A KMKSZ nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség következetesen kiáll Ukrajna európai közeledése mellett és az ehhez szükséges demokratikus jogállami intézményrendszer megteremtéséért.
Ennek összetevőjeként tekintünk a hatalom decentralizálásának és a helyi közösségek önkormányzatiságának megerősítésére. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az ukrajnai adminisztratív reform keretében létrehozandó területi-önkormányzati képződmények kialakításánál, illetve a különböző szintű végrehajtó szervek összetételében messzemenően vegyék figyelembe a lakosság nemzetiségi összetételét.
Ugyancsak fontosnak tartjuk egy olyan európai szintű nyelvtörvény elfogadását és végrehajtását, amely reális lehetőségeket biztosít a nemzetiségek számára anyanyelvüknek a közügyekben való alkalmazására is.
Az oktatás területén a nemzetiségi oktatási intézmények meglétén túlmenően, az európai gyakorlatnak megfelelően létre kell hozni azokat a specifikus önkormányzati irányító- végrehajtó szerveket, amelyek kifejezetten ezen intézmények irányítására szolgálnak.
Az európai gyakorlatnak megfelelően olyan modern választási rendszert kell létrehozni, amely a nemzetiségek számára is valamennyi szinten biztosítja a képviselet lehetőségét.
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy mind az ukrajnai jogalkotás, mind a jogérvényesítés területén radikális lépések történjenek az előremutató európai normák átvételének és alkalmazásának irányában, így a többes állampolgárság lehetőségének vonatkozásában is.
Úgy véljük, hogy Ukrajna európai közeledését nem a nemzetiségek jogaiban meglévő hiányosságok elfedése, hanem azok megszüntetése szolgálja. Az ország törvényei és más nemzetközi megállapodások biztosította lehetőségek realizálásának követelése semmiképp sem minősíthető szélsőséges vagy szeparatista törekvésnek. Azok ilyetén való beállítása csak növelheti a feszültséget, s hátráltathatja Ukrajna európai integrációs folyamatát.
Beregszász, 2014. április 4
A KMKSZ XXV. közgyűlésének nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség immár 25 esztendeje következetesen kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítéséért, oktatásának és kultúrájának megőrzéséért és gyarapításáért, a magyar népcsoport létfeltételeinek biztosításáért.
Erőfeszítéseink eredményeképpen sikerült ugyan kivédenünk a durva magyarellenes támadásokat, s az anyaország támogatásával meg tudtuk őrizni a magyar oktatási és kulturális intézményrendszert, a magyarság kollektív jogainak érvényesítésében azonban gyökeres javulást nem sikerült kiharcolnunk.
Jelenleg Ukrajna az ország eddigi történetének legmélyebb válságát éli meg, amelynek körülményei között a kárpátaljai magyarság helyzete is kritikus. Megállapítjuk, hogy a KMKSZ az egyetlen megmaradt hiteles magyar politikai érdekvédelmi szervezet, amely közösségünk jövőjének érdekében kész az ebből adódó felelősséget vállalni.
Az elhúzódó krízis idején a legfontosabb szempont a közösség biztonsága, ez tevékenységünk alapvető célja. Szövetségünk továbbra is meg fog tenni minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok biztonságban érezhessék magukat.
Természetesen továbbra is keresnünk kell a lehetőséget a kárpátaljai magyarság problémáinak hosszú távú rendezésére. Erre Ukrajna olyan újjászervezése adhat lehetőséget, amely a jogállamiság megteremtése az emberi és kisebbségi jogok kiteljesítése, az állam decentralizációja, s a polgári társadalom kiépítése jegyében történik.
Fontosnak tartjuk, hogy a kisebbségeket érintő törvények módosítása esetén, különös tekintettel a nyelvtörvényre, bővüljenek a nemzetiségek meglévő jogai, a magyarokat is érintő jogszabályok kidolgozásába vonják be a KMKSZ-t, s a hatalmi szervek maradéktalanul hajtsák végre a törvényekből és nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeiket a nemzetiségek vonatkozásában.
Az Európai Uniós társulási szerződés Ukrajna által történő részleges aláírása elősegítheti az ország nyugati orientációjának felerősödését, ami lehetőséget adhat a kárpátaljai magyarság által évtizedek óta szorgalmazott önigazgatás, a magyar tankerület és a garantált parlamenti képviselet megteremtésére. Az európai közösség s különösen Magyarország támogatásával ez nagyban növelheti az esélyt a kárpátaljai magyarság lehetőségeinek kiteljesítésére, a kárpátaljai magyar nemzetrész felemelkedésére.
Ungvár, 2014. március 29.
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata
A vereckei emlékmű újbóli felgyújtása súlyos magyarellenes provokáció. A jelenlegi ukrajnai helyzetben a magyar közösség ellen elkövetett szimbolikus erőszakcselekedet különösen fenyegető. A történtek megítélését súlyosbítja, hogy az előző ilyen cselekedetet a Szvoboda párt büszkén vállalta, és ez a szélsőségesen nacionalista szervezet jelenleg kormányon van.
Úgy véljük, az ukrán hatalom európai elkötelezettségének tesztje az, hogy gyorsan kézre kerítse és példásan megbüntesse az elkövetőket.
Egyben felkérjük a jelenlegi ukrán kormányzatot támogató transzatlanti közösséget, hogy tegyen hathatós lépéseket az ukrán kormányzat jogállami elkötelezettségének megerősítéséért, egy kisebbségbarát nemzetiségi politika érvényesítéséért.
Ungvár, 2014. március 11.
Nyilatkozat a Szvoboda antidemokratikus kezdeményezése kapcsán
A KMKSZ Elnöksége értetlenül áll a Szvoboda párt kárpátaljai szervezetének azon indítványa előtt, amelyben kéri Ukrajna főügyészét, hogy Gajdos István képviselőnek a forradalmi események alatt tanúsított méltatlan viselkedésének okán tiltsák be az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot.
Gajdos István antimajdanos megnyilvánulásait, valamit azt, hogy antidemokratikus törvényeket szavazott meg, a KMKSZ több ízben is elítélte. A képviselő azonban a Régiók Pártja listáján jutott be a Legfelsőbb Tanácsba, s jelenleg a Szvoboda párt képviselőivel együtt a többség tagja. Ezért a vele kapcsolatos problémákat a koalíción belül kell kezelni, s nem egy párt betiltásával, ami a demokrácia alapelveinek megkérdőjelezését jelenti.
Ungvár, 2014. március 10.
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aggodalmát fejezi ki a kisebbségek nyelvi jogaival kapcsolatos ukrajnai törvényalkotás vonatkozásában.
Mint az köztudott, a Janukovics-rezsim a kárpátaljai magyarság vonatkozásában szándékosan nem hajtotta végre a nyelvtörvényt, amit Szövetségünk számos alkalommal kifogásolt.
Reményünket fejezzük ki, hogy az elhangzott ígéretekhez híven, az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek igényeinek megfelelően szabályozza majd a nyelvi jogokat, s olyan intézkedéseket hoz, amelyek figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit és az ország Európai Unióhoz való közeledését szolgálják.
Ungvár, 2014. február 25.
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata
A KMKSZ Elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a politikai párbeszéd ellehetetlenülésével az események erőszakos formát öltöttek, aminek immár több tucat halálos áldozata is van. A Szövetség elítél minden ilyen cselekményt, s vallja, hogy mind az erőszakra való meggondolatlan felhívások, mind a véleménynyilvánítás erőszakos megakadályozása csak tovább mélyíti a politikai krízist.
A KMKSZ változatlanul kiáll a demokratikus szabadságjogok és európai normák maradéktalan érvényesítése mellett. Egyben erkölcstelennek és a kárpátaljai magyarság számára károsnak ítéli, hogy Gajdos István hatalompárti képviselő megnyilvánulásait az egész kárpátaljai magyarság véleményeként értelmezzék. A kárpátaljai magyarok, minden más honfitársunkhoz hasonlóan szabad és demokratikus, egyéni és kollektív jogaikat maradéktalanul biztosító országban szeretnének élni, s a Szövetség a jövőben is mindent meg fog tenni ennek érdekében.
Ungvár, 2014. február 19.
Felhívás
A KMKSZ felhív minden kárpátaljai magyart, aki felvette a magyar állampolgárságot, hogy vegyen részt a magyarországi parlamenti választásokon április 6-án.
Meggyőződésünk, hogy a jogok és kötelességek együtt járnak. A politikai-jogi történéseknek döntő eleme, azok erkölcsi vonatkozása. Így a magyar állampolgárság is többet kell hogy jelentsen, mint egyszerű haszonelvű kalkuláció következményét. Ha mégis így kezeljük, lefokozzuk azt, sértjük azokat, akik ezt az egyedülálló gesztust megtették irányunkba, és saját nemzeti elkötelezettségünket is feltételes módba tesszük.
A választásokig hátralévő időben tehát minden igaz magyarnak, aki elnyerte a magyar állampolgárságot, mielőbb regisztrálnia, majd szavaznia kell. A KMKSZ a szükséges felvilágosító, tájékoztató tevékenységet a rendelkezésre álló eszközökkel továbbra is végzi.
Felhívjuk tagjainkat, példamutató módon vegyenek részt ebben a folyamatban, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése az elszakított nemzetrészekre méltó módon nyilvánuljon meg a választási részvételben.
Nagyszőlős, 2014. január 25.
Nyilatkozat
A KMKSZ a nemrég elfogadott ún. “antimajdan” törvényeket mind tartalmilag, mind procedurálisan alkotmányellenesnek tartja. Összességükben korlátozzák a demokratikus alapjogokat, fordulópontot jelenthetnek egy nyílt, diktatórikus rendőrállami rendszer kiépítése felé.
A kézfelemeléssel megszavazott és Ukrajna elnöke által aláírt törvénymódosítások némelyike közvetlenül is veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot. A magyar sajtótermékek, amelyek kritikus hangnemet ütnek meg az ukrán hatalommal szemben, mostantól kiszolgáltatottá válnak a hatósági önkénynek, akárcsak a társadalmi szervezetek, amelyek miután kapnak anyagi segítséget az anyaországtól, mint “ügynökök” lesznek kitéve az erőszakszervek vegzálásának.
A KMKSZ tiltakozik a demokráciaellenes törvények elfogadása, életbeléptetése ellen, és a leghatározottabban elítéli azokat.
Szervezetünk tisztában van az Ukrajnában kialakult polgárháborús állapotokban rejlő veszélyekkel. Elítéljük az erőszakot, együtt érzünk az áldozatok hozzátartozóival.
Reméljük, hogy a felek képesek lesznek olyan megoldást találni, amely Ukrajna békés, demokratikus, európai fejlődésének irányába hat.
Nagyszőlős, 2014. január 25
Nyilatkozat
A KMKSZ a nemrég elfogadott ún. “antimajdan” törvényeket mind tartalmilag, mind procedurálisan alkotmányellenesnek tartja. Összességükben korlátozzák a demokratikus alapjogokat, fordulópontot jelenthetnek egy nyílt, diktatórikus rendőrállami rendszer kiépítése felé.
A kézfelemeléssel megszavazott és Ukrajna elnöke által aláírt törvénymódosítások némelyike közvetlenül is veszélyezteti a kárpátaljai magyarságot. A magyar sajtótermékek, amelyek kritikus hangnemet ütnek meg az ukrán hatalommal szemben, mostantól kiszolgáltatottá válnak a hatósági önkénynek, akárcsak a társadalmi szervezetek, amelyek miután kapnak anyagi segítséget az anyaországtól, mint “ügynökök” lesznek kitéve az erőszakszervek vegzálásának.
A KMKSZ tiltakozik a demokráciaellenes törvények elfogadása, életbeléptetése ellen, és a leghatározottabban elítéli azokat.
Ungvár, 2014. január 20.
Közlemény a KMKSZ elnökségi üléséről
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2001. január 15-én tartotta elnökségi ülését, amelyen az alábbi határozatokat hozta:
1. A Választmány ülését 2001. február 3-án 10 órakor tartja a Bátyúi Vasutas Művelődési Házban.
2. Figyelembe véve az egyházak vezetőinek véleményét a Közgyűlés időpontját 2001. március 31-re, szombatra tűzte ki.
3. A testület gratulál Fodó Sándornak, a Szövetség tiszteletbeli elnökének és Bilics Évának, a KMKSZ Rahói Alapszervezete elnökének, akik a magyar Oktatási Minisztérium kitüntetésében részesültek.
4. Az Elnökség támogatja a Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségének kezdeményezését, hogy a magyar Országgyűlés a hadirokkantakról, hadiözvegyekről és hadigondozottakról szóló törvényt terjessze ki a határon túli magyarokra is.
5. A KMKSZ együttműködési szerződést köt a Kárpát-medencei magyar közművelődési és kulturális szervezetekkel, amelynek aláírására 2001. január 22-én kerül sor Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.
6. A Szövetség a magyar kultúra napját Ádám Mickiewicz Ősök című drámájának bemutatójával méltatja, amelyre a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatának előadásában kerül sor január 18-án Ungváron a megyei bábszínházban.
A KMKSZ Elnöksége
Nyilatkozat
A KMKSZ elnöksége aggodalmát fejezi ki az ukrán parlament által elfogadott választási törvénnyel kapcsolatban. Mivel a jogszabály csak a pártlistás szavazásra ad lehetőséget, ezért nincs mód arra, hogy a kárpátaljai magyarság képviselője bekerülhessen a törvényhozásba. A törvénymódosítás a képviselet alapvető jogától fosztja meg a nemzeti kisebbségeket, így a magyarságot is.
A KMKSZ elnöksége továbbra is elengedhetetlennek tartja, hogy a kárpátaljai magyarság megfelelő képviselettel rendelkezzen mind a törvényhozásban, mind a helyhatósági testületekben.
A KMKSZ Elnöksége
Közlemény
a KMKSZ 2001. február 26-ai elnökségi üléséről
A Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség elnökségi ülésén döntés született arról, hogy a testület levélben fordul az ukrán miniszterelnökhöz az alábbi kérdésekben:
1. Engedélyezzék a kishatárforgalom újraindítását a csapi átkelőhelyen.
2. Tegyék lehetővé a személyforgalom beindítását a nevetlenfalui határátkelőn.
3. Állami költségvetésből fedezzék az ukrán és a magyar tankönyvek használati díja közötti lényeges különbséget.
A KMKSZ Elnöksége
Közlemény
a KMKSZ elnökségi üléséről
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége 2001. március 12-én rendkívüli elnökségi ülést tartott, amelyen az alábbi határozatokat hozta:
1. Kezdeményezi, hogy a két ország kormánya hozzon létre egy olyan ukrán-magyar kormányközi vegyesbizottságot, amely kidolgozza a Felső-Tisza-vidék komplex árvízvédelmi koncepcióját.
2. Felkéri Kovács Miklós parlamenti képviselőt, hogy nyújtson be indítványt az árvízi helyzettel, az árvízvédelmi munkálatokkal, illetve a vegyesbizottság megalakításával kapcsolatban.
3. Felszólítja a KMKSZ alapszervezeteit és tagjait, hogy az árvízkárosultak megsegítése érdekében, aktívan vegyenek részt a történelmi egyházak által szervezett segélygyűjtési akciókban.
4. Kezdeményezi a Kárpátalja Megsegítése Program kuratóriumának összehívását.
5. A Szövetség az árvízre való tekintettel a március 15-i eseményekről szerény keretek között emlékezik meg.
6. A középszintű szervezetek az évi közgyűléseket az árvíz miatt későbbi időpontban tarják meg:
március 24. Ungvári járási középszintű szervezet: Csap, városi tanács ülésterme, Munkácsi járási középszintű szervezet: Munkács, KMKSZ-székház, Nagyszőlősi járási középszintű szervezet: Nagyszőlős, Perényi Zsigmond Középiskola nagyterme,
március 25. Beregszászi járási középszintű szervezet: Beregszász járási tanács ülésterme, Felső-Tisza-vidék: Aknaszlatina, városi tanács ülésterme.
Valamennyi ülés 10 órai kezdettel lesz megtartva.
A KMKSZ Elnöksége
Közlemény
a KMKSZ elnökségi üléséről
2001. március 26-án tartotta soros ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége, amelyen a következő döntések születtek: az Elnökség javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy
a) a 2000. évi tagdíjak összegét ajánlja fel a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére, és bocsássa a Kárpátalja Megsegítése Program Kuratóriumának a rendelkezésére;
b) támogassa és segítse a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének megalakulását.
A KMKSZ Elnöksége
Közlemény
a KMKSZ elnökségi üléséről
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2001. május 21-én tartotta elnökségi ülését, amelyen az alábbi határozatokat hozta:
1. Az Elnökség üdvözli a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tanítói szakának akkreditálását.
2. A Szövetség Választmánya soron következő ülését 2001. június 9-én tartja Nevetlenfaluban.
3. Az Elnökség aggodalmát fejezi ki az árvíz utáni újjáépítési munkálatok elhúzódása miatt, és megbízza Kovács Miklós parlamenti képviselőt, a KMKSZ elnökét, hogy levélben forduljon az ukrán kormányhoz, hogy gyorsítsák fel a támogatások célba juttatását és növeljék a támogatás összegét, mert az előirányzott pénzösszeg nem elegendő a házak felépítéséhez.
4. A testület tiltakozik a Magyarok Világszövetsége kárpátaljai elnökségi tagjának leváltása ellen, mert az alapszabály-ellenesen történt. Az Elnökség ismételten aggodalmát fejezi ki a Kárpátalja Megsegítése Program Kuratóriuma által a kárpátaljai magyar iskoláknak, intézményeknek megítélt támogatások sorsával kapcsolatban, amelynek eljuttatását az érintettekhez az MVSZ elnöke megakadályozta.
A KMKSZ Elnöksége
Közlemény
a KMKSZ Elnökségének 2001. szeptember 10-ei üléséről
1. A KMKSZ Elnöksége elfogadta a Szövetség Választmányának szeptember 15-én Aknaszlatinán sorra kerülő ülésének napirendjavaslatát.
2. Az Elnökség jóváhagyta a Szövetség őszi rendezvényeinek módosított időpontjait:
tiszacsomai emlékünnepség – szept. 15-16.;
megemlékezés az aradi vértanúkról – okt. 6., Nagyszőlős;
Arany Ősz Kórustalálkozó – okt. 14., Técső;
megemlékezés az ’56-os forradalomról – okt. 21., Beregszász;
zenésztalálkozó – okt. 28., Beregszász;
megemlékezés a sztálinizmus áldozatairól – nov. 17., Szolyva;
történelmi konferencia – nov. 24, Beregszász;
betlehemesek találkozója – dec. 2., a helyszíne még kérdéses.
