Évzáró közgyűlést tartott a KHÖT
Az elmúlt év eseményeiről és az előttük álló kihívásokról tanácskoztak Kárpátalja magyar polgármesterei a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásának Jánosiban, december 3-án megtartott évzáró közgyűlésén. A közgyűlésen ezúttal is az ország közigazgatásának decentralizációjával kapcsolatos kérdések iránt volt a legnagyobb érdeklődés.
A közgyűlésen közel 30 polgármester és képviselő-testületi tag jelent meg, továbbá Brenzovics László, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője, Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, illetve a tanács magyar frakciójának tagjai:Gulácsy Gáza, Kész Barnabás, Rezes Károly, Tóth Miklós, Bimba Ferenc, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, Zubánics László, az UMDSZ elnöke, továbbá az ungvári és a beregszászi magyar külképviseletek vezetői és munkatársai.
A KHÖT elnöke, Babják Zoltán beregszászi polgármester beszámolójában értékelte és pozitívnak nevezte a KHÖT 2016-os tevékenységét. Köszönetet mondott az ehhez nyújtott segítségért az anyaországnak, valamint a testvértelepülések polgármestereinek és önkormányzati testületeinek. Babják Zoltán elmondta, hogy az utóbbi három évben fokozott figyelem irányul bármilyen jellegű tömegrendezvényre Kárpátalján, azon belül a KHÖT tevékenysége is fókuszba került. Figyelmeztette polgármestertársait: „Ennek megfelelően minden egyes szavunknak jelentősége van abban, hogy hová sorolják be a mi legális és törvényes szervezkedésünket.” A KHÖT elnöke emlékeztetett arra, hogy előző nap az ukrán sajtóban a magyar érdekvédelmi szervezeteket kompromittáló álhír jelent meg, amelyet nyilvánvalóan olyan valaki generált, akinek semmi köze nincs sem Budapesthez, sem Kijevhez. Aggasztónak nevezte, hogy a rendvédelmi szervek Ukrajna-szerte azzal szokták zárni jelentésüket, hogy hol hány polgármestert sikerült korrupciós ügyekben felelősségre vonni.
Babják Zoltán a decentralizációnak nevezett közigazgatási átalakítás kapcsán felszólította kollégáit, hogy igyekezzenek megegyezni, saját maguk kialakítani a törvények által meghatározott közös nagy önkormányzatokat, az úgynevezett „hromadákat”, mert ellenkező esetben a központi hatalom teszi meg ezt helyettük, figyelmen kívül hagyva a települések lakosságának érdekeit.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke beszámolt a közgyűlésnek az Ukrán Legfelső Tanácsban folyó munkáról és a kialakult politikai helyzetről. Elmondta, hogy a parlamentben első olvasatban elfogadott költségvetés a tavalyival ellentétben nyilvános, láthatóan súlyos megszorításokra számíthatnak az önkormányzatok és az egészségügyi ellátórendszer. Például a tervezet szerint az iskolák és a kórházak kisegítő személyzetének a bérét pótlólagos források nélkül átterhelik az önkormányzatokra. A tervezett minimálbér-emelés megvalósításához még 150 milliárd hrivnyát kell valahol találnia a kormánynak. Mindezek ellenére Brenzovics bízik abban, hogy a költségvetést még az idén elfogadják, ami az említett megszorítás és bizonytalanságok ellenére is rendkívül fontos lenne az ország stabilitása szempontjából. Annál is inkább, mert kibontakozóban van egy újabb politikai botrány. Az elnök és a kormány ellen irányuló támadások gerjesztőivel és az előre hozott parlamenti választásokat követelőkkel kapcsolatban a KMKSZ elnöke elmondta: „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajnában fennálljon a jogrend, mert ez jelenti számunkra a biztonságot.”
Brenzovics László is megemlítette a Babják Zoltán által már idézett, kijevi weboldalon megjelent, súlyos, magyarellenes provokatív álhíresztelést, amelyet átvett a teljes ukrán sajtó és az orosz televízió. Az álhír szerint Ungváron összegyűltek a kárpátaljai magyarság képviselői és különböző határozatokat fogadtak el. A KMKSZ elnöke elmondta, hogy az ehhez hasonló provokációk már menetrendszerűek, ám sajnos, soha nem sikerül a provokációk megszervezőit az ukrán hatóságoknak felelősségre vonni. „Ennek megfelelően minden nyilatkozatunkat és tettünket jól meg kell fontolnunk. Természetesen ebből nem következik az, hogy Ukrajna alkotmányával és törvényeivel összhangban ne kellene kiállnunk jogainkért és lehetőségeinkért” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke, aki emellett beszélt a kormány által elképzelt decentralizációs tervekről, valamint az egészségügyi reformmal kapcsolatos elképzelésekről. Kijelentette továbbá, hogy az elmúlt időszakban az ukrán–magyar viszonyban rendkívül komoly előrelépések történtek. A legutóbbi miniszterelnöki találkozó során a kárpátaljai magyarságot érintő legfontosabb kérdések napirendre kerültek. Ezekben a kérdésekben szerződéskötésekre is sor került, mégpedig a magyar kormány 50 millió eurós kötött segélyhitelt biztosít Ukrajna számára a határ menti infrastruktúra fejlesztésére. Egy másik szerződésben újabb határátkelőhelyek megnyitásáról és egy új, Záhony és Csap térségében felépítendő Tisza-hídról, valamint más kérdésekről is megállapodott a két kormányfő. A Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén a magyar kormányzat képviselői ígéretet tettek arra, hogy továbbra is támogatni fogják a kárpátaljai magyarságot, a korábbi támogatási programok ezentúl is megmaradnak, illetve újabb programokkal fognak bővülni – mondta el Brenzovics László.
