Kampánygyűlések Kárpátaljaszerte
A vasárnapi önkormányzati választások megmutatják majd, hogy mekkora a kárpátaljai magyar közösség ereje. Képesek vagyunk-e a két magyar párt közös listáján induló jelölteket bejuttatni a Kárpátaljai Megyei Tanácsba? Ott lesznek-e a járási tanácsokban kellő számban a magyar közösségünk jogaiért küzdő magyar pártok képviselői? Lesznek-e magyar polgármesterek a városainkban? Vagy a kárpátaljai magyarok többsége számunkra idegen célokat zászlajukra tűző ukrán pártokat támogat majd szavazatával, esetleg el sem megy választani?
Komoly a tét, és ennek megfelelően a magyar pártok képviselőjelöltjei és a KMKSZ vezetői megyeszerte kampánygyűléseken igyekeznek meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy menjenek el választani, és szavazzanak a magyar pártok jelöltjeire.
A derceni kampánygyűlést Fodor István, a KMKSZ Derceni Alapszervezetének elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Barta Józsefnek, a KMKSZ ügyvezető alelnökének, a megyei pártlista vezetőjének. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a soron következő október 25-i választásnak rendkívül nagy tétje van. Ezen a választáson döntik majd el a választópolgárok, hogy lesz-e magyar képviselet a városi, járási és megyei tanácsokban. „Minimum cél, hogy legyen mindenhol érdekképviseletünk, hiszen érdekvédelmet érdekképviselet nélkül megvalósítani rendkívül nehéz, szinte lehetetlen” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke. Barta József elmondta, hogy Ukrajnában tervezik a hatalom decentralizációját. Ennek egyik nagy előnye – amelyet a szervezet már régóta kér és támogat –, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb horderejű döntések születnek majd a helyi és megyei tanácsokban, aminek számos pozitív hatása lehet a kárpátaljai magyarságra, de csak akkor, ha jelen van ezekben a tanácsokban.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy bár Magyarország testvéri támogatásban részesíti a kárpátaljai magyarságot, elvárása is van feléje. Ha a magyar állam, a magyar nemzet összefog és támogatja a helyi magyarság megmaradását, annak is kötelező a közös ügyekben egységesen fellépni. Barta József rámutatott: nemzetérdek az, hogy a soron következő választások alkalmával annyi mandátumot szerezzen a magyar érdekképviselet, amennyivel képes lesz a jövőben befolyásolni a tanácsokban megszülető döntéseket. Ha ebben nem tud a magyarság érdemi eredményeket felmutatni, Magyarország joggal gondolhatja azt, hogy a kárpátaljai magyarság mindennemű támogatása haszontalan, mivel „a kárpátaljai magyarság életképtelennek minősül – fogalmazott az alelnök. – Lemondhatnak olyan támogatásokat, amelyek jelen pillanatban számunkra létszükségletűek.”
Az alelnök megkérte a jelenlévőket, hogy amennyiben tehetik, hívják haza Magyarországon és más országban dolgozó hozzátartozóikat a választásokra, hogy ők is hozzájáruljanak a magyar érdekképviselet bejuttatásához a tanácsokba. A választás fontos abból a szempontból is, hogy a magyarság ismét kap egy lehetőséget arra, hogy megmutassa, létezik Kárpátalján egy erős és becsületes, nem pár száz hrivnyáért megvehető, bárkire leszavazó nép, mint ahogy azt néhány ukrán gondolja.
Ezután Gulácsy Géza, a KMKSZ általános alelnöke szólt a megjelentekhez. Ő is hangsúlyozta, hogy a magyar állam abban az esetben nem fogja tovább finanszírozni a kárpátaljai magyarság megmaradását,
ha az nem bizonyul életképesnek. Az elnök rávilágított arra, hogy az ide utalt anyagi forrásoknak pont úgy megvan a helyük Magyarországon, mint Kárpátalján, hiszen ott is vannak szegények, idősek, betegek. Ezeket a támogatásokat azért kapjuk, hogy magyarságunk próbáljon megmaradni, próbálja megvédeni állásainkat, bástyáinkat – fogalmazott Gulácsy Géza, majd kijelentette, hogy egyik ukrán párt sem hivatott kiállni a magyar érdek mellett: „Ha rajtuk múlik, nem lesz magyar járás Kárpátalján – hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke. – A magyarságnak csak akkor van esélye bármit kivívni, ha szervezett politikai erővel rendelkezik.”
