A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) június 14-én tartotta meg soron következő választmányi ülését a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark konferenciatermében. A tanácskozás során a résztvevők napirendi pontok szerint vitatták meg a közösséget érintő aktuális szociális, kulturális és társadalmi kérdéseket, valamint a Szövetség legfontosabb tevékenységi irányait.ű
Az eseményt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke nyitotta meg ismertetve a jelenléti adatokat. A közgyűlésen 80 választmányi tagból 65-en jelentek meg, így a testület határozatképesnek bizonyult, hiszen a határozatképességhez 53 fő részvétele szükséges. A bevezető után külön üdvözölte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének.
Az elnöki beszámoló aktuális kérdések átfogó elemzését nyújtotta, egyúttal értékelte a Szövetség tevékenységét és a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét. A beszéd kiindulópontja az volt, hogy szimbolikus helyszínen, a honfoglalás korából származó magyar temetőnél és emlékhelynél gyűltek össze a közgyűlés résztvevői, hiszen a KMKSZ az elmúlt években tudatosan építette ki az emlékparkot, az Árpád- és Szent István-emlékművet, majd létrehozta a látogatóközpontot és a múzeumot.
Brenzovics László a háborús helyzet súlyos következményeiről is beszélt, különösen az orosz–ukrán konfliktus elhúzódásáról, annak nemcsak helyi, hanem európai és globális hatásairól. Utalt korábbi krízisekre, mint a klímaválság, a COVID–19-járvány és a migrációs nyomás, amelyek mára háttérbe szorultak, miközben a háborús pszichózis került előtérbe. „A rossz idők erős vezetőket termelnek ki, a jó idők viszont gyengéket” – idézte az ismert mondást, utalva arra, hogy Európa jelenlegi vezetői nem képesek megoldani a válságokat.
Kitért a magyar belpolitikai viszonyokra is, különösen a választási kampány hangulatára. Bírálta azokat a hangokat, amelyek szerint „teljesen mindegy, ki vezeti az országot, csak ne Orbán Viktor legyen az”, mivel ez szerinte felelőtlen és a nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó álláspont.
A magyar–ukrán kapcsolatok jelenlegi mélypontját is szóvá tette. Véleménye szerint a helyzet nem váratlan, hiszen hosszú ideje tapasztalható a viszony romlása. Úgy látja, ultimátumok helyett diplomáciai párbeszédre lenne szükség, ám a kisebbségi jogokat érintő tárgyalások is megszakadtak. Beszéde végén Brenzovics László megköszönte az Európai Parlamentben, valamint az önkormányzatokban és a civil szervezetekben dolgozók munkáját, akik a nehéz körülmények ellenére is próbálják érvényesíteni a kárpátaljai magyarság érdekeit. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi nehéz helyzetben is hűnek kell maradnia önazonosságához, és folytatnia kell közössége építését. Mint fogalmazott: „Nemcsak él ezen a helyen a kárpátaljai magyarság, hanem megtartotta önazonosságát, és igyekszik helytállni – ahogyan helytálltak ősei is.”
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselőként tájékoztatást adott a kárpátaljai magyarság helyzetének európai képviseletéről, és kiemelte: bár a háborús helyzet, a nyomásgyakorlás és a támadások mindennapossá váltak, a munkát továbbra is következetesen végzik. Mint mondta: „Nem mondhatjuk, hogy nem fáradtunk el ettől a helyzettől, de mégis azt gondolom, hogy valamilyen láthatatlan erő megsegít minket.” Beszámolt egy májusban megrendezett brüsszeli konferenciáról, mely a hátországban maradt nők mentális egészségére irányult. Hangsúlyozta, hogy céljuk a kárpátaljai magyar közösség számára elérhető anyanyelvi mentális egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Ennek érdekében írásbeli kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz. Kritikusan szólt az Ukrajna által elfogadott kisebbségi cselekvési tervről, amelyről csak közvetetten, egy uniós jelentésből értesültek. Mint fogalmazott: „Ez azt mutatja, hogy sajnos nem úgy történnek a dolgok az Európai Unió felé haladó úton Ukrajna számára, ahogy ennek történnie kellene.”