3. Az Elnökség levelet intéz az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumához a Zöld Program lebonyolításának megsürgetése végett.
4. A Szövetség Elnöksége levéllel fordul a Kárpátalja Megsegítése Program Kuratóriumához, amelyben kéri, hogy a kuratórium tájékoztassa az Illyés Közalapítvány főkuratóriumát arról, hogy a Magyarok Világszövetsége még mindig nem fizette ki a kárpátaljai magyar iskolák egy részének a megítélt támogatást.
5. Az Elnökség elismeréssel fogadta a KMKSZ Ifjúsági Szövetsége elnökének, Mester Andrásnak a beszámolóját a nemrégen alakult ISZ által eddig elvégzett munkáról, és további támogatásáról biztosította a szervezetet.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata
A KMKSZ választmánya figyelemmel kíséri a választási törvény módosításának folyamatát. Abból kiindulva, hogy a kárpátaljai magyarság képviseletének lehetősége csupán a vegyes választási rendszerben biztosítható, a testület fontosnak tartja a jelenlegi választási törvény alapelveinek megőrzését, illetve azt, hogy a törvény továbbra is szavatolja a nemzetiségi elv figyelembevételét a választókerületek kialakításánál.
A választmány elengedhetetlennek tartja, hogy Kárpátalján, az előző választáshoz hasonlóan, ez alkalommal is létrejöjjön a tömbmagyarságot magában foglaló választókerület. Fontos, hogy mind a parlamenti, mind a helyhatósági választások alkalmával lássák el a magyarlakta településeket magyar nyelvű szavazólapokkal.
Közlemény
a KMKSZ 2001. december 5-ei elnökségi üléséről
A Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség Elnökségének 2001. december 5-én megtartott ülésén az alábbi döntések születtek:
1. A KMKSZ Elnöksége aláírásgyűjtést kezdeményez hat munkácsi járási magyarlakta község lakosainak körében annak érdekében, hogy az érintett falvak továbbra is ahhoz a parlamenti választókerülethez tartozzanak, amely magába foglalja tömbmagyarságot.
2. A KMKSZ Elnöksége levélben tiltakozik az Új Kézfogás Közalapítvány Kuratóriumánál, mivel az alapítványnak a kárpátaljai zöld programért felelős tisztségviselői akadályozzák a program lebonyolítását. Az Elnökség a továbbiakban minden felelősséget a fent nevezett tisztségviselőkre hárít.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség felháborodással veszi tudomásul, hogy a Központi Választási Bizottság döntésének értelmében, a választópolgárok egyértelmű akarata ellenére, nyolc magyar községet választottak le 72. számú, magyar többségű parlamenti választókörzetről. Nyilvánvaló, hogy a 72. számú választókörzet kétségtelenül szükséges átszabását meg lehetett volna oldani a tömbmagyarság érdekeinek durva megsértése nélkül is, s döntés hátterében bizonyos politikai erők korlátlan ambíciói, helyi exponenseinek gátlástalan, a választók véleményét semmibe vevő törtetése áll, s ez mindenkit el kell, hogy gondolkodtasson a közelgő választások előtt.
A KMKSZ kijelenti, hogy az érintett községek magyarságának érdekeit a történtek ellenére a jövőben is képviselni fogja.
A 72. számú választókerület továbbra is minimálisan magyar többségű maradt, s ez esélyt ad arra, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselőjét a törvényhozásba küldjük. Ehhez azonban a magyarság összefogására van szükség, s arra, hogy a népünk képviseletét következetesen felvállaló jelöltet támogassuk.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ választmányának nyilatkozata
A választmány megelégedéssel nyugtázza, hogy a kedvezménytöryény végrehajtása rendben zajlik, s Kárpátalján eddig több mint tizenötezren nyújtották be igényüket a Magyar Igazolvány iránt. A KMKSZ továbbra is közreműködik abban, hogy valamennyi igénylő megkaphassa a kedvezményekre jogosító dokumentumot.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség figyelemmel kísérve a 2002-es választások előkészületeit, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes politikai érők minden etikai normát félretéve úgy próbálják politikai versenytársaikat ellehetetleníteni, hogy azonos nevű jelölteket indítanak a parlamenti választásokon. Az ilyen választási fogások célja a szavazók félrevezetése, így, bár a formális joggal nem ütköznek, valójában arra alapoznak, hogy a választók politikailag éretlenek vagy érdektelenek, s ezért a demokratikus választási rendszer lejáratását eredményezik. A KMKSZ az effajta cselekményektől elhatárolja magát, s bízik benne, hogy a szavazók saját tudatos választásuk szerint nyilvánítják ki akaratukat a közelgő választásokon, s megértik, hogy semmit sem várhatnak azoktól, akik már megválasztásuk előtt is be akarják csapni szavazóikat.
A választmány újból felhívja az illetékesek figyelmét a magyar nyelvű szavazólapok elkészítésének fontosságára.
A KMKSZ nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy a 2002. évi választások alkalmával az illetékesek nem tervezik magyar nyelvű szavazólapok nyomtatását. A magyar nyelvű szavazólapokon történő szavazás Ukrajna magyar anyelvű polgárainak alkotmányos joga, amely egyértelműen rögzítve van a Nyelvtörvény 16. cikkelyében. E joggal a magyar lakosság már a Szovjet érában is rendelkezett, s ily módon szavazott valamennyi Ukrajnai választáson és referendumon.
Az anyanyelvű szavazólapok hiánya több ezer magyar nemzetiségű választót fosztana meg a tudatos akaratnyilvánítás jogától, és lehetőségétől, ami példátlan egy magát demokratikusnak tételező államban.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség e lépést a magyar nemzeti kisebbség alapvető politikai jogainak csorbítására irányuló törekvésként értékelte, s ezért mind az Államelnöknél, mind a Központi Választási Bizottságban, mind a megye vezetésénél szorgalmazta a magyar nyelvű szavazólapok elkészítését.
Reményünket fejezzük ki, hogy az illetékesek megtalálják a módját annak, hogy a magyar választópolgárok is akadálytalanul élhessenek törvényadta jogaikkal.
Ungvár, 2002. február 22.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata a választási kampánnyal kapcsolatban
A KMKSZ Elnöksége aggodalmát fejezi ki a választási kampány eleddig nem tapasztalt, hallatlan eldurvulása miatt a 72-es választókerületben.
Fizetett brigádok módszeresen és büntetlenül tépik le, illetve festékkel teszik tönkre a KMKSZ jelöltjeinek és támogatottjainak plakátjait. Maffiamódszerekkel próbálják megfélemlíteni az embereket, nem kímélve a sajtó munkatársait sem.
A vesztüket érzők nem válogatnak az eszközökben. Nem elképzelhetetlen a lejáratókampány fokozódása sem, hiszen tudomásunk szerint
mintegy 100 000 aljas rágalmakat tartalmazó röplap került kinyomtatásra.
A KMKSZ nem kíván a választási kampányban alantas, törvénytelen módszereket alkalmazni. Felszólítjuk a választókat, fogjunk össze, s ne engedjük meg az erőszakos módszerek érvényesülését, tegyünk meg mindent, hogy a választások tisztán, demokratikusan folyjanak le.
A KMKSZ Elnöksége feljelentést tesz a KMKSZ plakátjainak megrongálása ügyében, és felhívja az Országos Választási Bizottságot, a rendvédelmi szerveket, akadályozzák meg a kampány szabad, demokratikus országhoz méltatlan eldurvulását.
A KMKSZ Elnöksége
Ülésezett a KMKSZ Elnöksége
2002. július 22-én Ungváron tartotta soros ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége. Az ülésen döntés született arról, hogy a Szövetség 2003-ban rendezvénysorozattal méltatja a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóját.
Szent István napját a KMKSZ az idei esztendőben Aknaszlatinán méltatja augusztus 18-án, vasárnap.
A Szövetség szervezésében 2002. szeptember 15-én kerül sor a Derceni Művelődési Házban a III. Kárpátaljai Magyar Népzenei és Néptánctalálkozóra.
Az ülésen jelen volt a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke, Mester András és alelnöke, Darcsi Karolina, akik tájékoztatták Elnökség tagjait az augusztus 1. és 3. között lezajló Aréna sátortábor előkészületeiről. A KMKSZ Elnöksége támogatásáról biztosította az Ifjúsági Szövetséget.
A KMKSZ Elnöksége
Közlemény
A KMKSZ elnökségi üléséről
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége 2002. szeptember 23-án Ungváron tartotta soros ülését, amelyen a következő határozatok születtek:
1. A Szövetség Elnökségének döntése értelmében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közös levéllel fordult Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz a Magyarország részéről Ukrajnával és Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszerrel és a kishatárforgalom tervezett megszüntetése kapcsán . A levélben a két vezető felhívja a figyelmet azokra a – a kárpátaljai és a jugoszláviai magyarságot hátrányosan érintő – jelenségekre, amelyek az említett intézkedésekből fakadhatnak. Kovács és Kaszatárgyalásokat és mindegyik fél számára elfogadható megoldásokat szorgalmaznak.
2. A Szövetség Elnöksége megbízza a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ képviselőcsoportját, hogy a kárpátaljai ukrán – magyar határátkelőkön (Mezőkaszony – Barabás, Harangláb – Lónya Tiszaújlak – Tiszabecs) tapasztalható lehetetlen állapotok, az órákig tartó ügyintézés orvoslása végett forduljon a megyei tanácshoz, illetve a megyei közigazgatás vezetőihez. Kérjék az illetékeseket, hogy az említett határátkelők dolgozói térjenek át a 24 órás munkarendre, ami gyökeresen javítana a mostani áldatlan helyzeten.
3. A KMKSZ Elnöksége nyilatkozatot fogadott el, melyben mélyen elítéli a huszti városi végrehajtó bizottság azon alkotmánysértő akcióit, amelyek a helyi magyar nyelvű oktatás felszámolására irányulnak. Az Elnökség levéllel fordul M. Dzsanda huszti polgármesterhez a probléma mielőbbi megfelelő rendezése érdekében. Szükség esetén az ügyben a KMKSZ az ukrán ? magyar vegyesbizottságot is megkeresi.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ 2002. október 28-ai
elnökségi ülésének határozatai
1. A KMKSZ Elnöksége megelégedéssel vette tudomásul, hogy a KMKSZ, a KMPSZ, a huszti magyar iskola tantestülete és a tanulók szüleinek közbenjárására a Huszti Városi Tanács képviselői bölcs döntést hoztak, és mégis lesz Huszton önálló magyar középiskola. A testület ezzel a határozatával egy korábbi döntését bírálta felül, mely nem tette volna lehetővé, hogy az általános iskolát átminősítsék középiskolává, sőt az intézmény összevonását eredményezte volna egy ukrán tannyelvű középiskolával.
2. A KMKSZ Elnöksége mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokságok egy belső rendelkezésre hivatkozva tovább folytatják a külföldön tanuló, többségükben magyar nemzetiségű, diákok sorozását. Az ügyben történt lépések, levelek, folyamodványok ellenére sem történtek az illetékesek részéről hathatós és megnyugtató intézkedések. Ukrajna Törvénye “Az általános hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról” kimondja (17 cikkely, 1. pont): a járási (helyi) sorozóbizottságok döntése alapján a törvény által előírt estekben halasztást kapnak a tényleges katonai szolgálat alól azok a katonaköteles személyek, akik a törvény hatálya alá esnek.” Ilyennek minősülnek a szóban forgó diákok is a törvény 17 cikkelyének 4. pontja alapján. Idézzük: “Felmentést kapnak tanulmányaik befejezéséig a katonai szolgálat alól azok a katonaköteles diákok, akik III.-IV. fokú akreditációval rendelkező, felsőfokú tanintézetekben nappali tagozaton tanulnak.” Ugyanezen törvény 6. bekezdésében olvasható, hogy: “Azon diákok számára, akik felsőfokú tanintézményekben tanulnak, függetlenül a felsőfokú tanintézmények tulajdonjogi helyzetétől, egy alkalommal halasztás adatik a katonai szolgálat letöltése alól, éspedig a tanulmányi idő idejére, ami az intézmény befejezéséhez kell.” Vagyis a Törvény nem mondja ki, hogy a felsőfokú tanulmányokat kimondottan ukrajnai felsőfokú tanintézetekben kell folytatnia a diáknak, aki a halasztást kéri. Alátámasztja ezt az a gyakorlat is, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok, ugyanezen törvény értelmében adtak halasztást a korábbi években a külföldön felsőfokú tanintézetekben tanuló diákok számára. A KMKSZ Elnöksége határozottan tiltakozik az ilyen és hasonló jogsértő, állampolgári és nemzetiségi jogokat mélyen sértő, diszkriminatív eljárás ellen és elítéli azt.
Ülésezett a KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Elnökségének 2002. november 25-ei ülésén a következő határozatok születtek:
1. A KMKSZ Elnöksége levélben fordul Ukrajna belügyminiszteréhez, amelyben kifejti, hogy mivel a kishatárforgalom Magyarország általi megszüntetéséből fakadóan nagymértékben meg fog emelkedni a világútlevelet igénylők száma, viszont a jelenlegi magas illetéket Kárpátalja lakosainak többsége képtelen megfizetni, s ezért hátrányos helyzetbe kerülnek alkotmányos jogaik gyakorlása tekintetében, a Szövetség kéri, a megfelelő intézkedésekkel tegyék lehetővé az illeték mértékének jelentős csökkentését, valamint az igénylések időben történő kielégítését.
2. Az Elnökség levélben kéri Magyarország Miniszterelnöki Hivatalát, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a kishatárforgalmat a vízumkényszer bevezetéséig ne szűntessék meg.
3. Az Elnökség megdöbbenéssel értesült arról, hogy a huszti magyar iskola ügyében hozott korábbi pozitív döntést a Huszti Városi Tanács képviselői többségének (18 fő), az iskola, az érintett tanulók és a szülők akarata ellenére megváltoztatták. A KMKSZ Elnöksége határozottan tiltakozik a huszti magyar iskola önállóságának megszüntetése ellen.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ 2003. január 13-ai elnökségi ülésének döntései
1. A KMKSZ elnöksége levélben fordul Kiss Elemérhez, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalát vezető miniszterhez, hogy járjon közben a kedvezménytörvény alapján családtámogatást kérő közel 10 000 kérvény kielégítésének ügyében. A jelenlegi helyzet szerint Kárpátalján néhány tucat család kapta meg az igényelt támogatást. Kérjük a Miniszter Úr segítségét abban is, hogy a törvény értelmében belátható időn belül írják ki a 2003-as családtámogatási pályázatokat.
2. Levélben fordul a KMKSZ elnöksége Szabó Vilmos úrhoz, a MEH politikai államtitkárához a huszti magyar iskola ügyében kialakult helyzet miatt, mivel információink szerint tovább folytatódnak a huszti polgármester részéről az iskola megszüntetésére irányuló intézkedések. Kérjük Államtitkár Urat, hogy a kérdést vessék fel államközi szinten is.
3. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2003. január 24-én a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház ünnepi előadásával méltatja a magyar kultúra napját. A díszelőadásra Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Zenei-Drámai Színház épületében kerül sor.
A KMKSZ 2003. február 5-i elnökségi ülésének határozatai
1. A KMKSZ Elnöksége állást foglalt a kedvezménytörvény módosításának szakértői tervezetével kapcsolatban. A Testület véleménye szerint a tervezet által ajánlott megoldások mind elvi, mind gyakorlati vonatkozásban jelentős visszalépést jelentenek a hatályos törvényhez képest, feladják a határon túli magyarok részére biztosított kedvezmények nagy részét, nincsenek összhangban a MÁÉRT-en kimunkált elvekkel, felgyorsíthatják a határon túli magyarok elvándorlását, s egészében véve ellentétesek a magyar nemzet érdekeivel. A fentiekből kifolyólag a KMKSZ a törvénymódosítási javaslatot tárgyalási alapként sem tartja elfogadhatónak.
2. A Szövetség csatlakozik a státusztörvény megmentése érdekében Csoóri Sándor által kezdeményezett aláírásgyűjtési akcióhoz.
3. Szövetség levélben fordul Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, melyben kéri, hogy a magyar kormány találjon olyan megoldást, amely biztosítja a vízumkényszer bevezetése után a kárpátaljai magyarság zavartalan kapcsolattartását az anyaországgal.
A KMKSZ 2003. március 24-i elnökségi ülésének határozatai
1. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége megismerkedett a kedvezménytörvény módosítására kidolgozott tervezet legutóbbi változatával. A testület véleménye szerint a törvény szövegében az előző tervezethez képest érdemi változás nem történt, az továbbra sem felel meg a MÁÉRT 2002 novemberi ülésén elfogadott elveknek, így a kedvezménytörvény módosításának szakértői tervezete a KMKSZ számára továbbra is elfogadhatatlan.
2. A KMKSZ Elnöksége értetlenségét fejezi ki az Illyés Közalapítvány kuratóriumának azon döntésével kapcsolatban, mely erőeltolódásra hivatkozva megszüntette a kárpátaljai alkuratórium hatáskörét, és azt ideiglenesen (míg nem születik helyi megegyezés az adott alkuratóriumról) a főkuratóriumhoz utalta át. Ez a főkuratórium szerint 3 hónapig tartana. A kárpátaljai pályázók érdekeit messzemenően figyelembe véve kérjük a Főkuratóriumot, hogy a kárpátaljai alkuratórium hatáskörét a többi határon túli alkuratóriuméhoz hasonlóan 2003. augusztus 30-ig hosszabbítsa meg, hiszen a mostani alkuratórium a kárpátaljai történelmi egyházak és magyar civil szervezek (római katolikus, görög katolikus, református egyház, KMKSZ, MÉKK, KMSZF, KMPSZ, KáMCsSz) képviselőiből áll, és eddigi döntéseinek 90 százalékát konszenzussal hozta.
A KMKSZ XIV. Közgyűlésének nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Ukrajnában a demokratikus értékeket egyre jobban háttérbe szorítja a hatalmi kizárólagosság. Erre kirívó például szolgál a választási bizottságok eljárása a parlamenti, illetve a beregszászi időszaki választásokon. A hatalmi szervek jogellenes, s a demokrácia alapelveit sértő döntései megfosztották a szavazópolgárokat a szabad akaratnyilvánítás alkotmányos jogától.
A KMKSZ örömmel konstatálja, hogy Kárpátalja magyarsága nagy érdeklődést mutat a nemzet szempontjából kiemelkedő jelentőségű státustörvény iránt, s már több mint 100 ezren igényelték a Magyar Igazolványt. A státustörvény tervezett módosításával kapcsolatban a Szövetség továbbra is a MÁÉRT által elfogadott alapelveket tartja irányadónak, s nem támogat olyan változtatásokat, amely az egységes magyar nemzet koncepciójának feladását, a törvény kiüresítését, a kedvezmények szűkítését eredményezik.