A beregdédai kampánygyűlést a KMKSZ Dédai Alapszervezetének elnöke, Juhász Katalin nyitotta meg. A gyűlésen dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy Kárpátalja magyarságának ismét át kellett élnie a gazdaság összeomlását, amihez egy háborús helyzet is társult, így joggal érezhet kiábrándultságot, érezheti azt, hogy fölösleges foglalkoznia az állam vagy az ország dolgaival, azonban ez nem így van. Az elnök rávilágított arra, hogy minden válsághelyzet magában hordozza a változás lehetőségét is. Ezért kérdésként fogalmazódik meg az, hogy a magyarságunk bele tud szólni a változás menetébe vagy sem. A választások tétjével kapcsolatban elmondta, hogy a következő két évben hatalmas átalakulások várhatók az országban. A területi-közigazgatási reform hatására el fognak tűnni a jelenlegi járások és falvak határai: „Egyetlenegy olyan politikai erő van Kárpátalján, amely szeretné azt, hogy megmaradjon, majd létrejöjjön egy olyan járás, amelynek Beregszász a központja, és amely a magyar településeket egyesíti, ez pedig csak a KMKSZ, a többi pártnak ez nem érdeke – fogalmazott az elnök. – Ha mi nem tudunk jó eredményt elérni a választásokon, nem tudunk majd beleszólni ezekbe a reformfolyamatokba.” A KMKSZ elnöke elmondta, hogy Magyarország tisztában van Kárpátalja magyarságának helyzetével, s igyekszik különböző formákban segíteni. De amennyiben azt látja, hogy a helyi magyarság képtelen önmagáért harcolni, nem képes arra, hogy egy vasárnap délután a saját magyar pártjaira szavazzon, ezáltal nem képes arra, hogy érdekképviseletét döntéshozó pozícióba helyezze, minden jó szándék ellenére el fog azon
gondolkodni, érdemes-e a kárpátaljai magyar közösséget fenntartani. Rendkívül fontos az, hogy a helyi magyarság Magyarország felé is azt mutassa, hogy képes kiállni saját érdekei mellett, és az a számos, a helyi magyarság helyzetét megkönnyítő támogatás nem kidobott pénz.
Brenzovics László elmondta, hogy a választási törvénynek egyik legnagyobb problémája az, hogy elhiteti, egyénekre szavaz a polgár, pedig nem így van. A szavazó pártokra adja szavazatát a listában szereplő jelölt személyében, ami azt jelenti, hogy a különböző tanácsokba százalékok alapján kerülnek majd a párt jelöltjei. És félrevezetés az ukrán pártok részéről, hogy kampányukat egyfajta „személyi kultuszra” építik. Az elnök továbbá elmondta azt, hogy rendkívül fontos, hogy a magyarság a megyei tanácsban képviseltetve legyen, hiszen ott hozzák majd meg a döntést a közigazgatási reform keretében történő új járások határainak kialakításáról. A választóknak már nem kell két magyar párt között választaniuk, és meg kell értenie a kárpátaljai magyarságnak azt, hogy ha nincs képviseletünk a különböző szintű tanácsokban, nem tudunk majd beleszólni olyan döntésekbe, amelyektől függ a sorsunk. Hangsúlyozta, hogy minél többünknek el kell mennünk szavazni, hogy minél több magyar jelölt kerüljön a döntéshozó tanácsokba. Az elnök arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e az, hogy a szavazás napján az urnáknál behívókat kézbesítenek majd, elmondta, hogy ez kizárt. Jelen pillanatban Ukrajnában nincs mobilizáció, a konfliktus befagyni látszik, valamint Ukrajnának érdeke, hogy egy jól működő, hibátlan választást bonyolítson le, mert ezáltal is közelebb kerülhet az európai uniós tagsághoz.
Brenzovics László után Gulácsy Géza, a KMKSZ általános alelnöke és megyei tanácsi képviselőjelöltje szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta, hogy különösen fontos, hogy a kárpátaljai magyarság a magyar pártok jelöltjeire adja a voksát, hiszen az ukrán pártok jelöltjei egyrészt frakciófegyelemből, másrészt érdekből sem fognak azon dolgok mellett dönteni, amelyek a magyarság számára pozitív eredményekkel járnának. A két magyar párt összefogásával kapcsolatban elmondta: „A magyarságot érintő kérdésekben nincs nagy véleménykülönbség a két érdekvédelmi szervezet között, és így tudjuk majd a szervezett magyar érdekképviseletet biztosítani a jövőben. Így van esélyünk arra, hogy egyáltalán meg tudjuk jeleníteni saját érdekeinket.” Gulácsy Géza a választás működésével kapcsolatban kiemelte, hogy nem számít a jelölt személye, csak az adott pártlistára érkezett szavazatok száma. Nagyon fontos, hogy milyen százalékban kerül be a magyar érdekképviselet a tanácsokba.