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke bejelentette, hogy a megye 2017. évi költségvetésének tervezete készen van. Míg az idei évi költségvetés kiadási oldala nagyságrendileg négymilliárd hrivnya volt, addig a következő évben ez ötmilliárd hrivnya lesz. Az útjavításokra szánt pénz is nagyságrendekkel fog nőni jövőre az idei évhez képest. 2016-ban ugyanis Kárpátalján útjavításra mintegy 220 millió hrivnya lett fordítva, ez – ha minden megvalósul abból, amit ígérnek – jövőre akár egymilliárd hrivnya is lehet. Ennek megfelelően 2017-ben az úthálózat javítása Kárpátalján jelentősebb lehet, mint az elmúlt években bármikor – összegezte Barta József. A megyei tanács alelnöke a közigazgatási decentralizáció kapcsán elmondta: „Ami eddig itt történt a decentralizáció nevében, az inkább centralizáció, központosítás. Amennyiben pedig adtak át az alsóbb szinteknek kompetenciákat, mint a szakképzés, a gyermekétkeztetés és az utazási kedvezmények ügye, akkor ahhoz nem biztosítottak forrásokat az adott közigazgatási szinten. Ahhoz, hogy a létrejövő kistérségek (hromadák) működhessenek, módosítani kell az adóügyi kódexet és más vonatkozó törvényeket is – szögezte le Barta József, felszólítva a jelen lévő polgármestereket, hogy igyekezzenek saját tervezettel előállni, ne várják meg, amíg helyi elképzelés híján Kijevben döntenek a kárpátaljai önkormányzatok összevonásáról.
Zubánics László, az UMDSZ elnöke a magyar szervezeteket ért alaptalan támadások kapcsán elmondta, tudomásul kell vennünk, hogy Ukrajnában a kormányzati jó szándék mellett van egy olyan, sajnos, gyarapodó társadalmi réteg, akik mivel az oroszokkal már nem foglalkozhatnak, a magyar, a román és más kisebbségek elleni hangulatkeltésre törekednek. Az UMDSZ elnöke szerint a nagymértékű elvándorlás miatt egyre kevesebb olyan magyar ember marad a településeinken, akikre az önkormányzati munkában számítani lehet. Ma már a magyar társadalmi szervezetek igyekeznek együttműködni a közösségünk érdekében, mert „érezhetően van valami a levegőben”. Zubánics László szerint erre utal az oktatási törvény módosítása, valamint a nyelvtörvény alkotmánybírósági vizsgálata, amely a törvény részleges vagy teljes hatályon kívül helyezését tűzte ki célul. Figyelmeztetett: az önkormányzati reform jelentős átalakításokkal jár majd, ami sok intézményünk bezárásával fenyeget. Fontos, hogy a reformtörekvésekkel kapcsolatos elképzeléseinket minél előbb végiggondoljuk, egymás között megvitassuk, leírjuk és rögzítsük. Mindenképpen őszinteségre kell törekednünk, hiszen lesz, aki megpróbál majd itt, a kárpátaljai magyarok között is találni olyanokat, akik nem akarnak majd közös magyar térséget létrehozni – jelentette ki az UMDSZ elnöke, hozzáfűzve: „Nem mindegy a jövő szempontjából, hogy egy település hová fog tartozni.”
Pályi Béla, a KHÖT ügyvezető igazgatója részletesen beszámolt a 64 tagú társulás tevékenységéről, bemutatta az önkormányzati társulás ügyvédjét, Jaroszlav Antalt. Elmondta, hogy az idei év során beköltöztek Beregszászban a Görbe utca 6. szám alatti irodahelyiségbe, berendezték, és igyekeznek minden tagjuk segítségére lenni. Eddigi működésüket és eszközbeszerzéseiket a Bethlen Gábor Alaptól elnyert pályázatok tették lehetővé, ennek köszönhetően sikerült létrehozniuk a szervezet honlapját is. A tavalyi évben három rendezvényt szerveztek, közöttük egy sikeres szakmai konferenciát.
Oleh Luksa, a „Kárpátalja a XXI. Században” Város-, Nagyközség- és Falufejlesztési Egyesület alelnöke a tervezett közigazgatási reformmal kapcsolatos fejleményekről számolt be a fórumnak. Majd Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Beregszászi Városi Tanács magyar frakciójának vezetője előadásában bemutatta, hogy a Rákóczi-főiskola szakemberei magyar szempontból hogyan látnák jónak a magyarok által lakott kárpátaljai területek közigazgatási átalakítását, és az mennyiben tér el az állam által közzétett tervezettől.
Végül a polgármesterek hosszasan vitatkoztak a tervezett „hromadák” határairól, Illár József, Palágykomoróc polgármestere viszont elmondta, hogy az Ungvárhoz közeli magyar falvak vezetői már megállapodtak abban, hogy amennyiben szükséges lesz, Szürte központtal hoznak létre egy „hromadát”, elképzelésüket már jelezték a járási és megyei tanácsnak is.
Badó Zsolt