A KMKSZ nyugtalanítónak tartja, hogy a Magyarország által bevezetni kívánt vízumkényszer kapcsán nem született olyan megoldás, amely a kárpátaljai magyarok részére az akadálytalan kapcsolattartást biztosíthatná. A tervezett vízumkényszer több-tízezer családot érint hátrányosan. Ezért a Szövetség ismételten felhívja a magyar kormányszervek figyelmét arra, hogy egy újabb, a kárpátaljai magyarságot létében veszélyeztető vasfüggöny leeresztését elkerülendő, a magyar Alkotmány szelleméhez és betűjéhez híven, dolgozzanak ki olyan kedvezményes eljárási mechanizmust, amely a jövőben is biztosítja a kárpátaljai magyarságnak az anyaországgal való akadálytalan kapcsolattartását.
Beregszász, 2003. március 29.
A KMKSZ XIV. KÖZGYŰLÉSE
A KMKSZ 2003. április 30-i elnökségi ülésének határozatai
1. A KMKSZ Elnöksége méltánytalannak tartja, hogy az Illyés Közalapítvány újjászerveződő kárpátaljai alkuratóriumában, a Főkuratórium döntése értelmében, egyenlő arányban képviselteti magát a KMKSZ és az UMDSZ. Ugyanakkor, a kárpátaljai magyarság érdeke, hogy az Alkuratórium minél előbb megkezdje működését, emiatt az Elnökség a döntést elfogadja. A Szövetség az Alkuratóriumba Brenzovics Lászlót, a KMKSZ alelnökét delegálja, illetve az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának felkérése alapján a Szövetség által javasolható három alkuratóriumi helyre a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséget, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetét ajánlja.
2. Az ukrajnai alkotmánymódosítással kapcsolatban a KMKSZ Elnöksége elengedhetetlennek tartja, hogy a reformnál a legmesszebbmenően vegyék figyelembe az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait, biztosítva számukra:
a) a területi autonómiát és a kulturális autonómiát;
b) a garantált nemzeti kisebbségi képviseletet az ukrán parlamentbe;
c) a nemzetiségi nyelvhasználat legszélesebb körű biztosítását;
d) a kettős állampolgárság lehetőségének biztosítását.
3. Levélben fordul a KMKSZ Elnöksége Ukrajna Oktatási Minisztériumához, hogy tegye lehetővé a magyar iskolák végzősei számára, hogy az ukrán nyelv érettségi vizsgán tartalomírás helyett tollbamondást írhassanak, mivel a nemzetiségi iskolákban továbbra sem biztosítottak az ukrán nyelv oktatásának optimális feltételei.
Kéri továbbá, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem vezetősége, az előző évihez hasonlóan, tegye lehetővé a magyar iskolák végzősei számára, hogy a szaktantárgyakból anyanyelvükön felvételizhessenek, és a felvételi vizsgák során biztosítsák részükre a magyar nyelvű tesztlapokat.
A KMKSZ nyilatkozata
az Illyés Közalapítvány ukrajnai alkuratóriumának alakuló ülésével kapcsolatban
A KMKSZ sajnálattal állapítja meg, hogy az ukrajnai alkuratóriumnak a Közalapítvány által összehívott ülése Laborczy Géza, az Illyés Közalapítvány SZDSZ által delegált kurátorának kezdeményezésére el sem kezdte munkáját.
A testület ülését, a Közalapítvány képviselője mintegy tizenöt perces tájékoztató után félbeszakította azzal, hogy külön tárgyalásokat kíván folytatni az egyes csoportosulások képviselőivel. A több mint három órán át tartó magán-egyeztetések lezártával a Közalapítvány képviselője javasolta, hogy mivel nincs megegyezés, az alkuratórium ülését napolják el.
Bár az alkuratórium napirendjén az elnök és a titkár megválasztása szerepelt, az ülésen egyetlen elnök, vagy titkár-jelölt neve sem hangzott el. A megegyezésre tehát lehetőség sem volt.
Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a Közalapítvány képviselője, mivel nem sikerült saját jelöltjét ráerőszakolni a testület egyes csoportjaira, inkább meghiúsította a kompromisszumos megoldás közös keresését.
A KMKSZ felháborítónak tartja, hogy Laborczy Géza, a Közalapítvány képviselője meghiúsította az alkuratórium érdemi munkáját, amivel lehetetlen helyzetbe hozta a több száz kárpátaljai pályázót, hiszen a többhónapos késéssel kiírandó pályázati felhívás teljesen indokolatlanul további késedelmet szenved.
A Szövetség javasolja, hogy haladéktalanul hívják össze az ukrajnai alkuratóriumot, ahol nyilvános vitában találják meg a mindenki számára elfogadható kompromisszumos megoldást, s haladéktalanul hirdessék meg a 2003. évi pályázatot.
A KMKSZ Elnöksége
Ungvár, 2003. május 12.
A KMKSZ NYILATKOZATA
a munkácsi polgármester-választással kapcsolatban
Munkácson a közeljövőben kerül sor a polgármester megválasztására. A választásra kiélezett helyzetben kerül sor, amelyben két politikai erő csap össze.
Az elmúlt legfelsőbb tanácsi és önkormányzati választások tapasztalatát figyelembe véve a KMKSZ most sem támogathatja azokat az erőket, amelyek durván meghamisították a parlamenti választások eredményeit és a beregszászi helyhatósági választások alkalmával is lábbal tiporták a demokrácia szabályait.
A Szövetség, a városi alapszervezet véleményével összhangban, azt a jelöltet támogatja, aki a jelenlegi városi vezetéssel együtt nem csak szavakban, de tettekkel is hozzájárult ahhoz, hogy a város magyarsága ápolhassa nyelvét, nemzeti kultúráját. Ebből kiindulva a KMKSZ felhívja a munkácsi szavazókat, hogy a polgármester-választáson Vaszil Petyovkát támogassák.
A KMKSZ Elnökségének nevében
Kovács Miklós elnök
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata a magyarországi vízumkényszer tervezett bevezetésével kapcsolatban
Magyarország a közeljövőben vízumkényszert kíván bevezetni Ukrajnával szemben, ami fokozottan hátrányosan érinti az itt élő magyar lakosságot, hiszen ez által veszélybe kerülhet a családi, kulturális s egyéb kapcsolatok ápolása is. Ebből kifolyólag a KMKSZ több ízben fordult a magyar kormányszervekhez, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az itt élő magyarok kedvezményesen juthassanak vízumhoz, illetve tegyék majd lehetővé a vízum gyors és egyszerű kiadását. Sajnos e tekintetben semmilyen érdemi válasz nem érkezett, s félő, hogy a vízumkényszer bevezetése egy újabb vasfüggöny leeresztését jelenti majd.
A választmány kéri a magyar kormányszerveket, hogy vegyék figyelembe a bevezetendő vízumkényszer negatív hatásait, s annak enyhítése érdekében tegyenek intézkedést olyan működési mechanizmus kialakítására, amely biztosítja a kárpátaljai magyarság akadálytalan kapcsolattartását az anyaországgal.
Dercen, 2003. június 21.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata az Illyés Közalapítvány ukrajnai alkuratóriumának működésével kapcsolatban
A KMKSZ választmánya sajnálattal állapítja meg, hogy az Illyés Közalapítvány ukrajnai alkuratóriumának immár évtizedes folyamatos működése megszűnt. Annak ellenére, hogy az alkuratórium érdemi munkájának minden feltétele adott, a főkuratórium nem tette lehetővé, hogy a testület demokratikus úton meghozza a megfelelő döntéseket, s a döntés jogát magához vonta. Mindezzel megtörtént az első lépés az ukrajnai alkuratóriumi rendszer egészének felszámolásához, s a másfél évtizeddel ezelőtti kaotikus, klientiális viszonyok visszaállításához.
A választmány ezért felhívja a főkuratórium illetékeseit, hogy haladéktalanul hívják össze az ukrajnai alkuratóriumot, s biztosítsa az alkuratóriumi rendszer további folyamatos működését.
Dercen, 2003. június 21.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata a státustörvény
módosítása kapcsán
A KMKSZ választmánya a státustörvényt történelmi jelentőségű, a magyar nemzet egységét deklaráló jogszabálynak tekinti. A törvény keretet teremtett a magyar nemzetrészek közötti viszony intézményes alapjainak lerakásához.
A magyar kormányzat által beterjesztett törvénymódosító indítvány a státustörvényt kedvezménytörvénnyé kívánja leszűkíteni. A javaslat nem tartalmazza az egységes magyar nemzet fogalmát, illetve a legkedvezőbb elbánás elvét a határon túl magyarok határátlépését illetően. Kikerült a javaslatból magyar állampolgárok jogaira, mint vonatkoztatási alapra történő hivatkozás, s nem szerepel a tervezetben sem a munkavállalási, sem az egészségügyi kedvezmények biztosításának lehetősége. Ily módon az eredeti törvény történelmi léptékű jelentősége és célja elvész, helyét a határon túli magyarokkal szemben gyakorolt jótékonykodás eszméje foglalja el.
A törvény módosított változata már nem biztosít garanciát arra, hogy a kárpátaljai magyarság és az anyaország között ne gördüljön le újra a vasfüggöny, ellehetetlenítve az amúgy is legnehezebb körülmények között élő nemzetrész további fennmaradását.
A fentiekből kiindulva a KMKSZ a törvény ilyen jellegű módosítását a magyar érdekek feladásának tekinti, s ezért nem támogatja azt. Egyben felhívja az országgyűlés valamennyi képviselőjének figyelmét a törvénymódosítás kapcsán rájuk háruló történelmi felelősségre, s kéri, hogy csak olyan módosítást fogadjanak el, amely lehetővé teszi a jogszabály eredeti céljának megvalósítását: a magyar nemzet országhatárok feletti egyesítését.
Dercen, 2003. június 21.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata a magyarság nyelvi jogaival kapcsolatban
A közelmúltban újra ratifikálta az ukrán parlament a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartáját. A ratifikációs törvény eredetileg elfogadott, a nemzetiségek számára kedvező változatát az alkotmánybíróság megsemmisítette. Az újonnan elfogadott törvény a nemzetiségek nyelvhasználati jogait jelentősen szűkebbre szabta. Teljesen kikerült a törvényből a kisebbségi nyelveknek az állami adminisztrációk általi használata, minden téren szűkült a nemzetiségi nyelvhasználat biztosítására vállalt garanciák köre, kikerült a nemzetiségi intézményhálózat szűkítésének tilalma. Egészében véve az új törvény jelentős visszalépést jelent az előző változathoz képest, ami nem szolgálja az ország nemzetközi megítélésének javulását.
A törvény érvényesítése érdekében hiteles népszámlálási adatokra van szükség. A KMKSZ ennek érdekében több ízben fordult a megyei statisztikai hivatalhoz, azonban az megtagadta a nemzetiségi összetétel települések szerinti bontásban történő közlését.
A választmány ezt Ukrajna törvényeivel ellentétesnek, a civil jogok durva megsértésének tartja, s ez ügyben az illetékesekhez fordul.
Dercen, 2003. június 21.
A KMKSZ nyilatkozata a vízumkényszer és a kettős állampolgárság tárgyában
2003. augusztus 11.
Az Ukrajna és Magyarország közötti kishatárforgalom megszüntetése elsősorban a kárpátaljai magyarságot sújtja, melynek kapcsolattartása az anyaországgal igen jelentős mértékben megnehezedik.
A KMKSZ komoly küzdelmet folytatott a szovjet szervekkel szemben az egyszerűsített határátkelés megvalósítása érdekében, és most sajnálattal konstatálja, hogy az Európai Uniómelynek egyik fő elve az emberek és az eszmék szabad áramlása- bővítése számunkra újabb vasfüggönnyel fenyeget.
Rendkívül sajnálatos, hogy két hónappal a vízumkényszer bevezetése előtt a kárpátaljai magyarság nem rendelkezik pontos információkkal a bevezetendő vízumkényszerrel kapcsolatban. Érdemi konzultációt az illetékes magyar kormányszervek a KMKSZ-szel e tárgyban nem folytattak és nem folytatnak.
A XX. században nemzeti hovatartozása miatt oly sokat szenvedett, 1944-ben megtizedelt kárpátaljai magyarság számára bármilyen más megoldás, mint az ingyenes, hosszú távú (5 éves), többszöri beutazásra lehetőséget nyújtó vízum, méltánytalan és elfogadhatatlan.
Úgy véljük, hogy az ukrán-lengyel vízumszerződés aláírása és annak nemzetközi fogadtatása után ennek külpolitikai akadálya nincs. Érthetetlen számunkra, hogy a magyar külügyminisztérium miért nem áll a lengyel kormány kezdeményezései mellé, különös tekintettel Leszek Miller miniszterelnök azon kijelentésére, mely szerint Lengyelország Ukrajna vonatkozásában a schengeni rendszer bevezetése után is fenn kívánja tartani az ingyenes, hosszú távú vízum lehetőségét.
A módosítás előtti státusztörvény módot adott volna a kérdés kezelésére. Nem véletlen, hogy épp a módosítás után került a kettős állampolgárság kérdése a Kárpát-medencei magyarság figyelmének középpontjába. A KMKSZ feltétel nélkül támogatja a kettős állampolgárságnak- amely a mai magyar jogrendben is létezik- a határon túli magyarságra alanyi jogon való kiterjesztését.
Ugyanakkor Ukrajna Alkotmánya, sajnos, kizárja a kettős állampolgárságot. A közeljövőben, az ukrán parlamentben aligha lesz meg a szavazatok 2/3-a, amely a vonatkozó jogszabályok módosításához kell. A kérdés Ukrajna viszonylatában messze túlmutat a kárpátaljai magyarság ügyén.
A KMKSZ újfent felhívja az illetékes magyar kormányszerveket, gyorsítsák fel az előkészületi munkálatokat, a megkötendő vízumszerződésben biztosítsák a kárpátaljai magyarság számára, hogy könnyen, rövid idő alatt ingyenesen juthasson hozzá a hosszú távú (5 éves), többszöri magyarországi belépésre jogosító vízumhoz.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata az Illyés Közalapítvány tevékenységével kapcsolatban
2003. augusztus 18.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a Közalapítvány tisztségviselői megakadályozták az ukrajnai alkuratórium megalakulását, amivel a támogatások elvi elosztásának majd egy évtizede működő rendszerét zúzták szét. Ez tükröződik a 2003. évi alkuratóriumi keretnek a főkuratórium által a legitim szervezetek és egyházak véleményének megkérdezése nélküli elosztásában is, hiszen az majd minden, eddig konszenzussal elfogadott elvet figyelmen kívül hagy.
A főkuratórium nem tartotta érdemesnek olyan fontos programok támogatását, mint a magyar iskolák infrastrukturális fejlesztése, a teleház-program folytatása, a szórványprogram megőrzése, s sorolhatnánk tovább. Teljes aránytalanság jellemzi a döntéseket bizonyos érdekcsoport javára, ugyanakkor a Római Katolikus Egyházat például szinte teljesen kizárták a támogatásokból.
Mindez jól mutatja, hogy a helyi viszonyok ismerete nélkül meghozott, elvi alapokat nélkülöző döntések nem szolgálhatják a határon túli magyarság érdekeit. Ezért a KMKSZ elnöksége felszólítja az Illyés Közalapítvány illetékeseit, a kurátorokat delegáló parlamenti pártokat, valamint a Közalapítvány munkáját felügyelő kormányzati szerveket, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket az ukrajnai alkuratórium felállítása érdekében, s ne akadályozzák meg, hogy az ukrajnai szervezetek demokratikus módon dönthessenek a testület működéséről, valamint a támogatások hovafordításáról szóló kérdésekben.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ 2003. szeptember 8-i elnökségi ülésének döntései és nyilatkozatai:
A KMKSZ üdvözli a magyar kormány azon ajánlatát, mely szerint az ukrán állampolgárok ingyenesen juthatnának magyar vízumhoz. A Szövetség Elnökségének véleménye szerint az ajánlat összhangban van a kárpátaljai magyarság jogos igényeivel, és a KMKSZ többször hangoztatott javaslataival. Az Elnökség reményét fejezi ki, hogy az ukránmagyar tárgyalások eredményeképpen egy olyan szerződés jön létre, amely biztosítja a magyar közösség számára, az ingyenes, hosszú távú (Séves) vízumhoz történő bürokratikus akadályoktól mentes hozzájutást.
A KMKSZ elnöksége nyilatkozatot fogadott el a kárpótlási folyamattal kapcsolatban. Lásd: nyilatkozat.
Az utóbbi időszak információhiánya miatt levélben fordult a KMKSZ elnöksége az IKA főkuratóriumához, melyben választ kér a következő kérdésekre: Mikor fizetik ki a kárpátaljai kedvezményezetteknek a megítélt oktatási nevelési támogatásokat? Mikor hirdetik meg a folyó évre szóló pályázatot a fent említett támogatásra? Mikor szándékozik összehívni a Főkuratórium az Illyés Közalapítvány Ukrajnai Alkuratóriumát? Be kívánják-e vonni az Alkuratóriumot az oktatási intézmények számára meghirdetett pályázatok véleményezésébe?
Az elnökség döntésének értelmében a KMKSZ soron következő választmányi ülésére 2003. szeptember 20-án, Mezőkaszonyban kerül sor, a helyi kultúrház épületében, 10.00 órai kezdettel.
A KMKSZ Elnöksége
Ungvár, 2003. szeptember 8.
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata
a kárpótlási folyamattal kapcsolatban
A KMKSZ elnöksége köszönetét fejezi ki az Ungvári Főkonzulátusnak, amely kész a kárpótlási folyamatban érintetteknek történő maximális segítségnyújtásra, s a kárpótoltak számlanyilatkozatait ingyenesen hitelesíti.
A konzulátus ungvári és beregszászi ügyfélszolgálati irodája a rendes fogadási időben naponta az érintettek rendelkezésére áll, s pótlólagos munkanapban, csütörtökönként 9-12 óráig kizárólag a kárpótlásban érintettek nyilatkozatait hitelesíti.
A Szövetség felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a kárpótlással kapcsolatos információkért forduljanak a KMKSZ alapszervezeti elnökeihez, a járási irodákhoz, illetve a körzeti információs irodákhoz. A Központi Kárrendezési Irodával való megállapodás alapján az ukrán nyelvű örökösödési dokumentumok magyar fordítását az irodák arra felhatalmazott munkatársai hitelesíthetik.