Gulácsy Gézát Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke követte a felszólalók között. Beszédében rávilágított arra, hogy abban az esetben, ha nem akarunk egy szavazócédula bedobásával hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajnában is működő demokrácia legyen, soha nem is lesz az. Sin József beszédében szintén hangsúlyozta a magyarországi támogatások „meghálálásának” fontosságát.
Nagydobronyban 150-en gyűltek össze a helyi középiskola rendezvénytermében, a KMKSZ által meghirdetett választási gyűlésre. Őr Hidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke, a település egyik járási képviselőjelöltje köszöntötte a megjelenteket, emlékeztetve őket arra, hogy megint egy fontos mérföldkőhöz érkezett az ország és a kárpátaljai magyarság. „Nagyon fontos, hogy olyan embereket küldjünk a községi, járási és megyei tanácsba, akik el tudnak és el akarnak járni az érdekünkben, és azok a közösség iránt elkötelezett emberek legyenek, akik maximálisan teljesíteni tudják, amit rájuk bízunk” – hangsúlyozta Őr Hidi László.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ ungvári járási listáját vezető képviselőjelölt a hallgatóságnak az új nyíltlistásra hasonlító választási rendszerről beszélt. Elmondta: az egy pártra leadott szavazatokat összesítik, ennek alapján dől majd el, hogy egy párt mennyi képviselőt juttathat az adott tanácsba. Viszont az, hogy a listáról melyik képviselőjelöltből lesz képviselő, az attól függ, hogy a saját körzetében százalékarányban ki ér el jobb eredményt. Nehezíti a helyzetünket, hogy az eddigi, három százalékos bejutási küszöböt öt százalékra emelték. Ráadásul abból a 42 ezer szavazóból, akik az eddigi választásokon rendszeresen magyar pártokra szavaztak, sokan hiányozhatnak. Az egyházak számításai alapján 20 és 30 ezer közé tehető azon kárpátaljai magyarok száma, akik az utóbbi időben tartósan külföldön tartózkodnak. Ezért döntött a KMKSZ Elnöksége az UMDSZ-szel közös megyei lista mellett, hogy a szavazatokat maximalizálni tudja.
Balogh Lívia bemutatta a hallgatóságnak Bátori Józsefet, a körzet megyei képviselőjelöltjét, az Ungi Református Egyházkerület főgondnokát, az Ungvári járás díszpolgárát, valamint a két nagydobronyi körzetben induló KMKSZ-es járási képviselőjelöltet, Őr Hidi Lászlót, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnökét, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetőjét, valamint Kántor Józsefet, a Nagydobronyi Középiskola igazgatóját.
Bátori József elmondta magáról, hogy a KMKSZ-nek alapításától tagja, több mint tíz évig volt a Szalókai Alapszervezet alelnöke. 1998-tól 2006-ig, majd 2010-től ismét az Ungvári Járási Tanács képviselője. 2006-tól az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka. Bátori József a szavazatvásárlás kapcsán kijelentette, hogy azok, akik pénzért idegen érdekeket képviselő pártokra adják szavazataikat, azok gyermekeik jövőjét adják el, és kockáztatják az anyaországi támogatásokat is. Mert ha Kárpátalján nem lesz magyar közösség, akkor nem lesz értelme az ideirányított támogatásnak.
Őr Hidi László részletesen beszámolt az alapszervezet tevékenységéről, valamint a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkájáról és Nagydobronyhoz kapcsolódó programjairól.
Kántor József ugyancsak több cikluson keresztül képviselte és képviseli a KMKSZ-t az Ungvári Járási Tanácsban, ahol az oktatási bizottság tagjaként és elnökeként tevékenykedett. Fontos munkát végzett a magyar iskolák védelméért folytatott küzdelemben. Neki köszönhetően sok fontos fejlesztést hajtottak végre a Nagydobronyi Középiskolában állami támogatásból. Hangsúlyozta, hogy szüksége van Nagydobronynak rátermett járási képviselőkre, mert egyébként nincs esély arra, hogy állami fejlesztési források érkezzenek a nagyközségbe.
Palágykomorócon a helyi általános iskolában tartott választási gyűlést a KMKSZ, ahol Balogh Lívia többek között emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy Magyarország nemzeti kormánya számos módon támogatja stratégiai partnerén, a KMKSZ-en keresztül a kárpátaljai magyarságot: a vízumszerzést megkönnyítő támogató nyilatkozatokkal, kapcsolattartási támogatással, oktatási-nevelési támogatással, pedagógusoknak, iskolai dolgozóknak, zenepedagógusoknak, orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak folyósított támogatásokkal, gyermekétkeztetési támogatással. Közel háromezer magyar gyerek nyaralhatott a Balatonnál az Erzsébet-program keretében. Egy gyermek nyaraltatásának költsége 240 ezer forintba került. Még a gyermekútlevél árához is hozzájárul ötezer forinttal a magyar állam. A Keleti Partnerség programjának keretében az elmúlt két évben 2,5 millió dollár támogatás érkezett Kárpátaljára, amelyből számos oktatási és kulturális intézmény újulhatott meg, és szinte minden kulturális program anyaországi támogatásból valósul meg Kárpátalján. Mindezt a magyar közösség túléléséért küzdő párt választáson történő támogatásával tudjuk megköszönni a magyar nemzeti kormánynak – hangsúlyozta Balogh Lívia.
