Tisztújító közgyűlés Nagyszőlősön

Április elsején tartotta tisztújító közgyűlését a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete a Nagyszőlősi Járási Tanács épületének üléstermében.

Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ alelnöke a közgyűlés elején köszönetet mondott Kócsi Ernőnek, aki 20 évig vezette a KMKSZ Tekeházai Alapszervezetét, Geletei Ilonának, aki a Csomai KMKSZ-alapszervezetet vezette 21 éven át, a Gödényházi Alapszervezetet éléről leköszönt Volenszky Rozáliának, valamit Pap Józsefnek, aki a KMKSZ Újakli Alapszervezetét vezette mostanáig.

Az elnök ezt követően sorban bemutatta az említett alapszervezetek élére megválasztott új elnököket: a tekeházai Lidkó Dianát, a gödényházai Jakab Szabinát, a csomai Pipás Zsanettet és a újakli Hályáva Mariannát.

Barta József elnöki beszámolójában hangsúlyozta: „Az elmúlt év legfontosabb eredménye, hogy Kárpátalján sikerült megőrizni a békét, lelassítani a kivándorlást, megőrizni, talán még meg is erősíteni súlyunkat a regionális és helyi politikában…” Az elnök, aki egyben a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese is, elmondta, hogy a választópolgárok bizalmából képviselőtársaival együtt különböző szintű tanácsokban igyekeznek az összehangolt érdekképviseletet megvalósítani. Míg az ukrán politikai elit egy része a nemzeti kisebbségekben látja a bajok forrását, addig a KMKSZ úgy véli: „A feszültségeket az állampolgári és kisebbségi jogok bővítésével, a hatalom valódi decentralizációjának megvalósításával és a nagyobb önkormányzatiság, a komfortosabb élet biztosításával lehet csökkenteni.” Barta József emlékeztetett arra, hogy anyanyelvhasználati jogaink védelmében a Nagyszőlősi járásban 12 000 aláírást sikerült összegyűjteni, amiért köszönetet mondott mind a gyűjtőknek, mind az aláíróknak. Elmondta, hogy a Nagyszőlői Középszintű Szervezet 25 alapszervezetében 9 375 KMKSZ-tag van regisztrálva. Ez pontosan 100-zal több a tavalyinál és 350-nel több a három évvel ezelőttinél. A szervezet működése rendben zajlik, a különböző anyaországi támogatások a szövetség segítségével eljutnak a lakossághoz. A 2016-os évben az Egán Ede gazdaságfejlesztési program keretében a Nagyszőlősi járásban 182 személy részesült vissza nem térítendő támogatásban, három kategóriában: mezőgazdaság (104), vállalkozásfejlesztés (60), turisztika (18). Ugyanezen programból lett megfinanszírozva 3030 földprivatizációs pályázat a járásban. A Bethlen Gábor Alap pályázatai révén 13 millió forint támogatáshoz jutottak a járás intézményei és szervezetei. Több oktatási-nevelési intézményt sikerült felújítani a Keleti Partnerség programjának keretében. Mindezekért, a minden eddiginél nagyobb mértékű és egyre bővülő támogatásért köszönetet mondott az elnök az anyaország nemzeti kormányának, és azoknak a helyi embereknek, akik ha nem is hibátlanul, de korrupció- és protekciómentesen működtetik a támogatásokat célba juttató rendszereket.

Barta József köszönetet mondott azoknak az alapszervezeti elnököknek és aktivistáknak, akik a szervezet számos kulturális és sportrendezvényének megszervezésében és lebonyolításában jeleskedtek. Végül arra kérte a közgyűlés résztvevőt: „Tegyünk lépéseket az egység megteremtéséért, mert csak közös akarattal és cselekedetekkel tudjuk legfontosabb célunkat, a kárpátaljai magyarság szülőföldön magyarként való megmaradását elérni.”

Gorondi Albert felolvasta az ellenőrző bizottság jelentését a szervezet 2016-os pénzügyi gazdálkodásáról, Királyi Károly bejelentette, hogy a fegyelmi bizottsághoz megkeresés az elmúlt évben nem érkezett. Beszámolójukat a közgyűlés elfogadta.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke politikai helyzetértékelésében emlékeztetett: „Ebben a zűrzavaros helyzetben nem sok követelésünk van az ukrán kormányzattal és politikai erőkkel szemben. Csupán az, hogy a saját alkotmányukat és a saját törvényeiket tartsák be. Továbbá tartsák be azokat a nemzetközi szerződéseket, amiket aláírtak. De nem teszik ezt, hanem állandóan hisztériát, félelmet keltenek, nyomást próbálnak gyakorolni ránk, hogy önként mondjunk le arról, amit eddig elértünk. Mondjunk le nyelvünkről, iskoláinkról, a magyar állampolgárságról és mondjunk le mindenről egyáltalán. Mit tudnak adni cserébe? Jólétet, biztonságot? Azt se.”

