Ukrajna Alkotmánybírósága (КСУ) többszöri elutasítás után 2016. november 17-én érdemben tárgyalt az érvényben lévő, ellenzői szerint a kisebbségek számára túlzottan megengedő nyelvtörvény alkotmányosságának kérdéséről. Szervezetünk úgy véli, a nyelvtörvény esetleges eltörlésével ismét egy olyan, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő politikai cselekedetet hajtana végre Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa, amely legutóbb katalizátorává vált az elmúlt három év belpolitikai és gazdasági válságának.
Az ügy kapcsán a KMKSZ levélben fordult a következő nemzetközi szervezetekhez (a levél tartalmát lentebb olvashatják):
- FUEN — Vincze Lóránt elnök,
- EBESZ (HCNM irodája) — H.E. Astrid Thors, OSCE High Commissioner on National Minorities (kisebbségi főbiztos),
- Európa Tanács — Thorbjorn Jagland főtitkár, Council of Europe,
- Európai Parlament — Martin Schulz elnök,
- ENSZ Kisebbségi Bizottság — United Nations Human Rights Council
- Special Rapporteur on minority issues – Ms. Rita Izsák-Ndiaye,
- Special Rapporteur on the right to education – dr. Koumbou Boly Barry, Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoport — Gál Kinga elnök, Nils Torvalds, társelnök,
Tisztelt Hölgyem, Uram!
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség egy, a helyi magyarságot és általában az Ukrajnában élő nyelvi és nemzetiségi kisebbségeket érintő ukrán jogszabály kérdésének problémával kapcsolatban szeretné az Ön/Önök segítségét kérni.
Az állami nyelvpolitika alapjai címet viselő törvényt még 2012. július 3-án fogadta el parlament, mely 2013. augusztus 10-én lépett hatályba. A jogszabály egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hivatalos ügyintézés nyelve legyen az ukrán mellett az a nyelv, amelyet az adott régióban legalább a lakosság 10 százaléka beszél. Így Kárpátalja számos településén, több járásában a magyar nyelvet megilleti a regionális státusz.
Aggodalomra ad okot, hogy Ukrajna Alkotmánybírósága (КСУ) többszöri elutasítás után mégis napirendre tűzte és megkezdi az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvény alkotmányosságának a felülvizsgálatát, 2016 november 17-én a nevezett testület érdemben készül tárgyalni az érvényben lévő, ellenzői szerint a kisebbségek számára túlzottan megengedő nyelvtörvény alkotmányosságának kérdését. Mint emlékszünk rá, éppen a törvény eltörlésének szándéka szolgált ürügyül a Krím félsziget annektálására, és volt egyik gyújtópontja a máig lezáratlan kelet ukrajnai konfliktusnak.
A kialakult helyzetet rendkívül veszélyesnek tartjuk, hiszen amennyiben alkotmányellenesnek nyilvánítják a törvényt és hatályon kívül helyezik, megszűnik a nyelvi jogok szabályozása az országban, annak minden negatív következményével együtt. E jogszabály érvényességének részleges, vagy teljes Alkotmánybíróság általi eltörlése mindenképpen a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak csorbulását és az országon belüli társadalmi feszültségek fokozódását idézi majd elő.
A kérésünk az lenne, hogy diplomáciai csatornákon keresztül fejezzék ki tiltakozásukat és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az európai szellemben elfogadott, előremutató ukrán nyelvtörvényt, mely összhangban van az európai elvárásokkal és szabályozással ne nyilvánítsák alkotmányellenesnek, hisz egy olyan jogszabályról van szó, amely jelentős jogokat biztosít az Ukrajna lakosságának 20 százalékát kitevő kisebbségek számára.
Meggyőződésünk, hogy a jogállamiság, a stabilitás és a béke megteremtésének alapvető feltétele az Alkotmányos jogok biztosítása, a törvények megfelelő végrehajtása valamint a kisebbségek védelme és jogainak bővítése az európai normáknak megfelelően.
Mély tisztelettel:
2016. november 17.
Brenzovics László,
Ukrajna parlamenti képviselője,
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Zubánics László,
az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Orosz Ildikó,
a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
17 November 2016
Dear Sir / Madam!
