OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Több mint ezren gyűjtötték a hulladékot megyénkben

Harminc kárpátaljai magyar településen több mint ezer magyar fiatal szedte a szétdobált szemetet az elmúlt szombaton. A Tiszta Kárpátalja mozgalom Bíró András nagyberegi idegenvezető és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) ötlete, amelyet felkarolt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ), a magyar kormány pedig 14 millió forinttal járul hozzá az idei évre tervezett program sikeréhez.

A programot megnyitó sajtótájékoztatót az esős idő miatt a beregszászi Rákóczi-főiskola Esztergom termében tartották, ahol Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke a szemétszedő akcióhoz csatlakozók között üdvözölhette Magyarországról Csutora Zsoltot, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárát, Grezsa Istvánt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosát, Buhajla József ungvári és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzulokat, Szabó Istvánt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnökét, Hidvégi-Üstös Pál extrém sportolót, a Tisza nagykövetét, aki egy tradicionális velocipéddel érkezett a sajtótájékoztatóra, Kárpátaljáról Viktor Mikulint, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal elnökhelyettesét, Gulácsy Gézát, a KMKSZ alelnökét, Orosz Ildikót, a Rákóczi-főiskola rektorát, Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét. Az akciót jelenlétükkel támogatták történelmi egyházaink képviselői, valamint olyan közismert kárpátaljai személyiségek, mint Szűcs Nelli és Trill Zsolt színművészek, Pál István Szalonna népzenész, Matl Péter szobrászművész.

Csutora Zsolt helyettes államtitkár örömmel számolt be a két ország kapcsolatainak javulásáról, értékelése szerint tavaly egy diplomáciai, politikai csúcsévet zártak a kétoldalú kapcsolatok viszonylatában. Elmondta, hogy kötelességének érezte, hogy csatlakozzon a magyarországi Te Szedd! mozgalom mintájára létrehozott Tiszta Kárpátalja mozgalomhoz.

A program anyagi támogatását felvállaló Grezsa István kormánybiztos elmondta: Kárpátalja a Kárpát-medence egyik legszebb fekvésű, természeti erőforrásokban leggazdagabb vidéke, de szomorú, hogy helyenként ellepi a szemét, és mindenki láthatja, milyen szeméttengerré változnak a Tisza és mellékfolyói áradáskor. „A program indításával elsősorban azt az igényt és vágyat szeretnénk felszínre hozni az emberekben, hogy teremtsünk önmagunkhoz és természeti örökségünkhöz méltó környezetet egymással összefogva” – tette hozzá.

A kormánybiztos megjegyezte, hogy a Miniszterelnökség kárpátaljai kormánybiztossága fontosnak és előremutatónak találta a környezettisztasági kezdeményezést, és 14 millió forint támogatást nyújtott az induláshoz. Grezsa István hangsúlyozta: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az idei évre tervezett program nem oldja meg az olyan strukturális problémákat, mint a kommunális szemét elszállítása, tárolása vagy feldolgozása. A Tiszta Kárpátalja program az első lépés, amellyel felhívjuk a figyelmet a jelenlegi helyzet tarthatatlanságára, a közös munka és környezet tisztán tartásának fontosságára” – mutatott rá a politikus.

Hozzászólásában Viktor Mikulin kormányzóhelyettes Kárpátalja első számú problémájának nevezte a hulladékgyűjtés, -szállítás, -tárolás és -feldolgozás megoldatlanságát. Hangsúlyozta, hogy jelenleg Kárpátalján 3 millió tonna hulladék és 250 illegális szemétlerakó van, s mindez a Tisza és mellékfolyói völgyében. Emlékeztetett arra, hogy a régióban egyetlen hulladékfeldolgozó üzem sincs, sőt helyi forráshiány miatt abbamaradt a Beregszász melletti Makkosjánosiban az Európai Unió által finanszírozott egyetlen kárpátaljai hulladékfeldolgozó üzem építése is. Azt is elmondta, bürokratikus akadályok miatt egy éve nem tudja elérni, hogy a Tisza forrásának környékén működő szállodák és üdülőhelyek a hulladékukat ne a folyóba szórják, hanem egy erre kijelölt helyen rakják le. A vázoltak tükrében nagyon jónak nevezte a magyar kezdeményezésre indult kárpátaljai környezettisztasági programot, egyúttal azt kérve a jelen lévő magyar kormánytisztség-viselőktől, hogy Magyarország nyújtson támogatást a makkosjánosi hulladékfeldolgozó üzem építésének befejezéséhez.

