: a kijevi parlament elnöke aláírta a jogszabályt, most már Petro Porosenko elnökön múlik, hogy megvétózza, vagy ő is aláírja-e a vitatott törvényt.

Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója az M1 Ma este című műsorában arról beszélt, hogy kettős folyamatot tapaszthatunk Ukrajnában. A nyelvtörvényt eddig is megpróbálta hatékonyan kihasználni az ország, és ezzel az eszközzel igyekezett a társadalmon változtatni. Különböző ukránosítási törekvések zajlottak már 89 óta, hiszen nagy arányú orosz kisebbség tartózkodik Ukrajnában, akik nem beszélik az ukrán nyelvet és ezek a törekvések eddig nem vezettek eredményhez a mai napig.

A másik folyamat azonban az, melyet Ukrajna az EU felé próbál megfogalmazni, ennek azonban ellent mond a törvény – húzta alá Ferenc Viktória, aki úgy vélte, lehetne olyan megoldást találni, mely mindkét irányban megfelelő.

A szakember szerint nem kellene lemondani a 7. cikkelyről, de ebben a formájában nem megfelelő, hiszen a cél, melyet az ukrán oktatási miniszter és az államfő is megfogalmazott – vagyis, hogy a kisebbségeknek meg kell tanulniuk az állam nyelvén – egy érvényes cél. Ám a módszerek nem érvényesek, melyeket ez a törvény előír – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy a magyar, 11 éves iskolarendszerben rendszerességgel jelen vannak az ukrán nyelvórák, ezek olyan nem kommunikatív kompetenciákra irányuló nyelvoktatást írnak elő, amely nem segíti elő azt, hogy az érettségihez érkező diákok képesek legyenek arra, hogy ukránul beszéljenek. A tanterv előírásaiban vannak problémák. Nem feltétlenül kell áttérni egy kétnyelvű oktatásra, vagy az egynyelvű ukrán nyelvű oktatásra, hanem a magyar oktatási rendszeren belül az ukrán nyelvoktatás reformjával is elő lehet mozdítani a kisebbségek ukrán nyelvi kompetenciáit – magyarázta a kutató.

Kárpátalján a világon ismert más kisebbségekhez képest a nyelv sorsa egyenlő a kisebbség sorsával – fogalmazott.

Ezt az identitást az iskolai szocializáció nagyban meghatározza, vagyis, ha egy 10 éves gyerek számára ez bezárul, és ukrán nyelven kell folytatni a tanulmányait, akkor sérülni fog ez a kötődés a magyar nyelvhez, és hosszú távon asszimilációs folyamatnak lehetünk tanúi – mondta Ferenc Viktória.

(hirado.hu/M1)