A KMKSZ elnöksége levélben fordul Ukrajna Miniszteri Kabinetjéhez, hogy a kárpótoltak részére Ukrajnába átutalt összeget nyilvánítsák adómentessé.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata
A KMKSZ Választmánya reményét fejezi ki, hogy az ukrán-magyar tárgyalások eredményeképpen egy olyan szerződés jön létre, amely biztosítja a magyar közösség számára, az ingyenes, hosszú távú (5 éves) vízumhoz történő bürokratikus akadályoktól mentes, hozzájutást. Kéri, hogy a kárpátaljai magyarságnak a vízumhoz ne legyen szüksége meghívólevélre. A választmány azzal a kéréssel fordul az illetékesekhez, hogy az adminisztrációs teendőket megkönnyítendő, az ügyintézés gyorsítása érdekében tegyék lehetővé a kárpátaljai magyar szervezetek részvételét a folyamatban.
A Választmány felszólítja Pomogáts Bélát, az IKA elnökét, hogy haladéktalanul hívják össze a kárpátaljai alkuratóriumot.
A Választmány megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Erdélyben megkezdődött a családtámogatások kifizetése. Arra kéri az illetékeseket, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében leginkább rászoruló kárpátaljai magyar családok mielőbb hozzájuthassanak a támogatáshoz. Kérjük, hogy a vonatkozó törvénynek megfelelően, hirdessék meg a családtámogatásra az ez évi pályázatot.
A választmány döntésének értelmében az Alapszervezeti Elnökök Konferenciájára november 8-9-én kerül sor.
Mezőkaszony, 2003. szeptember 20.
A KMKSZ nyilatkozata a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Ukrán-Magyar Vegyes Bizottság XII. ülésével kapcsolatban
A Szövetség felháborítónak, a demokrácia elveivel ellentétesnek tartja, hogy a kárpátaljai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezetének képviselője, először az ukrán-magyar vegyesbizottság történetében, nem kapott meghívást a grémium ülésére, eltérően a korábbi gyakorlattól, az ülést megelőzően nem egyeztettek a bizottság ülésének témáiról. Az érintett kárpátaljai magyarság legitim szervezeteivel nem ismertették az elfogadott döntéseket sem.
Az ülésről kiszivárgó információk arra utalnak, hogy nem volt véletlen a MÁÉRT-tag KMKSZ eltávolítása a vegyesbizottságból, s a titkolózás oka a zárónyilatkozat körül az, hogy számos, a kárpátaljai magyarság számára fontos kérdésben jelentős visszalépés történt. A Szövetség számára elfogadhatatlan, hogy a jegyzőkönyvből kikerült a Tisza-melléki járás, valamint, hogy a kedvezménytörvény értelmében járó oktatási nevelési támogatást ne a szülők kapják, nem vagyunk hajlandóak lemondani a magyar szavazólapokról, s a vereckei emlékműről sem.
Az ukrán-magyar vegyesbizottság létrejöttének célja az volt, hogy segítsen érvényesíteni a kárpátaljai magyarok, illetve a magyarországi ukránok jogait. Ki kell jelentenünk, hogy a teljes önfeladáshoz vezet az az út, ahol a problémákat a szőnyeg alá söprésükkel akarják megoldani, s hogy az érdekeltek méltatlankodásukkal se zavarják meg e műveletet, oda se hívják őket, a róluk hozott döntéseket pedig eltitkolják előlük.
Kovács Miklós,
a KMKSZ elnöke
A KMKSZ nyilatkozata az Illyés Közalapítvány ukrajnai alkuratóriumának megalakításával kapcsolatban
A KMKSZ úgy véli, hogy a főkuratóriumnak az Ukrajnai Alkuratórium átalakításával kapcsolatos döntése minden elvi alapot nélkülöz. A három történelmi egyház “leválasztása” az alkuratóriumról semmiképpen sem jelenti a szaktestületi rendszer kialakítását, hiszen a pénzeszközöket eleve szét kívánják osztani. Valójában z két alkuratórium párhuzamos létrehozását jelenti, ami azt eredményezi majd, hogy nem lesz egy z ukrajnai magyarsággal kapcsolatos kérdések egészét átlátó grémium, illetve ugyanazon célok elérése érdekében párhuzamos, koordinálatlan programok születnek majd.
A főkuratórium azonban már nem követi ezt az elvet, amikor a maradék alkuratóriumba egy újabb személyt kíván beemelni a Kárpátalján kívül élő szórványmagyarok képviseletében. Erre egyetlen régióban sem találunk példát, s ezek képviselete az alkuratóriumban az UMDSZ által, amely kifejezetten felvállalta ezt a célt, már amúgy is biztosítva van. Az ukrajnai szórványnak, mely az egész magyarságnak kevesebb mint harmincad részét képezi, külön képviselet biztosítása az alkuratóriumban a képviseleti arányok durva eltorzítását eredményezi.
A Szövetség felháborítónak tartja, hogy a főkuratórium minden előzetes egyeztetés nélkül kívánja megváltoztatni az alkuratóriumra vonatkozó elveket, s ebben is egyetlen cél vezérli: a kárpátaljai magyarság legnagyobb magyar szervezetének háttérbe szorítása, s bizonyos politikai erők megrendelésének kritika nélküli kielégítése.
A KMKSZ ezért felszólítja az Illyés Közalapítvány kuratóriumát, hogy vonja vissza javaslatát, s haladéktalanul hívja össze a közös megegyezés alapján létrehozott alkuratóriumot.
Kovács Miklós,
a KMKSZ elnöke
A KMKSZ választmányának nyilatkozata az Ukrán-magyar Vegyesbizottság ügyében
(Beregvár, 2003. november 8?9.)
A KMKSZ értetlenségét fejezi ki, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, az ukrán-magya kormányközi vegyesbizottság idei ülését megelőzően nem történt egyeztetés a kárpátaljai magyar szervezetekkel, s a Szövetség képviselőjét kirekesztették a bizottság munkájából. Érthetetlen az is, hogy több, mint egy hónappal a tanácskozás után sem ismertették az érintett és érdekelt kárpátaljai magyarsággal, illetve annak szervezeteivel az ülés döntéseit.
A kárpátaljai magyarság jövője szempontjából aggasztó, s nem felel meg a demokrácia elveinek sem annak a gyakorlatnak a meghonosodása, hogy az érintettekkel való egyeztetés nélkül hoznak döntéseket az őket érintő kérdésekben, s azokat még csak nem is tudatják velük.
A KMKSZ választmánya felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a kormányközi vegyesbizottság létrehozásának egyik alapvető célja a kárpátaljai magyarság jogainak kiteljesítése volt, ám az ilyen formában nem szolgálhatja e sokat szenvedett népcsoport felemelkedésének ügyét.
A KMKSZ Választmánya
A KMKSZ nyilatkozata az Illyés Alapítvány Ukrajnai Alkuratóriumáról (Beregvár, 2003. november 8?9.)
A KMKSZ választmánya felháborítónak tartja az Illyés Közalapítvány ukrajnai alkuratóriumával kapcsolatos eseményeket. A választmány úgy véli, hogy a Közalapítvány egyes tisztségviselői antidemokratikus eszközökkel, a reális viszonyok durva manipulálásával igyekeznek minden áron helyzetbe hozni egyes magyar szervezeteket.
A közalapítvány érintett tisztségviselői minden, eddigi közösen elfogadott elvet felrúgva kritikátlanul tesz eleget azoknak a politikai megrendeléseknek, amelyek a legnagyobb alulról szerveződő kárpátaljai magyar szervezet ellehetetlenítését célozzák.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi, a Közalapítvány által oktrojált testületben, az objektív döntéshozatal feltételei nincsenek meg, az Alkuratórium eredeti összetételének visszaállításáig a KMKSZ nem kíván rész venni az Alkuratórium munkájában, s annak döntéseiért, tevékenységéért felelősséget nem vállal.
A KMKSZ Választmánya
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökségi ülésének nyilatkozata
Folyó év novemberében, a Szülőföldön Magyarul Program lebonyolításával, illetve a családtámogatások kifizetésének intézésével az Illyés Közalapítvány a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség helyett a KAMOT-ot bízta meg. A döntésnek kizárólag politikai okai voltak, így próbálták ellehetetleníteni a KMPSZ-t és helyzetbe hozni az UMDSZ-t, amely Szervezet a KAMOT-t mögött áll.
Időközben kiderült, hogy a KAMOT, amely semmiféle múlttal sem rendelkezik, megfelelő hozzáértés híján a programot nem tudja érdemben lebonyolítani. E tényt elkendőzendő a KMPSZ-t vádolták meg az adatok át nem adásával.
A Pedagógusszövetség, annak idején, az Illyés Közalapítvánnyal megkötött szerződésének megfelelően minden adatot átadott a Közalapítványnak, amely az adatokat a törvényes keretek között felhasználhatja. A Közalapítvány ezen adatok alapján a megfelelő döntéseket már meghozta, csupán a támogatási összegeket kellene kifizetnie a kérelmezőknek. Minden visszamenőleges adatgyűjtés, amelyet a KAMOT erre vonatkozólag végez, értelmetlen és jogtalan, pusztán politikai célokat szolgál.
A KMKSZ elnöksége nyomatékosan felhívja az IKA kuratóriumát, hogy az emberek újbóli zaklatása helyett hajtsák végre a már meghozott döntéseiket, és haladéktalanul fizessék ki az érintetteknek a családtámogatást.
A KMKSZ Elnöksége
Ungvár, 2003. december 15.
A KMKSZ nyilatkozata a választási törvénnyel kapcsolatban
Az ukrán legfelső tanács elfogadta a parlamenti és a helyhatósági választásról szóló törvényt, amelyet az államelnök is jóváhagyott. A törvény a képviselőjelöltek állítását minden szinten a politikai pártokhoz köti, s nem engedi meg, hogy a társadalmi szervezetek, egyesületek részt vegyenek a választási folyamatban. Ennek következtében a magyar szervezeteknek sem lesz lehetőségük a választásokon való részvételre. A jogszabály ezen túlmenően nem teszi lehetővé, hogy a magyarlakta vidékeken magyar nyelvű szavazólap álljon a szavazópolgárok rendelkezésére.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ezt a lépést példátlannak tartja, s tiltakozik a magyar lakosságot sújtó jogfosztás ellen.
A Szövetség követeli, hogy a törvényhozás vizsgálja felül ezt a nemzetiségek vonatkozásában diszkriminatív törvényt és biztosítsa a nemzeti kisebbségek képviseleti jogainak maradéktalan érvényesülését.
A KMKSZ e súlyos probléma megoldása érdekében az ukrán és a magyar parlament, illetve kormányzat illetékeseihez fordul.
A KMKSZ Elnöksége
Ungvár, 2004. április 26.
A KMKSZ 2004. május 24-ei elnökségi ülésének nyilatkozata
1. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének tulajdonjogával kapcsolatban.
A Beregszászi Városi Tanács korábbi, még a 2002-es választások előtti döntésének értelmében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének tulajdonjoga az intézményt illeti meg. Az épület átadására Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah miniszterelnök jelenlétében került sor.
Ez ellen a tulajdonjog ellen indult most támadás Gajdos István szociáldemokrata képviselő, az UMDSZ elnöke részéről, aki azt próbálja elérni, hogy az épületet elvegyék a főiskolától. A városi tanács ezért most olyan döntést hozott, miszerint vissza kívánja venni az épület tulajdonjogát.
Nyilvánvaló, hogy politikai bosszúhadjáratról van szó, amely a főiskola önállóságának aláásását, s a saját politikai befolyásának növelését, pártjának érdekeit szolgálja.
A KMKSZ elnöksége tiltakozik ez ellen a kárpátaljai magyarság érdekei ellen irányuló akció miatt, s ez ügyben megkeresi az azt szorgalmazó képviselőre befolyással bíró ukrajnai és magyarországi kormányilletékeseket.
2. Az ukrajnai magyarság érdekképviseletének biztosítása kapcsán.
Az újonnan elfogadott választási törvény megfosztotta a kárpátaljai magyarságot attól a lehetőségtől, hogy képviselőket juttasson a parlamentbe és a helyhatósági szervekbe, mivel a képviselőállítás jogát minden szinten a politikai pártokra korlátozták.
A képviseleti lehetőség további biztosítása érdekében a KMKSZ elnöksége kezdeményezi, hogy a Szövetség Választmánya tűzze napirendre egy magyar érdekeket képviselő összukrajnai párt létrehozásának kérdését.
A KMKSZ Elnökségének 2004. június 21-i határozatai
A KMKSZ Elnöksége 2004. június 21-én, Ungváron tartotta soros ülését, s a következő döntéseket hozta:
1. A KMKSZ az új kárpátaljai Ösztöndíjtanács összetételére vonatkozó minisztériumi javaslatot aránytalannak, s így elfogadhatatlannak tartja. Az Elnökség javasolja, hogy a szoros időhatárokra való tekintettel a folyó évi döntések meghozatalát bízzák a már meglévő testületre.
2. A KMKSZ Elnöksége a kárpátaljai magyarságra nézve hátrányosnak tartja, hogy a magyar hatóságok újra vízumdíjat vezettek be a munkavállalási, tanulmányi stb. vízumra. A KMKSZ indítványozza, hogy a magyar külügyi szervek állítsák vissza ezen vízumok díjmentességét.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ 2004. július 12-i elnökségi ülésének nyilatkozatai
1. A KMKSZ elnöksége felháborítónak tartja, hogy tovább folytatódik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elleni kampány, bizonyos politikai erők nem tettek le arról, hogy megfosszák az intézményt jogos tulajdonától. Ez a hatalom nyílt támadása a kárpátaljai magyarság ellen, ezért a KMKSZ 2004. szeptember elejére tüntetést szervez Beregszászban a kárpátaljai magyarság egyetlen önálló felsőoktatási intézménye és a demokrácia védelmében, a hatalom önkénye ellen.
A KMKSZ elnöksége ismételten felszólítja az érintetteket, hogy hagyjanak fel a tanintézmény elleni támadásokkal.
2. A KMKSZ elnöksége állást foglalt azzal a Gajdos István által előterjesztett javaslattal kapcsolatban, mellyel az Ungvári Nemzeti (korábban Állami) Egyetem történelem karán egy magyar csoport létrehozását kezdeményezte. Elképzelése szerint ennek kialakítását követően más karokon is létrejöhetnének magyar csoportok, amelyek a későbbiekben egy “különálló magyar tanszékbe tömörülhetnek”, melynek működtetését egy alapítvány által képzeli, amely az UMDSZ, a KMKSZ és a három történelmi egyház képviselőiből állna.
Az elnökség megállapította, hogy sem a történelem, sem semmilyen más tanszéken magyar csoport meghirdetésére nem került sor.
A KMKSZ véleménye az, hogy a magyar anyanyelvű állampolgárokat is megilleti az a jog, hogy az állam saját intézményein keresztül teljes körűen biztosítsa a népcsoport megmaradásához szükséges oktatási rendszert az óvodától az egyetemig. Amennyiben ezt nem teszi a magyarság számára szükséges módon, úgy a hiányosságok pótlását önálló magyar intézményekkel kell megoldani és nem az állami oktatás kontrollálhatatlan finanszírozásával.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán jelenleg már van történelem kar, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, s a karok száma fokozatosan bővül. Következésképpen az elnökség a javaslatot úgy értelmezi, hogy az a magyarországi források egy részének a főiskolától való elvonását s az állami egyetemre történő átirányítását szolgálja, aminek végső célja a Rákóczi főiskola ellehetetlenítése.
Az elnökség üdvözölte, hogy a római katolikus és a görög katolikus egyház szintén kellő óvatossággal közelítette meg ezt a kérdést.
A KMKSZ 2004. október 4-i elnökségi ülésének döntése
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épülete körül kialakult helyzetet értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a főiskola tulajdonjogával kapcsolatos ügyben pozitív elmozdulás tapasztalható. A Szövetség elnöksége ezért úgy döntött, hogy mindaddig, amíg esély van arra, hogy a probléma tárgyalásos eszközökkel a Főiskola számára kedvezően megoldható, nem kíván élni a tiltakozó nagygyűlés eszközével, s ezért annak megszervezését az események alakulásától teszi függővé.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ nyilatkozata a magyarországi népszavazással kapcsolatban
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kettős állampolgárság kérdésében lefolytatott magyarországi népszavazáson a magyar népnek a határon túli nemzetrészek iránti szolidaritása nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy a kérdésben érvényes eredmény születhessen.
A Szövetség mindemellett köszönetét fejezi ki azoknak, akik szervező munkájukkal, illetve igen szavazatukkal tevőlegesen hozzájárultak a határon túli magyarság egységes nemzetbe történő integrációjának elősegítéséhez.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ 2005. február 28-i elnökségi ülésének határozatai
1. A KMKSZ Elnöksége levélben fordul Bálint-Pataki Józsefhez, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökéhez, melyben tiltakozik az ellen, hogy a családtámogatás banki felvételének lehetőségei szűkültek, egyben kéri, hogy az oktatási-nevelési támogatás, mint korábban, Magyarországon is felvehető legyen.
2. A KMKSZ levélben tiltakozik Szabó Vilmos politikai államtitkárnál, hogy a Kárpátaljai Alap támogatási összegeinek megítélésénél nem kérték ki a KMKSZ véleményét, ami a visszaélések egyik oka volt.
3. Az Elnökség Jurij Lucenko belügyminiszterhez folyamodik az útlevelek árának és kiadási időtartamának csökkentése, valamint a kiadással kapcsolatos visszaélések megszüntetésének ügyében.
4. Levélben fordul a KMKSZ Elnöksége Dr. Zsohár Andráshoz, az Országos Kárrendezési Iroda megbízott főigazgatójához a kárpótlási folyamat felgyorsítása érdekében.
5. A Szövetség az illetékes szervekhez fordul a Nagydobronyban és Zápszonyban elégetésre került mérgező anyagok ügyében.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ 2005. április 4-i elnökségi ülésének határozatai
1. A KMKSZ elnöksége üdvözli a magyar kormány pozitív döntését a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ez évi támogatásáról, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a megváltozott körülményekre való tekintettel a főiskola ilyen szinten történő támogatása nem mondható kielégítőnek.
Az Elnökség levélben fordul V. Juscsenkóhoz, Ukrajna elnökéhez, hogy a Szövetséggel kötött megállapodás értelmében támogassa a főiskola működését, s segítse elő, hogy a főiskola is megkapja az ukrán állami normatív támogatást.
2. A Szövetség a Tisza melléki járás tervezetét megküldi R. Bezszmertnijnek, a közigazgatási reformmal foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek.
3. A Kárpátaljai Alappal kapcsolatban a KMKSZ levélben fejti ki álláspontját Szabó Vilmos politikai államtitkárnak.
4. Az Elnökség levélben fordul Bálint-Pataki Józsefhez, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökéhez, a Szülőföld Alapról szóló törvény végrehajtási rendeletével kapcsolatban.
