Ülésezett a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása

Második közgyűlését tartotta június 3-án a 2015-ben újjáélesztett Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT), amelynek keretében a tagságot alkotó polgármesterek tapasztalatcserét folytathattak, valamint megtárgyalhatták az önkormányzatok lehetőségeit településeik fejlesztése terén. A közgyűlésen idén a megújuló energiaforrásokra fektették a hangsúlyt, amelyekkel egy konferencia keretében részletesen megismerkedhettek a résztvevők. A rendezvényen részt vett dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, parlamenti képviselő, Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, valamint dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

A KHÖT közgyűlésén elsőként dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szólalt fel. Beszédében elmondta, a szövetség nyitott arra, hogy KHÖT-tel együttműködési megállapodást kössön, amellyel elsősorban a szakmai kérdések kibontását és a határ menti együttműködés gördülékenységét segítenék elő.

Az elnök elmondta, hogy ha már van egy jól működő testvértelepülési rendszer, az önkormányzatok szövetsége segít ennek a kibővítésében, új kapcsolatok létrehozásában. Mindezek mellett Gémesi György elmondta, hogy a szövetség segít a gyermekek együttes nyaraltatásában, ami esetenként lehetőséget biztosíthat arra, hogy a kárpátaljai magyar és ukrán gyermekek megismerkedjenek más országokból érkező más nemzetiségű gyermekekkel. De ez hosszú távon csak a helyi vezetők segítségével működhet – hangsúlyozta.

Dr. Brenzovics László örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a helyi önkormányzatokat felölelő szervezet él, működőképes, és tenni akar a helyi nemzeti közösségért. A KMKSZ elnöke beszédében röviden tájékoztatta a megjelenteket az aktuális ukrán politikai eseményekről. Beszélt az önkormányzati és adminisztratív reformról, melynek keretében is folytatódik a községek egyesítése, azonban az olajozott működéshez szükséges jogszabályok továbbra sem léteznek. Az Alkotmány és az önkormányzatokról szóló törvény most sem ismeri például a hromada fogalmát, így az elképzelés – amely lehetőséget biztosítana a többségben magyarlakta településeket felölelő Beregszász központú járás létrehozására – továbbra sincs jogi szempontból is működőképes, szabályozható státuszban.

Az elnök felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a termőföldek megőrzése rendkívül fontos. Ugyanis amennyiben az állami földhivataltól kapott földeknek a tulajdonosai nem rendelkeznek a megfelelő földregisztrációs dokumentumokkal, a hivatal úgy tekinthet ezekre a földekre, mint szabad területekre, amelyeket átadhat más, arra igényt tartóknak (mint ahogy Nagydobrony esetéről lapunk múlt heti és mostani számában is olvashatnak). Itt a KMKSZ elnöke hozzátette, hogy egy széleskörű program keretében a Szövetség hamarosan segítséget nyújt majd a földtulajdonosoknak a megfelelő dokumentumok beszerzésében. Ez a program a már sokat hangoztatott, a magyar kormány támogatásával létrejövő gazdaságfejlesztési terv keretében valósul majd meg, amelyről Brenzovics László elmondta, hogy minden bizonnyal már ebben a hónapban sikerül aláírni a programterv pontos menetét rögzítő dokumentumot a magyarországi partnerrel, és már a nyár folyamán indulhat a pályáztatás menete.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke elmondta: továbbra is fontos, hogy Ukrajna Európa felé orientálódik. Ennek köszönhetően Kárpátalja értéke – mint Ukrajna nyugati kapuja – felerősödik. Ezáltal jelentős szerephez jut a határ menti kapcsolatok mélyítésének szerepkörében, amihez a megyei tanács is elkötelezetten hozzájárul.

Barta József elmondta, a megye pénzügyi helyzete ebben az évben jól alakul. A kárpátaljai önkormányzatok költségvetésének tervezett bevétele elérte átlagosan a 146%-ot, a megyei költségvetés pedig 128%-nál tart, ami az elnök szerint gyengébb teljesítmény ahhoz képest, hogy milyen bevételi csúcsokat értek el a városok és a járások. Példaként a Beregszászi járást mutatta be a KMKSZ alelnöke. A járás ez év első 5 hónapjában a bevételi céljának a 244%-át teljesítette, ami komoly forrásokat jelenthet a járásban található önkormányzatok számára. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az önkormányzatok számára jelenleg egy relatíve nagy összeg, 320 millió hrivnya áll rendelkezésre, amelynek az elosztásáról később döntenek. A megyei tanács alelnöke szerint az összeg egy pozitív tendenciának az előjele is lehet, amely – ha rendszeressé válik – együtt a magyarországi tőkeinjekcióval erős gazdasági lendületet ad majd a megyének, ami élhetőbbé teszi majd Kárpátalját.

Babják Zoltán, a KHÖT elnöke, Beregszász polgármestere beszédében elutasította a szeparatizmus vádját, amellyel a legutóbbi gyűlés után illették a szervezetet. Ezt alátámasztandó a polgármester felolvasta a KHÖT alapszabályzatának (amely elérhető online is) azon részét, amely tisztán és érthetően kimondja, hogy a szervezet tevékenysége a kárpátaljai önkormányzatok együttműködését és fejlesztését célozza meg, mindezt Ukrajna törvényeinek és alkotmányának megfelelően. A felolvasott részhez Babják Zoltán hozzátette, hogy minden olyan vád, amely kétségbe vonja a felolvasott szabályszeletet, szándékos provokáció lehet.

A gyűlésen Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára, Mezőgecse polgármestere tartott rövid tájékoztató előadást a hamarosan induló gazdaságfejlesztési programról, majd válaszolt a kapcsolódó kérdésekre.

Ezt követően bemutatkozott Antal Jaroszlav, a KHÖT megbízott ügyvédje, aki ezentúl a tagoknak nyújt majd jogi segítséget azokban a problémákban, amelyek kapcsolódnak a KHÖT munkájához is.

A gyűlés keretében sor került KHÖT taglétszámának módosítására, amiről a megjelent tagok szavazással döntöttek. Ez magába foglalta a passzív tagok szervezeti felfüggesztését, valamint új tagok felvételi kérelmeinek elfogadását.

A közgyűlés után konferenciára került sor Az önkormányzatok kulturális és oktatási intézményeinek energiatakarékossági módszerei, megújuló energiaforrások címmel. A konferencián szó esett a termoházak építészeti technológiáiról, a hőszivattyúk használatáról, valamint a napenergia felhasználásának lehetőségeiről is. A konferencia végén Hajdú Lajos, a magyarországi NÁNÁSI-HAJDÚ-KER Kft. képviseletében tartott előadást a megújuló energiával kapcsolatos tényekről és tévhitekről.

rsz