A KMKSZ elnöke Orbán Viktorra hivatkozva elmondta, hogy a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök máltai találkozóján felvetődött többek között a kettős állampolgárság kérdése is. Ugyan még nincs elfogadva az a törvény – és nem is lehet elfogadni, mert alkotmányellenes –, amely értelmében megvonhatnák az ukrán állampolgárságot azoktól, akik felvették a magyart. De ha ezek a dolgok mégis bekövetkeznének, a probléma kétoldalú szerződésben lenne rendezhető. Egyébként a nyelvi kérdésben is van kétoldalú szerződés, az ukrán–magyar alapszerződés, amelyben ez a dolog kiválóan rendezve van.

Brenzovics László elmondta – A szükségessé vált védekező alapállásunk mellett gondolnunk kell a fejlesztésre, arra, hogy próbáljunk az emberek számára perspektívákat nyitni. A KMKSZ igyekszik kihasználni minden olyan lehetőséget, amellyel jobbá tudja tenni az emberek életét.

Lajos Mihály szerkesztő kollégánk, a salánki alapszervezet küldötte azt kérdezte a KMKSZ vezetőitől, hogy hány magyar pedagógus ment el az utóbbi három évben magyar iskoláinkból, és összesen hány magyar ember távozott Kárpátaljáról. Valamint azt, hogy az Egán Ede-program által adott támogatás a magyar lakosság mekkora részéhez juthatott el idáig. Javaslatára a közgyűlés határozatban támogatta a KMKSZ oktatási és nyelvtörvénytervezetekkel kapcsolatban kiadott korábbi nyilatkozatát.

Barta József válaszában elmondta, hogy az év elején 117 pedagógus hiányzott a kárpátaljai magyar oktatási intézményekből. Brenzovics László hozzáfűzte, hogy egy pedagógus-életpályamodell kidolgozásával szeretnék segíteni a már meglévő fizetéskiegészítés mellett a kárpátaljai magyar pedagógusok szülőföldjükön maradását. A kárpátaljai magyarság elvándorlása felerősödött, ezzel kapcsolatban folyamatban van egy kutatás, Brenzovics László 10-12% körülire saccolja azok arányát, akik az elmúlt években elvándoroltak. Hangsúlyozta, hogy ez az arány nem különbözik a teljes Ukrajnával kapcsolatban becsült arányoktól. Az Egán Ede-program keretében 1190 pályázat kapott támogatást, ha ezt beszorozzuk egy átlagos családot tekintve néggyel, akkor ez a kárpátaljai magyarság közel 10 százalékát érintette, és ez a jövőben még növekedhet.

Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke beszámolt az immár 37 alapszervezettel rendelkező ifjúsági szervezet munkájáról. Kiemelte a legfontosabb közösségteremtő rendezvényeiket és legfontosabb terveiket. Elmondta, bár valóban nagyon nehéz a gazdasági helyzet, de a magyar fiatalok körében van egy olyan réteg, akik a jövőjüket Kárpátalján képzelik el, bízva abban, hogy semmilyen háború és gazdasági válság nem tarthat örökké.

Berki Marianna, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolt az általuk lebonyolított programokról. A hozzájuk beérkezett 1190 érvényes pályázatból első körben 880-at támogattak, a napokban pedig a maradék forrásfüggvényes pályázatok is megkapták a támogatást. Már közzétették idei öt pályázati kiírásukat is, április 3-tól nyílik meg a lehetőség a pályáztok benyújtására.

Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke részletesen beszámolt az általa vezetett szövetség tevékenységéről. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági gépeket forgalmazó cégek etikátlan és törvénytelen hozzáállása miatt alapítanak egy céget, amely mezőgazdasági gépeket fog behozni Magyarországról, megbízható minőségben és stabil árajánlattal.

Kész Barnabás a megyei tanács, Gál István a Nagyszőlősi Járási Tanács, Kudron Zoltán a Nagyszőlősi Városi Tanács KMKSZ-frakcióinak munkájáról és eredményeiről számolt be a közgyűlésnek.

A számos hozzászólás között Hevesi Miklós járási képviselő, a KMKSZ Szőlősgyulai Alapszervezetének elnöke arra kérte a magyar kormányt, hogy a fiatal családokat családi ház vásárlásában és építésében támogassa Kárpátalján.

A tisztújítás során a tagság nyílt szavazással, egyhangúlag választotta újabb három évre Barta Józsefet a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnökévé. Az elnök és a levezető elnök javaslatára alelnökké választották Kudron Zoltánt, Budaházi Kornéliát és Dobsa Istvánt. A járási elnökség tagjává választották még az elnök és az alelnökök mellett Virág Lászlót, Boldog Ferencet, Hevesi Miklóst, Illés Katalint, Kalanics Évát és Gál Lillát. Megválasztották a középszintű választmányt, majd 19 tagot delegáltak a megyei választmányba.

Az ellenőrző bizottság tagjaivá választották Gorondi Albertet, Veszprémi Sándort és Fábián Istvánt, az új fegyelmi bizottság tagjai pedig: Királyi Károly, Kész Barnabás és Illés Katalin.

Szabó János ungvári és Erdei Péter beregszászi magyar konzulok válaszoltak a küldöttek által feltett kérdésekre, külön kitérve a vízumkényszer eltörlését követő változásokra és a magyarigazolványokkal kapcsolatos kérdésekre.

B. Zs.

Hozzászólás