5. A KMKSZ elnöksége Bálint-Pataki József elnök úrhoz intézett levelében állást foglal az Európai Unió keretein belül megvalósítandó kishatárforgalmi megállapodással kapcsolatban.
6. Az Elnökség J. Lucenko belügyminiszterhez folyamodik az ügyben, hogy az ukrán állampolgárok útlevelébe minimális számú bélyegző kerüljön a határ átlépésekor.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata
az “Ukrajna etnopolitikai koncepciójáról” szóló törvénytervezet kapcsán
A tervezet alapvető pozitívuma, hogy megpróbál egyértelműen definiálható kategóriarendszert felállítani az etnopolitika területén.
Ugyancsak pozitívum, hogy a jogszabály:
– elismeri a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elvét,
– nevesíti a nemzeti-kulturális autonómiát,
– elismeri az etnikai sajátosságok figyelembevételének szükségességét az adminisztratív reform folyamatában.
Mindemellett a tervezet a nemzetiségek szempontjából számos hiányossággal bír. Az alapvető probléma az, hogy a kisebbségi lét kollektív megnyilvánulásait a társadalmi (civil) szférára akarja korlátozni, s azokat nem kívánja az állami-önkormányzati rendszer intézményesült részévé tenni.
Ily módon a kisebbségek számára növekedési perspektívát, valódi társadalmi integrációs lehetőséget nem, csupán egyfajta kulturális rezervátumot kínál.
Az ebből adódó konkrét hiányosságok az alábbiak:
– a nemzeti kulturális autonómiát mint társadalmi intézmények összességét definiálják, (ebbe nem illeszthető be pl. a magyar tankerület intézménye);
– nincsenek állami garanciák a kisebbségi vonatkozású tevékenységek finanszírozása mögött, illetve a tervezet a kisebbségek nyelvi és kulturális igényeinek önfinanszírozását preferálja, ami egyértelműen azok elsorvadását jelenti;
– hiányzik az állami és municipiális végrehajtó szervek összetételének etnikai arányosságára vonatkozó szándék;
– a tervezet nem tesz említést a kisebbségek nyelvi jogairól, illetve azok fejlesztésének perspektíváiról;
– hiányzik az állami kötelezettségvállalás a kisebbségek anyanyelvű informálásáról az őket érintő kérdésekben, többek között a választási akaratnyilvánítás adekvát voltát biztosító anyanyelvű szavazólapok szükségességéről;
– a tervezet az anyanyelven történő oktatás lehetőségét csak másodsorban említi, s nem garantálja annak teljes körű (óvodától az egyetemig terjedő) meglétét;
– nincs szó a nemzetiségi társadalmi szervezeteknek az állami etnopolitika megvalósításába történő bevonásának intézményesítéséről;
– nem történik említés kisebbségi önkormányzatokról és a kis nemzetiségek garantált parlamenti képviseletéről sem.
A jogszabálytervezet az egyes kategóriákba tartozó etnikumokról taxatíve rendelkezik. A magyart a nemzeti kisebbségek közé sorolják, míg a ruszin etnikum nem az autochton kategóriába kerül, hanem ukrán szubetnikumként szerepel. A romákat, bár a tervezet megemlíti őket, egyetlen kategóriába sem sorolják be.
Végezetül sajnálatos, hogy e fontos nemzetpolitikai dokumentum kimunkálásába nem vonták be a nemzeti kisebbségek politikai-érdekvédelmi szervezeteit.
Ungvár, 2005. július 11.
A KMKSZ Elnöksége
2005. szeptember 12-én került sor Ungváron a KMKSZ Elnökségének soros ülésére, ahol a testület döntött arról, hogy létrehozza a Fodó Sándor-ösztöndíjat az olyan, kárpátaljai felsőoktatási intézményekben tanuló diákok tevékenységének elismeréséül, akik a Szövetség alapító elnöke szellemi örökségének jegyében aktív közösségi szervezőmunkát fejtenek ki a magyarság érdekében.
Nyilatkozat
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem vesz részt a Szülőföld Alap testületeinek munkájában, mivel a Szövetséggel történt egyeztetés nélkül került kinevezésre az Alap legfőbb döntéshozó szervébe annak kárpátaljai tagja.
A Szülőföld Alap deklarált célja, hogy elősegítse a határon túli magyarság otthonmaradását, emiatt különösen meglepő, hogy Kárpátaljáról egy olyan személyt neveztek ki a Szülőföld Alap Tanácsába, aki maga és családja nevében kanadai letelepedési engedélyért folyamodott, és állandó lakhelye az Újvilágban van.
A Magyar Kormány azt üzeni a kárpátaljai magyarságnak, hogy a megoldást problémáira az emigrációban látja, hiszen olyan személyt hoz döntési helyzetbe a kárpátaljai magyarság otthonmaradását célzó támogatások elosztásánál, akit a közösség problémái személyesen nem érintenek.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata a “Szülőföldön magyarul” program kárpátaljai végrehajtásával kapcsolatban
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége levélben fordul Gyurcsány Ferenchez, a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez, melyben felháborodását fejezi ki az ellen a gyakorlat ellen, hogy az UMDSZ politikusai a “Szülőföldön magyarul” program keretében történő támogatások átadását kampánycélokra használják fel.
A KMKSZ Elnöksége
Ungvár, 2005. november 21.
A KMKSZ választási programjavaslata (tervezet)
A KMKSZ Választmánya elfogadta a Szövetség választási programjavaslatát, melyet széleskörű megvitatásra bocsát.
A KMKSZ célja a kárpátaljai magyarság önigazgatásának megteremtése, életkörülményeinek javítása egy demokratikus, európai irányultságú Ukrajnában.
Nemzetiségi jogok
A nemzetiségeknek az európai gyakorlatnak megfelelően jogot kell kapniuk az autonómia minden formájának a megteremtésére. El kívánjuk érni a magyar nyelv használatának kiszélesítését. A legalább 20%-nyi magyar lakossággal rendelkező településeken biztosítani kell a dokumentáció, az ügyintézés és a feliratozás kétnyelvűségét.
Az államnak finanszíroznia kell a nemzetiségi kultúra megőrzését szolgáló intézményeket, a magyarok történelmi emlékeinek ápolását. Lehetővé kell tenni, hogy Vereckén felépüljön a millecentenáriumi emlékmű.
Biztosítani kell a Magyarországra való akadálytalan beutazás lehetőségét a schengeni rendszer bevezetése után is. A KMKSZ támogatja annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a kárpátaljai magyarok áttelepedés nélkül juthassanak magyar állampolgársághoz.
Az államnak támogatnia kell az egyházak társadalomépítő szerepét, maradéktalanul vissza kell szolgáltatni a jogtalanul elvett egyházi vagyont.
Az ukrán parlamentben a magyaroknak garantált képviseletet kell kapniuk, s lehetővé kell tenni, hogy minden hivatalban számarányuknak megfelelően legyenek jelen.
Rehabilitálni és kárpótolni kell a kárpátaljai magyarságot a sztálinizmus idején elszenvedett sérelmekért.
Magyar önigazgatás, Tiszamelléki járás
A működőképes ország alapja a valódi önigazgatás megerősítése, az önkormányzatok, illetve autonómiák szerves rendszerének megteremtése. Az adminisztratív reformnak a szubszidiaritás elvén kell nyugodnia, vagyis a jogokat és eszközöket azon önkormányzati szerveknek kell megkapniuk, amelyek helyben intézik a polgárok ügyeit, s a felesleges állami adminisztrációs struktúrákat le kell építeni. Az önkormányzatoknak széles jogokat kell kapniuk a saját vagyonnal történő gazdálkodásra, a gazdasági és kulturális társulásra, a külföldön működő önkormányzatokkal való kapcsolatra stb. Biztosítani kell az önkormányzatok működésének költségvetési garanciáit. Minden községnek lehetőséget kell kapnia sorsának önálló irányítására, nem támogatjuk a falvak mesterséges összevonását.
Az adminisztratív reform keretében létre kell hozni a Tiszamelléki járást, amely a többségében magyarlakta településeket foglalja magában.
Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, szociális biztonság
Vidékünkön a legfőbb gazdaságszervező szempontnak a munkahelyteremtésnek kell lennie.
Kihasználva vidékünk kedvező fekvését, külföldi és a hazai tőke bevonásával jelentős munkaerő bevonását igénylő gyárak, üzemek létesítését segítsük elő.
Kárpátalján a mezőgazdaságnak kulcsszerepe van. Kedvezményes hitelekkel kell segíteni a kisvállalatokat, mezőgazdasági kis-, illetve magántermelőket. Egyszerűsíteni kell a kisvállalkozások működésével kapcsolatos adminisztrációt.
Támogatásban kell részesíteni az idegenforgalmat, különös tekintettel a falusi turizmusra. Elő kell segíteni vidékünk termálvíz-kincseinek kihasználását.
Erőfeszítéseket kell tenni a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében. Biztosítani kell a szabad utazás, munkavállalás lehetőségét. Csökkenteni kell az útlevelek árát, meg kell gyorsítani azok kiadását.
Meg kell szüntetni a kötelező katonai szolgálatot. Annak eltörléséig lehetővé kell tenni, hogy mindenki helyben szolgálhasson.
Minden polgárnak, az állás nélkülieknek is, biztosítani kell a reális létminimumot. Támogatni kell a gyermeket nevelő családokat. Értékálló nyugdíjat, elérhető orvosi ellátást kell biztosítani valamennyi idős honfitársunk számára.
Oktatás, magyar tankerület
Jövőnk záloga a magyar nyelvű oktatási rendszer fenntartása és fejlesztése.
A magyar tannyelvű oktatási intézmények irányítására önálló tankerületet kell létrehozni, amely az iskolák és óvodák mellett magában foglalja a magyar oktatási módszertani központot és a magyar tankönyvkiadót. További szakokat kell nyitni a Rákóczi Főiskolán. A főiskolának állami normatív támogatást kell biztosítani. Különös figyelmet kell fordítani a magyar oktatási nyelvű gimnáziumok, líceumok, középiskolák fejlesztésére. Fel kell számolni a nemzetiségi iskolák hátrányos helyzetét. Minden magyar nyelvű oktatási intézményt fel kell szerelni számítógépekkel, megfelelő oktatási eszközökkel. Biztosítani kell az iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel, segédanyagokkal történő ellátását. Lehetővé kell tenni, hogy a magyar iskolákban továbbra is magyar nyelvből és irodalomból érettségizhessenek, hogy ezen iskolák végzősei anyanyelvből és anyanyelven felvételizhessenek az Ungvári Nemzeti Egyetemre.
Településfejlesztés, környezetvédelem
Sürgős intézkedéseket kell tenni a települések úthálózatának javítása, a közvilágítás, vízellátás és csatornázás, valamint a szemételhelyezés biztosítása érdekében. Fejleszteni kell a települések oktatási, kulturális, sport-, egészségügyi, kommunikációs intézményeit. Javítani kell a helyi közlekedést, bővíteni kell a telefonhálózatot. Be kell fejezni a települések vezetékes gázzal történő ellátását. Minden községben teleházat kell létesíteni, melyeket fel kell szerelni modern telekommunikációs eszközökkel, Internet-hozzáféréssel.
A KMKSZ ellenzi a természet kizsákmányolását, erőszakos átalakítását. Tiszai vízi erőművek létesítése helyett komoly árvízvédelmi intézkedésekre van szükség. Le kell állítani az árvízveszélyt növelő fakitermelést. Megengedhetetlen, hogy szemétlerakó helynek használják vidékünket, haladéktalanul meg kell tisztítani környezetünket az egészségre veszélyes hulladékoktól.
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata és döntése
1. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége levélben fordul Kiss Elemérhez, a Szülőföld Alap Tanácsa elnökéhez, melyben tiltakozik a pályázatok kizárólag politikai szempontok alapján történő elbírálása ellen.
2. A KMKSZ Elnöksége úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap további pályázatain nem vesz részt, mivel a pályázatok objektív, pártatlan elbírálására nem lát esélyt.
Ungvár, 2005. december 19.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata
A magyar-ukrán határátkelőkön kialakult tűrhetetlen helyzet miatt a KMKSZ Elnöksége levélben fordul Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz.
Az Elnökség a határátkelőkön kialakult vámellenőrzési gyakorlatot megalázónak, méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartja, s úgy véli, hogy mindez gátolja a kárpátaljai magyarság kapcsolattartását az anyaországgal, rontja a két ország viszonyát.
A KMKSZ Elnöksége kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hasson oda, hogy az ukrán-magyar határátkelőhelyeken zökkenőmentesen, felesleges tortúrák nélkül lehessen átkelni.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ 2006. február 24-ei elnökségi ülésének döntései
1. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége Nyilatkozatban tiltakozik a magyar kormányzat azon intézkedése ellen, amely szerint csupán fél évre adják ki a kárpátaljai magyarok számára a Magyarországra történő látogatásra jogosító vízumot.
2. Tekintettel arra, hogy a parlamenti választásokon szereplő pártok egyike sem vállalta fel a kárpátaljai magyarság problémáit, s magyar képviselőt sem kíván a legfelső tanácsba juttatni, az Elnökség azt a döntést hozta, hogy a parlamenti választásokon egyik induló pártot sem támogatja.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ Elnökségének Nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége tiltakozik a magyar kormányzat azon intézkedése ellen, amely szerint csupán fél évre adható ki a kárpátaljai magyarok számára a Magyarországra történő látogatásra jogosító vízum.
Sajnálatos, hogy miközben a Gyurcsány-kormány a nemzeti vízum kapcsán azt állítja, hogy hosszú távra megoldást nyert a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolattartásának problémája, jelentős mértékben megnehezíti azt a kárpátaljai magyarság számára.
Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy a fent említett intézkedését vonja vissza, s alkotmányos kötelességének megfelelően segítse elő, ne pedig gátolja a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolattartását.
A KMKSZ ELNÖKSÉGE
A KMKSZ Elnökségének döntései
1. A KMKSZ Elnöksége meghatározta a koalíciós tárgyalások alapelveit és felhatalmazta a frakciókat, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat.
2. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége az ukrán oktatási miniszterhez folyamodik az ellen a vizsgáztatási rendszer ellen, miszerint ukrán nyelvű szaktantárgyi érettségi tesztet kell írniuk a magyar iskolák végzős diákjainak. Jelenleg a kísérleti vizsgáztatási rendszerben való részvétel önkéntes, azonban a Szövetség követeli, hogy a jövőben a magyar érettségizők részére biztosítsanak magyar nyelvű tesztlapokat, és felhívja az oktatási intézmények vezetőit, hogy ne szorgalmazzák az ukrán nyelvű kísérleti vizsgáztatási teszten való részvételt.
Ungvár, 2006. március 31.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nyilatkozata a 2006. évi választásokkal kapcsolatban
A “KMKSZ” UMP a kárpátaljai helyhatósági választásokat a magyar közösség körében megnyerte. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani minden választópolgárnak, aki ránk adta szavazatát, s azoknak az aktivistáknak, választási bizottsági tagoknak, akik derekasan helytálltak a választások nehéz napjaiban.
A KMKSZ Elnökségének döntése
A KMKSZ Elnöksége az illetékes szervekhez fordul a szükséges engedélyek megszerzéséhez a vereckei honfoglalási emlékmű befejezésével kapcsolatban.
Ungvár, 2007. január 22.
A KMKSZ elnökségi ülésének döntései:
1. A KMKSZ Elnöksége Kovács Vilmos születésének 80., halálának 30. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervez az író emlékének tiszteletére.
2 Az Elnökség levélben fordul a Magyar Köztársaság illetékes hivatalához azért, hogy tegyék a vízumkiadás gyakorlatát maximálisan egyszerűvé és méltányossá a kárpátaljai magyarok számára.
Ungvár, 2007. február 12.
A KMKSZ XVIII. KÖZGYŰLÉSÉNEK NYILATKOZATA
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sajnálatosnak tartja, hogy a magyar nyelvű oktatás területén mind több megoldatlan problémával kell szembenéznünk. Egyre nő a magyar nyelvű tankönyvek hiánya, teljesen megszüntették a magyar nyelvű oktatási segédanyagok kibocsátását. A Szövetség szorgalmazza, hogy az oktatási minisztérium mihamarabb tegyen lépéseket a helyzet orvoslására.
Továbbra sem rendeződött a magyar iskolák végzősei magyar nyelven történő tesztelésének és felvételizésének problémája. Ezért a KMKSZ követeli a magyar nyelvű vizsgaközpontok felállítását és a magyar nyelvű tesztanyagok biztosítását az érettségizők részére.
2008-tól Magyarország csatlakozik a schengeni rendszerhez. A KMKSZ felhívja a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a rendszerhez való csatlakozást követően is biztosítani kell a kárpátaljai magyarok részére az akadálymentes kapcsolattartás lehetőségét.
Beregszász, 2007. március 31.
A KMKSZ 2007. április 23-ai elnökségi ülésének nyilatkozata
2007. április 17-ére virradóra ismeretlenek megrongáltak három köztéri szobrot és számos emléktáblát Beregszászban. Fekete festékkel fújták le a magyar vonatkozású emlékjeleket, többek között Petőfi Sándor szobrát, Szent István és Illyés Gyula mellszobrát, Kölcsey Ferenc, II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás és más kiemelkedő személyiségek emléktábláját.
A KMKSZ Elnöksége úgy véli, hogy a Beregszászban már másodszor ismétlődő eset a kárpátaljai magyarság ellen irányul, s az ilyen cselekedetek a nemzetiségek közötti ellentétek kialakulásához vezethetnek. Ezért az Elnökség felszólítja a rendvédelmi szerveket, hogy az ügyben kellő határozottsággal lépjenek fel.
A KMKSZ választmányának nyilatkozata a schengeni rendszer bevezetése kapcsán
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tudomásul véve Magyarország a schengeni rendszerhez való csatlakozásának, illetve a vízumrendszer az összeurópai szabályozáshoz történő igazításának szükségességét, felhívja a magyar kormányzat figyelmét a Magyar Alkotmány 6., szakaszának harmadik bekezdésére, melynek értelmében “A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”
Tekintettel arra, hogy 2007 végétől a vízumrendszerben további szigorítások várhatók, törvényi szinten biztosítani kell a kárpátaljai magyarság akadálytalan kapcsolattartásának reális lehetőségét. Ennek tökéletes megoldása a kettős állampolgárság lenne, azonban ennek hiányában is lehetővé kell tenni a magyarok számára a Magyarországra történő akadálytalan beutazás feltételeit. Ennek érdekében:
a határon túli magyarok számára garantáltan elérhetővé kell tenni az ingyenes nemzeti vízum megszerzését,
maximálisan egyszerűsíteni kell a magyarigazolvánnyal rendelkezők számára a nemzeti vízum megszerzésének procedúráját,
a nemzeti vízum hatályát ki kell terjeszteni a munkavállalás, tanulás, egészségügyi kezelés stb. területére,
jogszabályilag rögzíteni kell a nemzeti vízum megszerzésének konkrét feltételeit,
meg kell oldani a vízumdíj operatív visszatérítését a magyarigazolvánnyal rendelkezők részére,
a kishatárátlépés rendszerét ki kell terjeszteni egész Kárpátaljára, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére,
biztosítani kell a hosszúlejáratú, ingyenes kishatárátlépők kiadását.