The Transcarpathian Hungarian Cultural Association, the Hungarian Democratic Alliance in Ukraine and the Transcarpathian Hungarian Teachers’ Association would like to kindly request your assistance with regard to the issue of the Ukrainian law in relation to the local Hungarians and in general, the linguistic and ethnic minorities living in Ukraine.
The Law “On Principles of the State Language Policy” was adopted by Parliament on 3 July 2012 and entered into force on 10 August 2013. The law provides for, among other things, that the official language of administration shall be in addition to Ukrainian, the language in which at least 10 percent of the population speaks in a given region. Thus in many towns and villages in several districts of Transcarpathia, the Hungarian language shall have regional status.
A cause for concern is the fact that following repeated rejections, the Constitutional Court of Ukraine has set on the agenda and scheduled the revision of constitutional validity of the Law “On Principles of the State Language Policy”. On 17 November 2016 the mentioned Body is due to meaningfully negotiate the issue of the constitutionality of the Language Law in force which according to its opponents, is being too permissive to minorities. As we remember the intention to eliminate the Law served as a reason to annex the Crimean Peninsula, and was one of the focal points of the ongoing conflict in Eastern Ukraine.
We consider the current situation as extremely dangerous, since in case the Law is declared unconstitutional and repealed it will cease regulation of language rights in the country, with all its negative consequences. A partial or complete abolition of the validity of this legislation by the Constitutional Court will by all means, lead to curtailing the rights of national and linguistic minorities and increased social tensions in the country.
We would respectfully ask you to express – through diplomatic channels – your protest against and take actions to prevent the forward-looking Ukrainian Language Law accepted in the spirit of and in line with European aspirations and standards from being declared unconstitutional, as it is a legislation that provides minorities representing 20 percent of Ukraine’s population with essential rights.
We believe that ensuring constitutional rights and proper implementation of laws as well as protection of minorities and expansion of their rights in line with European standards, is a fundamental condition for building the rule of law, creating stability and peace.
With deep respect yours,
Vasily Brenzovich
People’s Deputy of Ukraine,
Chairman of the Transcarpathian Hungarian Cultural Association
Laslo Zubanich
Chairman of the Hungarian Democratic Alliance in Ukraine
Ildiko Orosz
Chairwoman of the Transcarpathian Hungarian Teachers’ Association
Голові Конституційного суду України
Бауліну Юрію Васильовичу
від народного депутата України,
Голови Товариства угорської культури Закарпаття
Брензовича Василя Івановича
Депутатське звернення
відповідно до ст.16 Закону України “Про статус народного депутата України”
Шановний Юрію Васильовичу!
3 липня 2012 року Верховна Рада прийняла Закон України «Про засади державної мовної політики», який вступив у дію 10 серпня 2012 року. Даний законодавчий акт надає можливість, крім інших прав, вести діловодство в органах державної влади та місцевого самоврядування поряд з українською мовою на регіональній мові, на якій розмовляє хоча б 10% населення даного регіону. У зв’язку з цим на території Закарпатської області та в її окремих районах угорська мова стала регіональною мовою.
Недавно стало відомо, що ухвалою колегії суддів КСУ відкрито конституційне провадження у справі конституційного подання щодо відповідності Конституції України (конституційності) Закону України „Про засади державної мовної політики“ від 3 липня 2012 року №5029–VI та здійснюється підготовка справи до розгляду на пленарному засіданні Суду 17 листопада.
Вважаємо ситуацію небезпечною, оскільки якщо закон визнають неконституційним, і він втратить чинність, в Україні припиниться регулювання питань, які пов’язані з мовними правами і це призведе до низки негативних наслідків. Звертаюся до Вас з проханням не визнавати неконституційність згаданого прогресивного закону, який прийнятий відповідно та на основі європейських стандартів та правових норм. Адже мова іде про такий закон, який надає значні права для національних меншин, що складають 20% населення України.
Ми переконані, що основою створення правової держави, стабільності та миру в країні є забезпечення конституційних прав громадян України, відповідне виконання вимог законодавства та захист національних меншин, розширення їхніх прав відповідно до європейських норм.
З повагою,
Народний депутат України, голова Товариства угорської культури Закарпаття, Василь Брензович