Orosz Ildikó rektor asszony hangsúlyozta: az akció legfőbb célja a figyelemfelkeltés, hogy minél több ember számára természetessé váljon a közterületek tisztán tartása, ahogy egykoron fontos volt ez a falusi emberek számára vidékünkön.

Gulácsy Géza leszögezte, hogy a KMKSZ is támogatta az akciót, bár ugyanakkor: „…tudjuk azt, hogy ezeket a problémákat nem lehet eseti fellángolásokkal megoldani. Ehhez következetes és rendszerszerű hozzáállás lenne szükséges elsősorban az állam részéről. De mindemellett szükség van az egyén személyes felelősségvállalására is…”

Babják Zoltán polgármester a Vérke-csatorna problémájáról beszélt, amely kilenc kilométeren át kanyarog Beregszász váro­sán keresztül, s az utóbbi ötven évben átlagosan 1,5 méter mély eltávolítandó szennyező iszappal töltődött föl. Ennek kikotrása a város költségvetéséből két évre tervezett minden fejlesztési forrást elvinne, de nem jelentene önmagában megoldást, amíg nem építik ki a modern szennyvízelvezető rendszert és víztisztító állomást. Ebben számítanak a magyar kormány és Grezsa István kormánybiztos támogatására.

Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul elmondta, hogy a többségi társadalom számára is példát mutat ez a kezdeményezés. Hozzáfűzte továbbá, hogy Magyarország Beregszászi Konzulátusának munkatársai a tisztító akció keretében ott vannak a város közterein és a polgármesteri hivatal dolgozóival együtt igyekeznek Beregszászt szebbé, tisztábbá tenni.

Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke, Tiszakeresztúr és Ka­rács­fal­va polgármestere elmondta: a Tiszta Kárpátalja program egy kétnapos környezettisztasági akcióval indult, amelynek keretében pénteken a programba bekapcsolódó 30 település, közte Beregszász iskoláiban szakemberek környezeti szemléletformáló előadásokat tartottak, míg szombaton a magyarországi Te Szedd! akció mintájára minde­nütt hulladékot gyűjtenek – emelte ki. „Kezdeményezésünknek két üzenete van: a környezet tisztasága és az önkéntesség. Azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok lépjenek ki a virtuális világból a valóságba, és tegyenek környezetük tisztaságáért” – fogalmazott.

Az ifjúsági vezető azt is elmondta, hogy a Tiszta Kárpátalja program másik eleme egy egész évre szóló gondnoki program, amelynek gazdája a KMTT, és amelynek keretében Kárpátalja kiemelt turisztikai látványosságainak környékét tartják tisztán a gondnoki csapat tagjai Kőrösmezőtől Nevickéig. Jelezte, a jövőben a környezettisztasági programot szeretnék kiterjeszteni ukrán településekre is.

Hoffmann Tamás tudományos konzultáns lapunknak elmondta még a program további elemei kapcsán: „A magyar kormány egy összetett program keretében támogatja Kárpátalját, amelynek lényege, hogy a Miniszterelnöki Hivatal kormánybiztosa, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára támogatja azt a háromlépcsős pályázati rendszert, amelynek első lépcsője, hogy az a hulladékmennyiség, ami Kárpátalján képződik, és annak ökológiai bomba része, amit a szerves hulladék jelent, az ne szeméttárolókba kerüljön, hanem feldolgozható legyen. Ezzel körülbelül hatvan százalékkal lehet majd csökkenteni a tárolókban felhalmozódó szemetet, illetve folyamatos feldolgozás keretében egy olyan talajtápanyag-utánpótló keveréket állítanak majd elő, amely az élelmiszer-termelők számára fontos segítséget jelent majd. Ennek érdekében már megterveztek egy szerves hulladékot feldolgozó üzemet, amely munkahelyeket, jövedelemforrást biztosít hosszú távon, és az így előállított talajjavító anyag segítségével egészséges élelmiszert termelhetnek majd a kárpátaljai gazdák.” A közeljövőben választják ki azt a területet Kárpátalján, ahol optimális lenne a feldolgozó üzem felépítése. A tervek szerint a rendszer másfél éven belül már működni fog.

Badó Zsolt/mti