Ezen túlmenően a vízumkiadás egész rendszerét, az anyagi és egyéb feltételeket is beleértve, úgy kell alakítani, hogy a határon túli magyarok megaláztatások nélkül, jó érzéssel léphessenek az anyaország területére.
Ungvár, 2007. június 30.
A KMKSZ Elnökségének döntése
Levél az oktatási miniszternek
Február 11-én került sor a KMKSZ elnökségének soros ülésére, melyen döntés született arról, hogy a testület levélben fordul Ukrajna oktatási miniszteréhez. Ebben felhívják Vakarcsuk úr figyelmét arra, hogy a nemzetiségi iskolákban az ukrán középiskoláktól eltérő program szerint tanulják a diákok az ukrán nyelvet és irodalmat, a világirodalmat pedig nem külön tantárgyként, hanem a nemzetiség irodalmába integrálva. Ebből adódóan a nemzetiségi iskolák végzőseit negatív diszkrimináció éri, ha a független vizsgaközpontokban ugyanolyan tesztek alapján kell vizsgázniuk, mint az ukrán iskolát végzett érettségizőknek.
A KMKSZ elnöksége kéri, hogy a miniszter tegye lehetővé, hogy a nemzetiségi iskolák végzősei számára az ezen iskolákban alkalmazott tanterveknek megfelelően állítsák össze az ukrán nyelvi és irodalmi, illetve a világirodalmi vizsgateszteket, elkerülve ezáltal, hogy a nem ukrán anyanyelvű érettségizők hátrányba kerüljenek.
Ungvár, 2008. február 11.
A KMKSZ 2008. március 1-jei választmányi ülésének döntése
A választmány úgy határozott, levélben fordul az ukrán országos határőrszolgálat parancsnokságához, kérve, hogy a kétoldalú ukrán?magyar megállapodásnak megfelelően ne üssenek bélyegzőt azoknak az útlevelébe, akik kishatárforgalmi engedéllyel utaznak.
A KMKSZ 2008. március 1-jei választmányi ülésének nyilatkozatai:
1. A választmány az országos határőr-parancsnoksághoz fordul az ügyben, hogy a kishatárforgalom vonatkozásában ne tegyenek pecsétet az útlevelekbe, s mihamarabb írják alá az erre vonatkozó rendeletet.
2. A választmány felhatalmazza a KMKSZ elnökségét arra, hogy járjon el a szerződéssel kapcsolatos kérdésekben az Unio Alapítvány vonatkozásában.
3. A KMKSZ választmánya az oktatási miniszterhez fordul abban a dologban, hogy a magyar iskolákban tanított programnak megfelelően állítsák össze az érettségi vizsgatételeket.
4. A KMKSZ XIX., tisztújító közgyűlésének napirendi javaslatát a választmány egyhangúlag elfogadta.
Beregszász, 2008. április 12.
A KMKSZ közgyűlése úgy határozott, felhívással fordul valamennyi magyarországi parlamenti párthoz, módosítsák oly módon a határon túli magyarokról szóló törvényt, hogy lengyel mintára biztosítsanak ingyenes vízumot a nem európai uniós országokban élő magyaroknak, kapjanak munkavállalási jogot, s a magyar állampolgárokkal egyforma jogokat az oktatás területén.
A KMKSZ Elnökségének döntései
1. A 2008-as év tagdíjainak módosítására új indítvány nem érkezett, ezért annak összege nem változott.
2. Az Elnökség levélben fordul a magyar parlamenti pártok elnökeihez, hogy frakciójuk nevében vessék fel az Országgyűlésben a határon túli magyarokról szóló törvény módosítását, lengyel mintára biztosítsanak ingyenes vízumot, automatikus munkavállalási jogot a nem európai uniós országokban élő magyaroknak.
3. A KMKSZ elnöksége az Alapszabály értelmében felkérte Sin József általános alelnököt, hogy a Beregszászi Középszintű Szervezet új elnökének megválasztásáig lássa el annak teendőit.
Ungvár, 2008. április 21.
Levél a magyar miniszterelnöknek és a külügyminiszternek
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége május 19-én tartotta legutóbbi ülését, amelyen többek között foglalkozott a kárpátaljai magyar iskolarendszert fenyegető veszélyekkel, illetve a kishatárforgalomban tervezett változtatások kérdésével.
Az Elnökség levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és a magyar parlamenti pártok elnökeihez azzal kapcsolatban, hogy a kárpátaljai magyar iskolák vonzereje az utóbbi időben megrendült. “Ennek oka az – olvasható a levélben -, hogy a magyar iskolák tanulóinak valódi esélyegyenlőségét az állam nem biztosítja. (…) Az ukrajnai felsőoktatási felvételi rendszer jelenleg folyó átalakítása alapjaiban veszélyezteti a magyar oktatási rendszert, mert elsősorban az ukrán nyelv és irodalom vizsga tekintetében olyan követelmények elé állítja a magyar iskolák végzőseit, amelyek teljesítéséhez a feltételeket nem teremtette meg. Ily módon a magyar iskolák érettségizői teljesen kiszorulnak a felsőoktatásból. (…) Ilyen körülmények között minden olyan intézkedés, amely a magyar iskolák vonzását erősíti, jelentőséggel bír.” A Szövetség ezért kéri: vessék fel a határon túli magyarokról szóló törvény módosítását az Országgyűlésben. A KMKSZ célszerűnek tartaná, ha a határon túli magyarokról szóló törvény családtámogatásra vonatkozó részét olyan értelemben módosítanák, hogy azokon a településeken, ahol van magyar nyelvű tanintézmény, kizárólag azok a szülők részesülhessenek családtámogatásban, akik gyermeküket magyar óvodába, iskolába, illetve magyar nyelvű óvodai csoportba, osztályba íratják. A törvény ilyen értelmű módosítása nem veszélyeztetné a szórványoktatásban fontos szerepet játszó úgynevezett vasárnapi iskolákat, bezárná azonban a kiskaput azok előtt a szülők előtt, akik saját településükön nem magyar iskolában taníttatják a gyermeküket, bár arra megvolna a lehetőségük.
Az elnökség ugyanakkor Göncz Kinga magyar külügyminiszter asszonyhoz is levelet intézett azzal kapcsolatban, hogy értesülések szerint az Európai Bizottság a jelenlegi 50 km-es kishatárforgalmi sávot Ukrajna vonatkozásában 30 km-re kívánná szűkíteni. A Szövetség kéri, hogy a magyar külügyminisztérium szükség esetén tegyen lépéseket a jelenlegi 50 km-es körzet fenntartása érdekében, mivel leszűkítése éppen a legnehezebb helyzetben levő, szórványban élő magyarokat zárná ki a kapcsolattartás megkönnyített lehetőségéből. A levélben a Szövetség azt is kéri, hogy a helyzet bizonytalanságából fakadóan a kishatárátlépőket a lehető leghosszabb hatállyal állítsák ki az igénylők részére.
Nyílt levél Sólyom László Köztársasági Elnök Úrhoz
és Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrhoz
Az ukrán oktatási miniszter 2008. május 26-i 461-es számú rendelete jóváhagyta az ukrán nyelv oktatásának javításáról szóló ágazati programot. A program alapelve a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének ukrán nyelvre történő fokozatos cseréje, amelyet egyes tantárgyak ukrán nyelven történő oktatásával, illetve más tantárgyak kétnyelvű oktatásával, az ukrán nyelvórák számának más tantárgyak rovására történő megnövelésével kívánnak biztosítani.
Ezen intézkedésektől az ukrán nyelv oktatásának érdemi javulása nem várható, mivel azt továbbra is az anyanyelv oktatásának módszereivel kívánják megvalósítani, s azt nem hajlandók a második nyelv oktatásának nemzetközileg elfogadott normái szerint oktatni.
A rendelet kifejezetten hátrányosan érinti a magyar iskolák diákjait, hiszen egyrészt más tantárgyak oktatásától von el tanórákat, másrészt a egyes tantárgyak kétnyelvű oktatásának forszírozásával a szaktantárgyak elsajátításának eredményességét ássa alá.
Egészében véve a dokumentum által megfogalmazott cél: a magyar iskolák ukrán tannyelvűre történő lassú átállítása a magyar iskolarendszer, s hosszú távon a magyar népcsoport megszűnését eredményezi, s így az számunkra elfogadhatatlan.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség úgy véli, hogy ezek az intézkedések ellentétesek az Alkotmány 53. cikkelyével, az ukrajnai nemzetiségek jogai nyilatkozatának 3. cikkelyével, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvény 6. cikkelyével, Ukrajna nyelvtörvénye 27. cikkelyével, a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló keretegyezmény 14. cikkelyével, az ENSZ nemzeti kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata 4. cikkelyével, a regionális és kisebbségek nyelvi chartájának 8/1 cikkelyeivel, a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén együttműködésének elveiről szóló nyilatkozat 10. cikkelyével, más hatályos törvényekkel és nemzetközi megállapodásokkal.
Ezért kérjük, hogy a kárpátaljai magyar oktatás szétzilálódásának, illetve a magyar népcsoport asszimilációjának megállítása érdekében legmagasabb szinten vessék fel ezen intézkedések visszavonásának, s a magyar iskolahálózat feljavításának szükségességét.
Tisztelettel:
Kovács Miklós elnök
Ungvár, 2008. június 2.
A KMKSZ nyilatkozata
Az Oktatási Miniszter 2008. május 26-i 461-es számú rendelete jóváhagyta az ukrán nyelv oktatásának javításáról szóló ágazati programot. A program alapelve a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének ukrán nyelvre történő fokozatos cseréje, amelyet egyes tantárgyak ukrán nyelven történő oktatásával, illetve más tantárgyak kétnyelvű oktatásával, az ukrán nyelvórák számának más tantárgyak rovására történő megnövelésével kívánnak biztosítani.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ezeket az intézkedéseket alkotmányellenesnek, a hatályos törvényekkel és nemzetközi megállapodásokkal ellentétesnek tartja. Olyannak, amely többek között a magyar oktatási rendszer szétzilálását, s hosszú távon a kárpátaljai magyar etnikum beolvasztását készíti elő.
Ezért a Szövetség Ukrajna és Magyarország közjogi méltóságaihoz, illetve nemzetközi fórumokhoz fordul a kisebbségi és emberi jogok durva megsértése miatt.
A KMKSZ elnökségének nyilatkozata
a felvidéki magyarságot ért támadásokkal kapcsolatban
A KMKSZ elnöksége sajnálatosnak tartja a felvidéki magyarokat sújtó támadássorozatot. Annál is inkább, mivel az az Európai Unióhoz tartozó, magát demokratikusnak hirdető Szlovákiában történt.
A Szövetség elismeri és támogatja minden nép jogát saját önazonosságának teljességben történő megéléséhez, amely azonban nem lehet a többség privilégiuma, az a kisebbséget is ugyanúgy megilleti. Úgy véljük, hogy a 21. század Európájában nincs helye a sovinizmusnak, amely nem segíti, hanem éppenséggel hátráltatja a nemzeti lét valódi kiteljesedését, s rontja az európai népek békés együttélésének és együttmunkálkodásának esélyeit.
Különösen veszélyesek ezek a tendenciák az oktatásban, hiszen ahogyan azt Ukrajnában is megfigyelhetjük, azok épp a nemzetiségek jövőjének letéteményesét – az ifjúságot sújtják.
A KMKSZ ezért fontosnak tartja, hogy mind a szlovák, mind a magyar kormányzat, mind pedig az Európai Unió, illetve az oda törekvő államok tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az elvakult gyűlölet sémái ne verhessenek gyökeret az országos és az európai reálpolitika terrénumán, s a kisebbségben élő népcsoportok is megkaphassák azokat az egyéni és kollektív jogokat, amelyek egyedüli garanciái a hosszú távú közös építkezésnek.
A KMKSZ Elnöksége
Ungvár, 2008. november 14.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata
a kárpátaljai magyar oktatás helyzetével kapcsolatban
Az ukrajnai oktatáspolitikában felerősödtek azok a törekvések, amelyek hátrányosan érintik a kisebbségeket, többek között a kárpátaljai magyarságot. Az oktatási minisztérium rendelkezései alapján több olyan intézkedést hoztak, amelyekkel a magyar iskolásokat egyenlőtlen versenyhelyzetbe kényszerítették, ami máris lecsökkentette a felsőoktatásban részt vevő magyar diákok amúgy is aránytalanul alacsony számát, egyben elindította a magyar iskolahálózat leépülését, amelyet a magyar iskolák első osztályába beíratott tanulók számának csökkenése, illetve a párhuzamos ukrán tannyelvű osztályok megjelenése is mutat.
Az ukrajnai oktatáspolitika a nemzetiségi nyelven történő oktatást ideiglenesnek, az abban részt vevők számára hátrányosnak tekinti. Ezért alapkoncepcióként az oktatás fokozatos ukrán nyelvre történő átállítása által kívánja “megoldani” a nemzetiségi oktatás problémáját. Mindezt az is bizonyítja, hogy bár Ukrajna Alkotmánya garantálja az anyanyelven történő oktatást, az anyanyelven történő emelt szintű érettségizés lehetőségét jövőre már nem kívánják biztosítani, amivel durván megsértik az esélyegyenlőség elvét.
A kisebbségek nyelvének háttérbe szorítását mutatja az az abszurd helyzet, hogy az idegen nyelv szakokkal ellentétben a magyar szakra felvételizőknek már nem kell magyar nyelv és irodalomból vizsgát tenniük.
Az oktatási szervek álságos módon az ukrán nyelv elégtelen tudására hivatkozva úgy kívánják a magyar gyermekeket megtanítani az állam nyelvére, hogy elveszik tőlük az anyanyelven történő tanulás értelmét, s ezáltal nyelvük feladására késztetik őket. Mindez nem más, mint a kisebbségek célirányos beolvasztási programja.
Bár Ukrajna több olyan nemzetközi megállapodásnak is részese, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvi jogait, illetve kifejezetten tiltja az asszimiláció mesterséges előidézését, mindez nem befolyásolja azon állami törekvéseket, amelyek az ukrán társadalomba történő integrálódást az ukrán etnikumba történő beolvasztás által kívánják megvalósítani, s aminek az anyanyelvű oktatás önként való feladásának “lágy eszközökkel” történő kikényszerítése egyik lényegi eleme.
Ezek az intézkedések összeegyeztethetetlenek az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség Európában általánosan elfogadott elveivel, s nem utolsósorban Ukrajna euro-atlanti integrációs törekvéseivel.
A KMKSZ választmánya ezért követeli a nemzetiségi oktatást sújtó rendelkezések haladéktalan eltörlését, az anyanyelven történő emelt szintű érettségizés lehetőségének teljes körű biztosítását, a magyar oktatásban részt vevők valódi esélyegyenlőségének megteremtését, az autonóm magyar tankerület létrehozását.
Antalóc, 2008. november 15.
A KMKSZ 2008. december 15-ei elnökségi ülésének döntései:
1. A KMKSZ Elnöksége tiltakozását fejezi ki az Ukrán Oktatási Minisztérium azon döntése ellen, miszerint felsőoktatási intézményekben csak ukránul folyhat az oktatás.
2. Az Elnökség a Fodó Sándor-ösztöndíjat a 2008-2009-es tanévre Káposztay Jánosnak ítélte oda, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola II. évfolyamos magyar-történelem szakos diákja.
3. Az Elnökség döntött a középszintű gyűlések időrendjéről.
Nyilatkozat
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség felháborodását fejezi ki amiatt, hogy ukrán szélsőségesek újra bemocskolták a vereckei honfoglalási emlékművet. A szövetség úgy véli, hogy a történelmi emlékjel megrongálása veszélyezteti a nemzetiségek közötti békét, s rontja Ukrajna nemzetközi megítélését is.
A KMKSZ ezért felszólítja a hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet, s a törvények értelmében járjanak el a tettesekkel szemben, illetve akadályozzák meg a magyarság emlékhelyei ellen irányuló vandál cselekedeteket. Vessenek gátat a Kárpát-Ukrajna 70. évfordulója kapcsán felerősödött magyarellenes hangulatkeltésnek.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ NYILATKOZATA
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség húszesztendős fennállása alatt következetesen síkra szállt a kárpátaljai magyarság jogainak és érdekeinek védelmében. Ezt teszi jelenleg is, amikor a szélsőségesen nacionalista indulatok eluralkodásának egyre újabb és újabb példáival szembesülünk. A magyar emlékhelyek sorozatos meggyalázása azonban csak egy az intő jelek közül, amelyek azt mutatják, hogy az ukrán államnak következetes kisebbségvédelmi politikája nincs, sőt az oktatás területén már meglévő jogok folyamatos megnyirbálásával az ország magyar nemzetiségű lakosait a másodrendű állampolgárok szerepére kívánja kárhoztatni.
A KMKSZ ezért minden lehetséges fórumon fel kívánja emelni szavát a magyar oktatás és kultúra megőrzése, az európai kisebbségvédelmi normák maradéktalan érvényesítése, a nemzetközi és kétoldalú megállapodások következetes betartása érdekében. A Szövetség a kárpátaljai magyarság megmaradásának feltételeként továbbra is az önálló oktatási rendszer, s végső soron a magyarság autonómiájának megteremtését jelöli meg.
Ungvár, 2009. március 28.
A KMKSZ nyilatkozata
A Szövetség a magyar iskolák végzőseinek esélyegyenlőségét sértő intézkedésnek tartja, hogy a szaktantárgyakból anyanyelven történő tesztelés egyenlő feltételeit most sem biztosították. A fordításos tesztanyagok hemzsegnek a szakmai, nyelvtani és stilisztikai hibáktól, helyenként ellehetetlenítve a kérdések megértését is. Különösképpen vonatkozik ez az Ukrajna történelméből készített tesztanyagra.
A KMKSZ érthetetlennek tartja, hogy miközben Kárpátalján számos, mindkét nyelvet jól ismerő szaktanár tevékenykedik, az oktatási minisztérium nem képes biztosítani a fordítások megfelelő szakmai színvonalát. A Szövetség ezért felszólítja az oktatási minisztert, hogy vizsgálják ki a tesztek fordításának körülményeit, illetve a jövőben biztosítsák a fordításos tesztanyagok megfelelő színvonalát.