Mackó István, az Ungvári Járási Tanács alelnöke, a KMKSZ megyei képviselőjelöltje részletesen ismertette a választási törvény változásait és az azzal kapcsolatos furcsaságokat. Emlékeztetett, hogy az Ungvári járásban a négy megyei tanácsi körzetből háromban is bejuthatnak a magyar lista jelöltjei, de csak ha a magyar választók elegen szavaznak rájuk. Arra kérte továbbá a palágykomoróci és kisszelmenci lakosokat, hogy támogassák szavazataikkal a járási tanácsi listán szereplő Andrejcsák-Tóth Anettet, aki a jelenlegi járási tanács egyik legkezdeményezőbb tagja.
Mitró Ambrus, a KMKSZ Kisszelmenci Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy sajnálatos módon kis alapszervezetüknek három tagja indul a járási tanácsi választásokon a KMKSZ jelöltjével szemben, ukrán pártok színeiben. Arra kérte a jelenlévőket, hogy mindenkinek mondják el, hogy a választási rendszer sajátosságai miatt nincs esélyük a tanácsba bejutni, mindössze csak a KMKSZ-től vesznek el magyar szavazatokat ukrán pártok számára. Azt is kérte továbbá, hogy a szavazólapokon csak azt keressék, hogy KMKSZ, és azt ikszeljék be, akkor helyesen cselekednek.
A gyűlésen felszólalt Illár József jelenlegi polgármester, polgármesterjelölt, aki kérte a választópolgárok támogatását.
A Nagyszőlősi járás több településén is sor került kampánygyűlésre a KMKSZ szervezésében. A találkozók mindegyikén jelen volt az alapszervezet elnökén kívül az érintett választókörzetből a KMKSZ megyei és járási képviselőjelöltje. Több gyűlésen részt vett Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ megyei tanácsi képviselőjelöltje is.
Barta József hangsúlyozta, hogy a KMKSZ legfőbb célja a kárpátaljai magyarság önigazgatásának megteremtése, életkörülményeinek javítása. E cél elérése érdekében biztosítani kell a hatékony magyar érdekképviseletet az önkormányzati szervek minden szintjén. Ott kell lennünk azokon a színtereken, amelyeken a döntések születnek, mégpedig olyan erővel, hogy azokat befolyásolni is tudjuk. A jelenlegi választási törvény értelmében az induló pártoknak a szavazatok legalább 5%-át kell megszerezniük, ezért különösen nagy most a választópolgárok felelőssége. A két magyar párt, a KMKSZ és az UMDSZ azért döntött úgy, hogy közös jelölteket indít, mert e küszöb elérése külön-külön lehetetlennek tűnik. Mivel csak pártok indulhatnak, nem pártkoalíciók, ezért a megyei lista a KMKSZ nevén fut, de tartalmazza az UMDSZ jelöltjeit is. A közös lista, élén Barta Józseffel, a szavazólapon a 15. helyen szerepel majd. A KMKSZ járási tanácsi képviselőjelöltje a tekeházai körzetben Dupka József, a tiszapéterfalvaiban Virág László, míg dr. Oroszi József a Nevetlenfalui Községi Tanács polgármesteri tisztjéért induló, a KMKSZ által támogatott jelölt. Aki a körzet adott jelöltjére szavaz, az ezzel a KMKSZ-re is szavaz. A KMKSZ járási listájának vezetője Gál István verbőci gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány alelnöke.
Rezes Károly, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, a KMKSZ nevén futó magyar lista megyei tanácsi képviselőjelöltként indul a választáson. A kampánygyűléseken hangsúlyozta, hogy a magyar érdekképviselet többek között az adminreform miatt is nélkülözhetetlen. Hatalmas problémát jelent most az, hogy becslések szerint kb. 25 ezer magyar tartózkodik huzamosabb ideje külföldön. Ezért fontos aktivizálni a lakosságnak azt a rétegét is, amely a legtöbb esetben nem megy el szavazni, hogy helyére billenjen a mérleg nyelve.
(KárpátaljaLap.net / rsz/zsb/em)