Hangsúlyozta, hogy több módosító indítványt is benyújtottak az Ukrajna-jelentéshez, ezek a KMKSZ kizárását, a kisebbségi jogok védelmét és a csatlakozási feltételek betartását érintik. Megerősítette: nemcsak a magyar delegáció fogalmaz meg bírálatokat, hanem más európai politikai pártok is. Végül kitért a Minority SafePack elutasítására, mely szerinte súlyos politikai üzenet az őshonos nemzeti kisebbségek számára. Mint mondta: „Tudomásul kell vennünk, hogy nem hogy hátszelünk nincs a kisebbségi kérdésekben, hanem erős szembe széllel kell számolnunk.” Beszéde végén ígéretet tett arra, hogy továbbra is minden fórumon kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és a következő uniós vitákon is képviseli a közösség érdekeit.
Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány vezetője beszédében részletes áttekintést adott a szervezet 2025. évi tevékenységéről, különös tekintettel a pályázati programok állására. Elmondása szerint az alapítvány továbbra is azokat a programokat valósítja meg, amelyeket már hosszú évek óta eredményesen működtet, és a Magyarország által nyújtott támogatási rendszerek – ígéret szerint – a jövőben is fennmaradnak.
Elmondta: a szociális célú Zrínyi Ilona Program három szakaszban valósul meg. Az első kör, amely az oktatási intézmények dolgozóit célozza, már majdnem lezárult, de az eddig beérkezett pályázatok még csak a tavalyi mennyiség 68%-át érik el, így a jelentkezési határidő előtt fontos, hogy minél többen éljenek még a lehetőséggel. A következő szakasz június végén kezdődik. Ekkor olyan szakmacsoportok dolgozói pályázhatnak, mint az egészségügyi alkalmazottak, könyvtárosok, művészek, sportiskolai pedagógusok, valamint gyermekjóléti intézmények munkatársai. Ezt augusztusban követi a gyermekétkeztetési támogatás pályázati fordulója.
A beszéd egyik fontos eleme az egészségügyi támogatási rendszer helyzete volt. A program újraindítása az év elején csúszott, mivel a tavalyi év végére az előző keretösszeg kimerült. Az újabb kérelmek befogadása azonban időközben elindult, és már folyamatban van a következő keret jóváhagyása. Beszéde zárásában megerősítette, hogy az alapítvány készen áll a további munkára és a beérkező kérdések megválaszolására. „Magyarország megígérte, továbbra is fenntartja azokat a támogatási rendszereket, amelyek eddig működtek” – fogalmazott, jelezve ezzel, hogy a közösség számíthat a rendszeres és célzott segítségre.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója a szervezet Planning4U névre keresztelt EU-s projektben való részvételéről szólt, kiemelve annak stratégiai jelentőségét a kárpátaljai magyar közösségek számára. A fejlesztési terv célja, hogy hosszú távú fejlesztési stratégiák szülessenek a határ menti kárpátaljai önkormányzatok számára. „Ez a mi jövőnk előremutatása kell, hogy legyen” – fogalmazott, kiemelve, hogy nem pusztán elméleti terveket, hanem konkrét, megvalósítható programokat kívánnak kidolgozni, amelyek illeszkednek a helyi valósághoz és szükségletekhez. A beszéd végén együttműködésre és közös gondolkodásra kérte a KMKSZ megyei frakcióját és tagszervezeteit annak érdekében, hogy „a helyi lépések összhangba kerüljenek a megyei és nemzetközi szintű fejlesztési tervekkel”.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke egy sürgető kulturális problémára hívta fel a figyelmet: a Beregvidéki Múzeum megszűnésére. Ismertette, hogy a múzeum igazgatója nyugdíjba vonulásával a gyűjtemény 80%-át – ami saját tulajdonában volt – magával vitte, így a múzeum „megszűnt létezni”. Az állami tulajdonban maradt anyag csupán „igen szerény kiállítási anyagot” képez, így a közösség fontos kulturális emlékhelye funkcióját vesztette el. A KMKSZ Elnöksége ezt a hiányt szeretné pótolni, és még időben lépni, mert – mint fogalmazott – „az utolsó előtti pillanatban vagyunk”, amikor még lehetőség van arra, hogy értékeket mentsenek meg. Ebből kiindulva ismertette a Kárpátaljai Magyar Helytörténeti Múzeum létrehozásának koncepcióját. A tervek szerint az intézmény célja a magyar közösségek múltjának, hagyományainak és tárgyi emlékeinek méltó megőrzése, valamint bemutatása lesz.