A KMKSZ az oktatási minisztérium azon törekvését, hogy a magyar tannyelvű iskolákban erőlteti az egyes tantárgyak ukránul való tanítását, károsnak ítéli, olyannak, amely a magyar oktatási rendszer bomlasztását tűzi ki célul, s amely ellentmond Ukrajna törvényeinek és nemzetközi kötelezettségvállalásainak.
Ungvár, 2009. május 18.
A KMKSZ 2009. július 20-ai elnökségi ülésének döntése
A KMKSZ Elnöksége levélben fordul az oktatási miniszterhez annak érdekében, hogy a jövőben biztosítsák a magyar iskolák végzőseinek esélyegyenlőségét, s valamennyi tantárgyból készítsék el a tesztfeladatok kifogástalan magyar nyelvű fordítását. A Szövetség felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a magyar iskolák diákjainak valódi esélyegyenlősége csak úgy biztosítható, ha esetükben az ukránvizsga pontjai helyett az anyanyelvből és irodalomból tett vizsga eredményét számítják be a felsőoktatási intézményekbe történő felvételinél.
A KMKSZ 2009. szeptember 28-ai elnökségi ülésének döntése
A KMKSZ Elnöksége a magyar oktatás problémáival kapcsolatban levélben fordul az illetékesekhez.
KMKSZ-levél Timosenkónak
Ukrajna miniszterelnökének a támogatását kéri a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás problémáinak megoldásához a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.
A KMKSZ elnöksége levélben fordult Julija Timosenkóhoz, amelyben arra kéri az ukrán kormányfőt, intézkedjen, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is fordítsák le az Ukrajnában élő nemzetiségek nyelvére az emelt szintű érettségi és egyben egyetemi felvételi vizsgafeladatokat. Levelében a magyar szervezet rámutat, hogy ha megvalósul az oktatási minisztérium terve, amely szerint jövőre már csak államnyelven tehető emelt szintű érettségi vizsga, akkor tovább fog csökkenni a felsőoktatási intézményekbe bejutó magyar végzősök száma. Az oktatási minisztérium lépését a KMKSZ az ukrajnai nemzetiségek alkotmányos jogainak korlátozásaként értékeli.
A levél egyúttal felhívja a miniszterelnök figyelmét a kárpátaljai magyar iskolák hiányos tankönyvellátására is, rámutatva, hogy az oktatási tárca meg akarja szüntetni több iskolai alaptantárgy tankönyveinek a nemzetiségek nyelvére történő fordítását, ami óhatatlanul a tanulók tudásszintjének csökkenését eredményezi. Kitér az írás arra is, hogy a kárpátaljai magyar iskolák alsó tagozatos osztályait évek óta nem látják el a szükséges tankönyvekkel.
A KMKSZ és KMPSZ elnökségének közös nyilatkozata
a kárpátaljai magyar oktatást sújtó problémákról
Az emelt szintű ukrán nyelvű érettségi bevezetését, illetve az oktatási minisztérium 461-es rendeletét követően egyre több olyan intézkedést hoznak, amelyek hátrányosan érintik a kárpátaljai magyar iskolarendszert, s amelyek hosszú távú célja a magyar nyelvű oktatás fokozatos átállítása ukrán nyelvűre.
A kötelező ukrán nyelv- és főleg irodalomvizsga eleve hátrányos helyzetbe hozta a magyar iskolák végzőseit, s emiatt, bár a szaktantárgyi követelményeket teljesítették, többen be sem adhatták jelentkezésüket a felsőoktatási intézményekbe.
Ebben a tanévben az oktatási miniszter bejelentése szerint már nem kívánják lefordítani az emelt szintű érettségi tesztfeladatait magyar nyelvre, így a magyar iskolákban érettségizők eleve hátrányos helyzetből indulnak majd a szaktantárgyakból való megmérettetésen, aminek eredménye a magyar iskolák végzőseinek a felsőoktatásból való teljes kiszorítása lesz. A jelenlegi szabályozás szerint a magyar nyelv és irodalom szakra felvételizők egyáltalán nem tesznek felvételi vizsgát szaktantárgyukból, ami az oktatás színvonalának további csökkenéséhez vezet.
Ezzel összhangban folyamatosan szűkítik a magyar nyelvű tankönyvekkel való ellátást, illetve egy sor tantárgyból csak ukrán nyelvű tankönyvet biztosítanak a magyar oktatási intézmények számára.
Már az előző tanévekben jelentős hátralék halmozódott fel a különböző magyar nyelvű tankönyvek kiadásával kapcsolatban, illetve teljesen megszűnt a magyar nyelvű segédanyagok kiadása. Ebben a tanévben a helyzet még rosszabb lett. Az átmeneti 9. osztály máig sem kapott meg minden tankönyvet. A megyei oktatási osztály leirata szerint ebben az évben egy sor tantárgyból csak ukrán nyelvű tankönyvet biztosítanak a magyar iskolák számára.
Most tovább romlott a helyzet, mivel a minisztérium, jövőre, az átmeneti 10. osztályt a magyar nyelvtan- és irodalomkönyv kivételével valamennyi tantárgyból ukrán nyelvű tankönyvvel akarja ellátni. Az intézkedés nyilvánvalóan azt célozza, hogy a magyar nyelvű oktatásról a pedagógusok “önként” térjenek át az ukrán nyelvű oktatásra. Ebbe az irányba hat az egyes szaktantárgyaknak az oktatásügyi szervek “javaslatára” történő ukrán nyelvű oktatása is.
Az egyházi iskolák támogatásának megvonása, az iskolai dokumentáció magyar nyelven történő vezetésének betiltása, a magyar iskolásoknak a tantárgyi vetélkedőkön való hátrányos helyzetbe szorítása, illetve a munkaidőben az iskola területén használható nyelv rendeleti szabályozása, mind-mind egy olyan kisebbségellenes oktatáspolitika megnyilvánulása, amelynek hosszú távú célja többek mellett a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolása, illetve ezáltal a magyar népcsoport tagjainak másodrendű állampolgárokká történő degradálása, illetve az ukrán etnikumba történő beolvasztása.
Mindezek a rendelkezések az ukrán alkotmány, az ukrán törvények és a nemzetközi megállapodások által biztosított kisebbségi jogok jelentős szűkítését jelentik. A KMKSZ és a KMPSZ tiltakozik az ukrajnai kisebbségpolitikában tapasztalható, az európai normákat durván sértő tendenciák ellen, s erre hívja fel az ukrajnai és a nemzetközi politika szereplőit is.
Beregszász, 2009. november 16.
A KMKSZ 2009. december 14-ei elnökségi ülésének döntései:
1. A KMKSZ az elnökválasztás első fordulójában a jelöltek tekintetében nem foglal állást.
2. Az Elnökség sérelmezi, hogy a szülők csak banki kártyán keresztül juthatnak az oktatási-nevelési támogatáshoz.
A KMKSZ 2010. január 25-ei elnökségi ülésének döntései:
1. A KMKSZ új körülmények felmerültének hiányában továbbra sem foglal állást az ukrajnai elnökválasztással kapcsolatban.
2. Az Elnökség meghatározta az alapszervezeti és középszintű gyűlések időrendjét.
A KMKSZ 2010. március 22-ei elnökségi ülésének döntései:
1. A KMKSZ Elnöksége levélben fordul Ukrajna oktatási miniszteréhez a magyar oktatás problémáival kapcsolatban.
2. Az Elnökség elbírálta a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma, illetve Önkormányzati Együttműködési és Informatikai Kollégiuma programjainak továbbpályáztatási keretére benyújtott pályázatokat.
A KMKSZ választmányának nyilatkozata
az ukrajnai magyar oktatással kapcsolatban
A KMKSZ választmánya pozitívan értékeli az ukrán oktatásügyi minisztérium azon intézkedéseit, amelyek a kisebbségi oktatásban részt vevők valódi egyenjogúságát hivatottak biztosítani. A testület úgy véli, hogy a jelenlegi lépések fontosak, azonban a kisebbségek oktatási jogainak maradéktalan biztosítása érdekében még további intézkedésekre van szükség. Mindenekelőtt vissza kell vonni az oktatási minisztérium 461-es rendeletét, amely az ukrán nyelv oktatásának javítása ürügyén a nemzetiségi oktatás rendszerének felszámolását célozza. A felvételizők valódi esélyegyenlőségének megteremtése érdekében lehetővé kell tenni az anyanyelvből történő vizsgák pontjainak beszámítását a felvételi összpontszámba az ukrán nyelv és irodalom tesztvizsgán elért pontok helyett. Ebből a célból, illetve a magyar nyelv és irodalom szakra felvételizők kompetenciájának felmérése céljából lehetővé kell tenni a magyar nyelvből és irodalomból történő tesztvizsgák leadását. Rendezni kell a magyar nyelvű tankönyvkiadás körül kialakult kaotikus helyzetet. Valamennyi tantárgyból maradéktalanul biztosítani kell az anyanyelvű tankönyveket.
Beregszász, 2010. április 10.
A KMKSZ választmánya
A KMKSZ Elnökségének határozata az UMDSZ választási együttműködési javaslatával kapcsolatban
A KMKSZ kész együttműködni az UMDSZ-szel a helyhatósági választások vonatkozásában. Ennek az együttműködésnek az alapját azonban csak olyan ajánlat képezheti, amely nem jár a magyar szervezetek politikai önazonosságának feladásával, a szavazók felé történő politikai felelősségvállalás kikerülésével. Az UMDSZ együttműködési javaslata nem a választásokra irányul, hanem a KMKSZ és az UMDSZ politikai összemosására.
Az UMDSZ javaslata nem ad módot a képviselői felelősség egyértelmű és következetes érvényesítésére az egyes szervezetek vonatkozásában. A KMKSZ-vezetők UMDSZ-listán és az UMDSZ-vezetők KMKSZ-listán történő indítása nem teszi lehetővé a majdani frakciók következetes, érdemi működését, s további feszültségek forrásaként végső soron rontja az eredményes kárpátaljai magyar érdekvédelem esélyeit.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi választási törvény nem ad lehetőséget sem pártszövetségek indulására, sem pedig egy személy két párt egyidejű listás vagy egyéni jelöltjeként történő indulására, a kapott javaslat bázisán nincs mód a szervezeti vezetők egyéni és listás párhuzamos indítására, mi több, a már sok éve munkálkodó aktivisták tucatjait fosztja meg a választásokon való indulás lehetőségétől mindkét szervezetben. Mindez hátrányosan hat mind a két magyar szervezet választási esélyeire, így egészében a kárpátaljai magyarság választási esélyeire is.
Az UMDSZ ajánlatából hiányoznak a világos elvek a listák összeállításáról és az egyéni jelöltek indításáról. A felmerülő vitás kérdések eldöntésének nincs átlátható mechanizmusa. A közös intéző bizottság működési rendszere, felhatalmazása átláthatatlan. Az előreláthatólag elhúzódó egyeztetés mindkét szervezet számára lehetetlenné teszi, hogy normálisan felkészüljön a kampányra, s azt időben elindítsa.
A fentiekből következően az UMDSZ javaslata a jelenlegi törvényi keretek között a gyakorlatban nem járulhat hozzá a kárpátaljai magyarság képviseletének megerősítéséhez.
A KMKSZ elnöksége nyitott a fentebb vázolt hiányosságoktól mentes, a gyakorlatban is érvényesíthető konkrét együttműködés felé, többek között annak érdekében, hogy a magyar szavazók magyar pártokra adják szavazataikat, hogy a szervezetek tartózkodjanak az egymást befeketítő negatív kampánytól, hogy szülessen egyezség a két szervezet által bejuttatott képviselők frakcióinak együttműködéséről, illetve a tanácsi pozíciók arányos elosztásáról.
Ungvár, 2010. augusztus 30.
A KMKSZ Elnöksége
A KMKSZ nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az egész kárpátaljai magyarság aggódva figyeli az utóbbi hónapok magyarellenes megnyilvánulásait Kárpátalján, Ukrajnában.
Előre kitervelt módon újra megrongálták a vereckei emlékművet, az 1939. március 15-i események, illetve a magyarországi honosítási eljárásban beállt változások ürügyén a kárpátaljai, ukrajnai médiában folyamatos hisztérikus magyarellenes kampány folyik. A kampány szervezői és résztvevői kiragadva az eseményeket történelmi kontextusukból, abszolutizálva és meghamisítva azokat, úgy állítják be a vidéken a többi nemzetiséggel 1000 éve békében élő magyarságot, mint az ukrán nép örökös ellenségét, gyilkosát.
A kampány veszélyezteti vidékünk, a soknemzetiségű Kárpátalja legfőbb értékét, a nemzetiségi békét, negatívan befolyásolja Ukrajna és a jelenleg az Európai Unió elnöki posztját betöltő Magyarország jó viszonyát.
A kárpátaljai magyarság a hatályos ukrajnai törvényeknek megfelelően továbbra is fenntartja azon jogát, hogy büszkén ünnepelje nemzeti ünnepeit, használja nemzeti szimbólumait, emlékműveket állítson történelmének jeles eseményei, személyiségei tiszteletére.
Kérjük az államhatalmi szerveket, a józanul gondolkodó ukrajnai politikai erőket, vessenek véget a magyarellenes akcióknak és propagandának.
A múlt fölött nincs hatalmunk, de a jövő felett igen. Úgy véljük, hogy Ukrajna valamennyi népe és nemzetisége egy olyan európai ország létrehozásában érdekelt, ahol a nemzetiségek jogait tiszteletben tartják, s azok békében élnek.
Ungvár, 2011. március 21.
A KMKSZ Elnöksége
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XXII. Közgyűlésének nyilatkozata
Húsz éve bukott meg a kommunista rendszer, s hullott szét a Szovjetunió. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség támogatta Ukrajna függetlenné válását abban a reményben, hogy a Birodalom romjain egy olyan új, fiatal állam jön létre, amelyben érvényesül az európai értékrend, s tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait.
A kárpátaljai magyarság, a soknemzetiségű Kárpátalja lakossága 1991-ben népszavazáson fejezte ki azon igényét, hogy autonóm módon szeretné intézni ügyeit. Ukrajna függetlenségének két évtizede nem hozott áttörést a kárpátaljai magyarság jogait illetően, sőt bizonyos dolgokban jelentős visszalépés is történt. Megszűnt az esélyegyenlőség a felsőoktatásba való bejutás területén, a magyar nyelv nem felvételi tárgy, akadozik a tankönyvellátás, megszüntették az egyházi líceumok finanszírozását.
Az utóbbi hónapokban a vereckei emlékmű, valamint a magyarországi honosítási törvényben foganatosított változások ürügyén irányított, hisztérikus és agresszív magyarellenes kampány folyik. Újfent, előre kitervelt módon megrongálták a vereckei emlékművet, naponta jelennek meg az ukrán nyelvű médiában uszító hangvételű cikkek, ahol a magyarságot véreskezű betolakodóként ábrázolják, melyekben kétségbe vonják történelmi múltunkat, s jövőnket Kárpátalján.
Kijelentjük, hogy a nagyhatalmi döntések következtében, megkérdezése nélkül az egyik országból a másikba terelt, a sztálini hatalom által megtizedelt, vagyonából kifosztott, anyaországától évtizedekre szögesdróttal elzárt kárpátaljai magyarság nem hajlandó újra elfoglalni a számára kijelölt helyet a történelem szégyenpadján. Továbbra is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy megemlékezhessünk nemzeti ünnepeinkről, használjuk nemzeti szimbólumainkat, anyanyelvünket. Igényeljük a magyar tannyelvű iskolarendszer fennmaradását az óvodától az egyetemig, a valódi esélyegyenlőség megteremtését az élet minden területén.
Továbbra is fenntartjuk azon igényünket, hogy az elkövetkező parlamenti választások idején biztosítsák a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének lehetőségét, hozzanak létre egy magyar többségű választókörzetet, nyomtassanak magyar nyelvű szavazólapokat.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség üdvözli a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett pozitív változásokat. A kárpátaljai magyarság megkérdezése nélkül megkötött ukrán-magyar alapszerződés, a 2005-ös gyászos népszavazás után igen reménykeltőek azok a törvények, intézkedések, melyeket az új Magyar Országgyűlés és kormány hozott.
A magyar parlament több emberöltőnyi sérelmet és igazságtalanságot orvosolt a nemzeti összetartozásról, valamint a kedvezményes honosításról szóló törvények elfogadásával. Üdvözöljük, hogy az új alaptörvény-tervezetben hangsúlyosabban szerepel Magyarország elkötelezettsége a külhoni magyarság irányában.
Hisszük és valljuk, hogy az ország és szűkebb pátriánk, Kárpátalja valamennyi lakójának alapvető érdeke a nemzetiségi béke megőrzése, a szomszédos államokkal való jó viszony fenntartása. Az ország lakóinak biztonságát és jólétét kizárólag egy európai értékek mentén folytatott politika biztosíthatja, melynek része a nemzetiségi jogok biztosítása. Az ezirányú munkában a KMKSZ továbbra is kész együttműködni a józan politikai erőkkel.
Técső, 2011. április 2.
A KMKSZ nyílt levele Ukrajna elnökéhez, Viktor Janukovicshoz
Tisztelt Elnök Úr!
Ukrajnában mintegy százötvenezer magyar nemzetiségű állampolgár él. A magyar kisebbség több választási ciklusban is rendelkezett parlamenti képviselővel. A jelenlegi törvényi keretek azonban nem teszik lehetővé, hogy a parlamenti választáson ez a népcsoport önálló pártlistán képviselőt juttasson a törvényhozásba. Az egyedüli esélyt a magyar lakosság autentikus képviseletének biztosítására az jelentheti, ha olyan egyéni választókerületet hoznak létre, amely magában foglalja az egy tömbben élő magyar lakosságot. Ilyen körzet kialakítására már több ízben is volt példa, hiszen az eddigi választási törvények előirányozták a nemzetiségek történelmi letelepedési helyének figyelembevételét a választási körzetek kialakításánál.
Kérjük, hogy a magyar nemzetiségű lakosok jogainak minél szélesebb körű biztosítása érdekében alakítsanak ki olyan egyéni parlamenti választókerületet, amely magában foglalja a kárpátaljai magyarok által lakott térséget (a konkrét javaslatot mellékeljük).
Ungvár, 2012. március 12.
Tisztelettel:
Kovács Miklós,
a KMKSZ elnöke
A KMKSZ XXIII. közgyűlésének nyilatkozata
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség üdvözli a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett pozitív változásokat. Emellett sajnálatosnak tartja, hogy az anyaországgal való kapcsolattartást esetenként számos bürokratikus akadály nehezíti.
Ezért fontosnak tartjuk, hogy a kárpátaljai magyarok Magyarországra történő akadálytalan beutazása érdekében a különböző minisztériumok tegyenek erőfeszítéseket a meghirdetett elvek és a gyakorlat koherenciájának maradéktalan biztosítása érdekében.
A Szövetség nagyra értékeli a kárpátaljai szervezeteknek és intézményeknek nyújtott anyaországi támogatást. Ugyanakkor megállapítja, hogy a pályázati rendszerek túlbonyolítottsága, illetve az ebből eredő késedelmek nem segítik elő a támogatások optimális hasznosulását.
A KMKSZ sajnálatosnak tartja, hogy a kárpátaljai magyarság képviseleti lehetőségei az utóbbi időben romlottak, s ez hozzájárult a magyar népcsoport kiszolgáltatottságának növekedéséhez.
Ezért továbbra is fenntartjuk azon igényünket, hogy az elkövetkező parlamenti választások idején biztosítsák a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének lehetőségét, hozzanak létre a tömbmagyarságot magába foglaló választókörzetet, nyomtassanak magyar nyelvű szavazólapokat.
A Szövetség aggasztónak tartja a magyar nyelvű oktatás területén tapasztalható folyamatokat. A nemzetiségi oktatás továbbra is negatívan diszkriminált, sem jogi, sem szellemi, sem pedig anyagi téren nincs biztosítva a magyar iskolások valódi esélyegyenlősége. Emiatt csökken a magyar iskolába íratott gyermekek száma, s tovább erősödnek az asszimilációs folyamatok.
A KMKSZ ezért minden lehetséges fórumon kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak maradéktalan biztosítása és valódi esélyegyenlőségének megteremtése érdekében.
Ungvár, 2012. március 31.
A KMKSZ Választmánya a következő határozatokat hozta:
1. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Választmánya az Ukrajnában meghirdetett nemzetiségi politikával ellentétesnek és a nemzetközi gyakorlattal összeegyeztethetetlennek tartja a Központi Választási Bizottság döntését, a 2012. október 29-ei parlamenti választások egyéni körzeteinek határairól. A bizottság a KMKSZ és más magyar szervezetek igényeit, valamint Magyarország kormányának ezirányú kérését figyelmen kívül hagyva Kárpátalja magyarok lakta vidékét több választókörzethez osztotta be úgy, hogy arányuk sehol nem éri el az egyharmadot sem. A Választmány ezen intézkedést a kárpátaljai magyar népcsoport elleni nyílt támadásként értékeli és a leghatározottabban elítéli azt.
2. A KMKSZ Választmánya felháborítónak tartja, hogy a közútfenntartó vállalat eltávolította több, többségében magyarok lakta település magyar helységnévtábláját. A Szövetség ezeket a cselekményeket a nemzetiségi jogok újabb durva megsértéseként értékeli. A Választmány a magyarság törvény adta lehetőségeinek ilyetén való csorbítása ellen a leghatározottabban tiltakozik, s felszólítja az illetékeseket, hogy helyezzék vissza a levett magyar nyelvű helységnévtáblákat.
3. A KMKSZ Választmánya tiltakozik az ellen, hogy az oktatási minisztérium az első és második osztály részére négy tantárgyból csak ukrán nyelvű tankönyvet kíván biztosítani. Felszólítja az illetékeseket, hogy biztosítsák a magyar iskolák teljes körű anyanyelvi tankönyvellátását.
4. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség együttműködési megállapodást köt a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségével.
5. A KMKSZ Választmánya felhívással fordul a szülőkhöz az új tanév kezdete előtt annak érdekében, hogy gyermekeiket magyar iskolába írassák. A testület felhívja a szülők figyelmét arra, hogy a tudás legeredményesebben az anyanyelven sajátítható el, s a magyar iskolák megtartása létfontosságú a kárpátaljai magyar nemzetrész megmaradása szempontjából.
Bustyaháza, 2012. június 30.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata
A KMKSZ Választmánya megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a legutóbbi magyarországi felvételik alkalmával egyes felvételizőknek nem számították be az ukrán nyelvvizsgáért járó pontokat. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kárpátaljai magyarokat, ha Magyarországra mennek felvételizni, hátrányos megkülönböztetés érje, amiért magyar tannyelvű középiskolát végeztek. Felszólítjuk az illetékeseket, hogy az ilyen típusú diszkriminációt szüntessék meg, s a nyelvtudásért járó pontszámok kérdését oly módon szabályozzák, hogy az ne érintse hátrányosan a kárpátaljai magyar iskolák végzőseit.
Nagyszőlős, 2012. augusztus 4.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata a nyelvtörvény érvényesítéséről
A KMKSZ megállapítja, hogy az ukrajnai nyelvtörvény normaszövege lehetőséget nyújt a magyar nyelvnek az állami szférában történő széles körű alkalmazására. Az elfogadása óta eltelt hónapok, amelyeknek a törvény végrehajtásához szükséges technikai jellegű intézkedések megtételével kellett volna telniük, az illetékes szervek tétlenségét mutatták.
A KMKSZ határozottan síkra száll a törvény érvényesítése mellett. Ehhez elsősorban a központi államhatalmi szerveknek kellene meghozniuk a megfelelő döntéseket, biztosítaniuk kellene a törvény végrehajtásának költségvetési hátterét, és elérni, hogy a helyi hatalmi szervek azt minden további huzavona nélkül érvényesítsék.
A törvény végrehajtásának elmaradását regionális, illetve helyi szinteken különféle kétes jogi érvényű nyilatkozatok elfogadásával leplezik, amelyek valójában szűkítik a törvény rendelkezéseit.
Annak érdekében, hogy a nyelvtörvénynek érvényt szerezhessünk, a Szövetség szükségesnek tartja, hogy minél egyértelműbben megnyilvánuljon a magyar közösség igénye arra, hogy nyelvét a hivatalos szférában is használhassa. Ezért a KMKSZ kezdeményezte és támogatja, hogy a magyar nyelv regionális státuszát szabályozó határozatok szülessenek az érintett regionális és helyi tanácsokban, egyben kéri a magyar társadalmi szervezeteket és egyházakat, hogy támogassák ebbeli erőfeszítéseit.
Antalóc, 2012. november 10.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata a parlamenti választások kapcsán
A KMKSZ a kárpátaljai magyarság önálló politikai személyiségének megtartása és megjelenítése végett részt vett az ukrajnai 2012-es parlamenti választásokon.
Miután az államhatalom az európai gyakorlattal szöges ellentétben több választókörzetbe osztotta a tömbmagyar vidéket, olyan körzetekben kellett jelölteket állítanunk, amelyekben a magyarok aránya 30, illetve 17 és 19% volt.
Szervezetünknek mindhárom helyen szembe kellett néznie az Ukrajnában sajnos megszokottnak tekinthető módszerekkel, az úgynevezett adminreszursz felhasználásával, a fenyegetésekkel és a szavazatvásárlással. A legtöbb megfigyelővel egyetemben megállapítjuk, hogy ez utóbbi jelenség soha nem látott méreteket öltött és teljesen általánossá vált.
Miután a magyar szavazók, hasonlóan a 2006-os és 2010-es helyhatósági választásokhoz, nem szavaztak tömbben, és az ukrán szavazók sem szavaztak nagy számban magyar jelöltekre, egyik helyen sem sikerült mandátumot szerezni, így a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt. A KMKSZ így is jelentősen növelni tudta a támogatottságát, megerősítve saját legitimitását, fenntartva az itteni magyarság önálló politikai személyiségét.
Szervezetünk bízik abban, hogy a piszkos választási technikák által újból befolyásolhatónak bizonyult magyar választók egyszer majd megértik a nemzet létének fontosságát, és szavazataikkal annak érdekvédelmét fogják erősíteni.
Azokat a magyar szavazókat, akik a mostani körülmények között is kitartottak, hála és elismerés illeti. A KMKSZ kitart a magyar nemzet iránti elkötelezettsége mellett, s meglévő eszközeivel továbbra is felvállalja érdekeinek védelmét. Ezután is erőfeszítéseket tesz a magyar többségű választókörzet, illetve a magyarság garantált parlamenti képviseletének biztosítása érdekében, s tovább tevékenykedik a kárpátaljai magyar nemzetrész megmaradása érdekében.
Antalóc, 2012. november 10.
A KMKSZ Elnökségének nyilatkozata
A KMKSZ Elnöksége a jogállamiság elvével összeegyeztethetetlennek tartja, hogy a nyelvtörvényt mint hatályos, az országban mindenkire kötelező törvényt a kárpátaljai hatalmi szervek nem hajtják végre.
Ezért a Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz és az érintett miniszterekhez, hogy a törvény által rájuk rótt kötelezettségnek megfelelően minden szinten biztosítsák a nyelvtörvény végrehajtását.
Ungvár, 2013. január 14.
Nyilatkozat
A KMKSZ Elnöksége aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna Állami Televíziós- és Rádiós Bizottsága olyan drasztikus megszorításokat tervez a 2013-as esztendőre, amelyek hátrányosan érinthetik a magyar nyelvű televíziós és rádiós műsorokat Kárpátalján. A január 24-én megtartott kollégiumi ülésen ugyanis bejelentették, hogy leépítések és műsoridő-csökkentés várható az állami szférában. A televíziós és rádiós állami bizottság a minimális évi költségvetésnek mindössze 25 százalékával rendelkezik erre az évre. Ez azt jelenti, hogy a műsorsugárzó vállalatok április 1-től megszüntethetik a tévé- és rádióadások közvetítését. A KMKSZ Elnöksége arra kéri az illetékes ukrán hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a helyzet stabilizálásáért.
Ungvár, 2013. február 8.
A KMKSZ Választmányának nyilatkozata a nyelvtörvény és a nyelvhasználati jogok vonatkozásában
A KMKSZ Választmánya aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Ukrajnában továbbra sem történtek megfelelő lépések a nyelvtörvénynek a magyar nyelv vonatkozásában történő végrehajtása érdekében.
Ez alapjaiban ássa alá a jogállamiság intézményét, hiszen a törvények szelektív, a helyi hatóság jóindulatától függő végrehajtása, illetve az, hogy a törvény be nem tartása semmiféle következményekkel sem jár, a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg.
A Választmány felszólítja a kormányzatot, hogy haladéktalanul vessenek véget ennek az európai államoktól idegen és az állampolgárok jogait súlyosan csorbító gyakorlatnak, s hozza meg a megfelelő intézkedéseket a nyelvtörvény maradéktalan érvényesítése érdekében.
A Választmány felhívja a helyi hatalmi szervek figyelmét arra, hogy a törvény előírásainak be nem tartásáért jogi felelősséget viselnek, ezért azok minden rendelkezését haladéktalanul és teljes egészében életbe kell léptetni. Egyben felkéri a magyarlakta települések önkormányzati képviselőit, hogy ott, ahol ez még nem történt meg, mihamarabb hozzanak tanácsi határozatot a törvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása érdekében.
A Választmány arra ösztönzi a magyar lakosságot, hogy mindazokon az adminisztratív-területi egységeken, ahol lélekszámuk meghaladja a tíz százalékot, éljenek a nyelvtörvény által biztosított lehetőségeikkel.
A Választmány felhívja a szülők, a pedagógusok és az oktatási intézmények vezetőinek figyelmét a jövő tanévben bevezetendő újabb idegen nyelv oktatásával kapcsolatos problémákra.
A magyar iskolák tanulói számára az újabb idegen nyelv bevezetése az anyanyelv, az ukrán nyelv és az első idegen nyelv mellett egy negyedik nyelv oktatását irányozza elő. Azon felül, hogy ez jelentős többletterhet ró a tanulókra, annak oktatására az oktatási intézmények többségében nincsenek meg a megfelelő feltételek.
A Választmány ezért javasolja, hogy az ebben a kérdésben javaslattételre jogosult iskolaszékek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a magyar oktatási intézményekben a újabb idegen nyelv oktatása helyett az arra szánt óraszámot az anyanyelv és az első idegen nyelv oktatásának megerősítésére használják fel.
Ungvár, 2013. március 9.
Nyilatkozat
A Kárpátalján élő magyar állampolgárok elsődleges érdeke, hogy adataik ne kerüljenek az ukrán hatóságok kezébe.
Értékeljük a Magyar Állam eddigi intézkedéseit a vonatkozó adatok bizalmas kezelésére.
Fontos, hogy a magyarországi politikum minden szereplője – politikusok, hivatalnokok, a tömegtájékoztatás képviselői – megértéssel kezelje a kárpátaljai magyar állampolgárok megalapozott aggodalmát, hogy a témában ellenséges ukrán államapparátus esetleg hozzájut bizalmas adataikhoz.
Reméljük, a választási eljárási törvény megalkotásakor a fenti szempontot messzemenően figyelembe fogják venni.
Ungvár, 2013. március 21.
Kovács Miklós,
a KMKSZ elnöke
A KMKSZ nyilatkozata a magyarellenes provokációkkal kapcsolatban
A KMKSZ sajnálattal állapítja meg, hogy az utóbbi időben Kárpátalján elszaporodtak a magyarokat nemzeti mivoltukban érintő atrocitások. A vereckei emlékmű, a Petőfi-szobor, s több más magyar emlékjel meggyalázása is ebbe a kategóriába tartozik. Ezek közé sorolható a magyar nemzeti ünnep alkalmából kokárdát viselő diákokat a napokban ért inzultus is.
Sajnálatos az is, hogy a hatóságok ezeket a durva jogsértéseket tétlenül szemlélik. A KMKSZ minden ilyen esetben felszólította az illetékeseket a szükséges lépések megtételére, azonban eddig még érdemi intézkedések nem történtek.
Mindez azt sugallja, hogy a magyarok csak másodrendű polgárai az ukrán államnak, s velük kapcsolatban nem kívánják érvényesíteni az alkotmány szerint minden polgárt egyaránt megillető jogokat, ami a jogállamiság alapjait kérdőjelezi meg.
A Szövetség ezért felszólítja a hatalmi és rendvédelmi szervek vezetőit, hogy tegyenek meg mindent a magyarság alkotmányos jogainak biztosítása, a nemzetiségi feszültséget szító provokációk megfékezése, s a tettesek mihamarabbi kézre kerítése érdekében.
Ungvár, 2013. március 22.
A KMKSZ XXIV. közgyűlésének nyilatkozata
A KMKSZ közgyűlése sajnálattal állapítja meg, hogy a kárpátaljai magyarság létfeltételei az ukrán gazdasági, társadalmi és politikai helyzet romlásával tovább nehezedtek. A mindent átszövő korrupció, az inkompetens állami irányítás egyre elviselhetetlenebbé teszi az átlagemberek hétköznapjait. Az államapparátus egyre nyíltabb megfélemlítő akciói a választási küzdelem során, az egyre általánosabbá váló szavazatvásárlás tovább nehezítik a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét.
Továbbra is fennállnak a magyar nyelvű oktatást sújtó problémák: az esélyegyenlőséget garantáló felvételi rendszer hiánya, az egyre szűkösebb tankönyvellátás, az ukrán hivatalok bürokratikus, rosszindulatú hozzáállása a magyarországi diplomák, tudományos fokozatok elismerésekor, s sorolhatnánk.
A papíron új, nagyobb lehetőségeket kínáló nyelvtörvény végrehajtásának az államapparátus általi elszabotálása újabb fájó példája a magyar nemzetiségű polgárok és a magyar népcsoport negatív diszkriminációjának.
A KMKSZ továbbra is kitart a kárpátaljai magyar nemzetrész érdekeinek következetes védelme mellett. Nem törődünk bele a magyarság képviseletének a választókörzetek szétszabdalása általi ellehetetlenítésébe, sem a nyelvi jogainkat biztosító jogszabályok végrehajtásának elsikkasztásába.
A mostani állapotokhoz való elvtelen alkalmazkodás helyett kitartunk amellett, hogy a kárpátaljai magyarság sorsának rendezése érdekében elengedhetetlen a jogállamiság, a demokrácia irányába történő radikális fordulat.
A KMKSZ tiltakozik azok ellen a tervek ellen, melyek a nagymuzsalyi aranybánya újbóli megnyitását, a környezetre veszélyes viski feldolgozóüzem, illetve a környezetre ártalmas más üzemegységek létesítését célozzák.
A magyarság érdekében tett erőfeszítéseinkben továbbra is számítunk az anyaország támogatására. Úgy véljük, hogy Magyarország részéről olyan egyértelmű, határozott politikai lépésekre van szükség, amelyeket a magyar állampolgárságnak a külhoni magyarok részére történő megadása jól példáz.
Beregszász, 2013. április 6.
Nyilatkozat
A KMKSZ üdvözli és támogatja Ukrajna nyugati irányú civilizációs választását. A kárpátaljai magyarságnak ez alapvető érdeke, mivel a jelenlegi posztszovjet állapotok megváltoztatására csak így lehet esély. Ezen nyugati elköteleződés Ukrajna részéről azonban nem lehet hiteles a jelenlegi nemzetiség-, és így magyarellenes kurzus fennmaradása mellett.
A magyar közösség megmaradásához és újraszerveződéséhez néhány alapvető fontosságú intézkedés meghozatala szükséges. Ilyenek a Tiszamelléki járás, a magyar tankerület létrehozása, a magyarság parlamenti képviseletének garantálása, a nemzetiségi arányok érvényesítése az állami hivatalok kinevezés útján betöltött pozícióit illetően, a nyelvtörvény maradéktalan végrehajtása és a nemzetiségi jogok kiszélesítése.
Úgy véljük, az EU-val történő társulási szerződés és szabad kereskedelmi megállapodás megkötésének, ratifikálásának folyamatát a kárpátaljai magyarság megmaradását garantáló fenti intézkedések meghozatalának elősegítésére is fel kell használni a nemzetileg elkötelezett politikai erőknek mind Kárpátalján, mind Magyarországon.
Aknaszlatina, 2013. november 9.
Nyilatkozat
A KMKSZ továbbra is támogatja Ukrajna nyugati irányú civilizációs választását. Ennek a jelenlegi válsághelyzetben különös jelentősége van, hisz az olyan nyugati alapértékeknek, mint a törvényesség, a szólás- és gyülekezési szabadság tiszteletben tartása nélkül az ország káoszba és anarchiába süllyedhet. A KMKSZ azokkal ért egyet, akik szerint hiba volt Ukrajnának az EU felé való közeledésének a leállítása. Elítéljük a békés tüntetők ellen bevetett rendőri erőszakot, az utcai vandalizmust, úgy gondoljuk, hogy a továbbiakban mindkét félnek tartózkodnia kell az erőszaktól és a törvényesség keretein belül kell maradniuk.
Ungvár, 2013. december 9.