Sin József, a KMKSZ alelnökének beszéde egy súlyos természeti katasztrófára, valamint az arra adott közösségi és anyaországi válaszokra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a Székelyföldön található, turizmusból élő település, Parajd, komoly károkat szenvedett el egy árvíz következtében. Hangsúlyozta, hogy az anyaország gyorsan reagált: „a magyar kormány is egy jelentős összeggel járult hozzá a település gondjainak a megoldásához”. Ugyanakkor a kárpátaljai közösségek is saját felelősségüknek érezték a segítségnyújtást. Mint mondta, „három kárpátaljai történelmi egyházunk vezetői összeültek és gyűjtést indítottak”. A példaként állított egyházi összefogás és a gyors reagálás egyaránt azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyar közösség felelősséget vállal a határon túli magyarság más régióiért is. Ezért az alelnök a gyűjtésbe való bekapcsolódásra szólította fel a jelenlévőket. A választmány tagjai egyhangúlag támogatták a jótékony célt, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára beszédében kiemelte, hogy a közgyűlés helyszínének választása nem véletlen, hiszen „minden év júniusában megemlékezünk arról, hogy Tiszacsomán honfoglalás kori sírokat tártak fel”, ezért a választmányi üléshez koszorúzás és kulturális program is társult.
A nyárra tervezett események sorában kiemelte a Déryné Program Határtalanul alprogramjának kárpátaljai rendezvényeit, amelyek célja a külhoni magyar közösségek nemzeti identitásának erősítése. A rendezvények komplexek: óvodás mesefoglalkozásoktól kezdve középiskolás tréningeken át felnőtt színházi előadásokig minden korosztályt megszólítanak.
A kulturális programok mellett egy másik közösségi kezdeményezésre, a Magyarok Kenyere ‒ 15 millió búzaszem elnevezésű jótékonysági akcióra is felhívta a figyelmet, amelyhez idén is csatlakozik a KMKSZ. Zárásként beszámolt arról is, hogy a Szövetség több nyertes pályázattal rendelkezik a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, ezek nyomán újabb közösségi és ifjúsági programokat tudnak megvalósítani. Megemlítette, hogy a korábbi Határtalanul program mintájára „idén újra lehetőség nyílik arra, hogy magyar tanulók utazhassanak külhoni területekre”.
A napirendi pontok zárásaként egyéb javaslatok és hozzászólások is elhangzottak, melyek a KMKSZ munkájának hatékonyabbá tételét célozták. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a határátkelők kérdéséről számolt be, amely „KMKSZ által előkészített folyamodvány formájában került napirendre a megyei tanácsban.” A javaslat három fő pontja: a meglévő határátkelők éjjel-nappali nyitva tartása, új gyalogos átkelők létesítése, valamint új határátkelők megnyitásának vizsgálata magyar, illetve szlovák és lengyel irányokba is.
A választmányi ülés konstruktív hangulatban zárult. Brenzovics László záróbeszédében a közösség erejéről szólt: „a KMKSZ és a kárpátaljai magyarság él, és próbálja elvégezni feladatát” – vagyis megőrizni az eddigi eredményeket, támogatni a közösségi intézményeket és a magyar oktatást.
(Kun Viktória/Kárpátalja hetilap)
