Megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) november 9-én a makkosjánosi Helikon Hotelben. Az ülés során beszámolókat hallhattak a delegáltak az elmúlt időszakban elvégzett munkáról, majd számos fontos kérdésben született döntés.
A rendezvény kezdetén a megjelentek egyperces csenddel emlékeztek a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János államtitkárra.
Elsőként Brenzovics László, a KMKSZ elnöke tartott beszámolót. Beszédében kiemelte: „Hamarosan megemlékezünk a kárpátaljai magyarságot érintő tragikus esemény, a magyar és német kisebbség elhurcolásának 80. évfordulójáról. Évekkel később, 1989–1991 között újabb sorsfordulóhoz érkeztünk, és úgy tűnt, számos kérdést lehet rendezni, s végre Európa, a világ menete megfelelő kerékvágásba kerül. Mára kiderült, hogy ez nem történt meg. […] Nem sikerült megtartani Európában a békét sem. Olyan folyamatok indultak el, amelyek mára az orosz–ukrán háborúba sodorták a világot.”
Az elnöki beszámolót követően Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő köszöntötte a választmányi tagokat. Beszámolt arról, hogy legutóbbi, szeptemberi kárpátaljai látogatását követően milyen találkozókon vett részt és milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság ügyét nagyító alá helyezze. Emellett szólt Várhelyi Olivér korábbi szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos jelenleg is zajló biztosjelölti meghallgatásairól.
A köszöntő gondolatokat követően Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, megyei képviselő tartott beszámolót vidékünk jelenlegi oktatási helyzetéről. A számokkal és adatokkal demonstrált előadásból megismerhették a résztvevők többek között a háborút megelőző és az idei tanév diáklétszámának összehasonlítását. Emellett mint a megyei oktatási bizottság elnöke kitért az aktuális törvények és rendelkezések kérdésére. Majd ismertette a Rákóczi-főiskola és intézményeinek munkáját, szakterületenkénti fontosságát. Végül javaslatokat és terveket vázolt fel vidékünk magyar nyelvű oktatási helyzete kapcsán.
Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke összefoglalta az elmúlt évi tevékenységük eredményeit. Mint mondta, a magyar kormány támogatásával különböző szociális, gazdaságfejlesztési és oktatási programokat valósított meg az alapítvány. Számszerűen ismertette a megvalósult támogatásokat és azok mértékét. Kiemelte, hogy ezeknek a támogatásoknak egy része adó formájában a helyi önkormányzatokhoz került, ezzel is segítve a kistérségek működését. Végül beszámolt a még nem folyósított pályázatok várható érkezéséről.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolt a már megvalósult vetőmagprogramról. Az igazgató elmondta, hogy hány pályázat részesült pozitív elbírálásban s milyen mértékben, majd vázolta következő évre vonatkozó terveket.
Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára számolt be a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont programjairól, működéséről, a tervekről és az aktuális kihívásokról, részletezve a már igénybe vehető lehetőségeket s a januárban kezdődő programokat.
A beszámolók egyöntetű elfogadását követően a választmány megszavazta a 2025-re tervezett alapszervezeti és középszintű szervezeti közgyűlések idejét, valamint a megyei közgyűlés időpontját, helyszínét és kvótáját.
Ezután Molnár László kulturális titkár tájékoztatott a még ebben az évben megvalósuló eseményekről, majd ismertette a 2025-re tervezett programokat, azok várható időpontjait.
Végül Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkár ismertette a kisebbségekre vonatkozó szakértői véleményt, majd Sin József, a KMKSZ alelnöke osztotta meg gondolatait a következő év alapszervezeti közgyűléseire vonatkozóan.
A rendezvény Brenzovics László zárszavával és jókívánságaival zárult.
Az eseményt követően a sajtónak adott nyilatkozatában Gulácsy Géza alelnök kifejtette: „A KMKSZ Választmánya, mint ahogy eddig ezt mindig is tette, összefoglalta azokat az eredményeket és problémákat, amelyekkel jelen pillanatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, illetve a kárpátaljai magyarság szembesül. Látjuk, hogy vannak bizonyos területek, ahol sikerül eredményeket felmutatnunk annak ellenére is, hogy a háborús helyzetben ez nagyon nehéz. Valamint azt is láthatták itt, hogy számos olyan probléma van, amely még megoldásra vár, és amiben még nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennünk nekünk mint szervezetnek is, hogy a kárpátaljai magyarok javára tudjunk valamilyen eredményeket »kicsiholni« ebből a helyzetből. A legfontosabb kérdések, amelyeket áttekintettünk, egyrészt a támogatási rendszereknek a működése a jótékonysági alapítványokon keresztül, illetve másrészt az oktatás helyzete, amiről azt mondhatjuk, hogy az egyik legfontosabb kérdése a kárpátaljai magyarságnak. Láttuk, annak ellenére, hogy nagyon nehéz a helyzet, nagyon sok ember elment, megpróbáljuk úgy szervezni az oktatási rendszert, hogy fennmaradhasson és továbbra is a magyar gyermekek épülését szolgálhassa.”
Sin József alelnök aláhúzta: „A KMKSZ ma megtartotta a nagyválasztmányi ülését, ahol a tagok 90 százaléka megjelent. Maga ez a mutató is azt jelzi, hogy az emberek, a KMKSZ tagsága és vezetői is bíznak a jövőben, bíznak abban a munkában és azokban a feladatokban, amelyek előttünk állnak. Nagyon sok, számunkra fontos kérdést tárgyaltunk, amelyek megélhetésünket, ittmaradásunkat biztosítják. Ezeket megtárgyaltuk, a tagság mindegyikben döntést hozott és megfelelő elfogadó határozatot. Úgy gondolom, hogy az alapszervezeti közgyűlésekre készülve elmondhatom, hogy a felkészülés jól sikerült, most már a megvalósításra kell törekedni. Arról se feledkezzünk el, hogy hamarosan itt van advent, és az advent idejére megfelelő előadásokkal és egyéb programokkal várjuk a tagságunkat és a települések lakosait.”
Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, megyei képviselő összefoglalta az oktatás legnagyobb kihívásait. Mint mondta: „Az első legnagyobb kihívás a háború, mert amennyiben még tovább fog tartani, egyre több szülő dönt úgy, hogy átköltözik. A másik az, hogy sikerül-e visszaállítani azokat a jogokat, amelyek biztosítva voltak még a 2017-es oktatási törvény előtt.”
il
A KMKSZ állásfoglalása
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Szövetségünk üdvözölte, hogy a 2024 júniusában zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Szövetségünk fontosnak tartja, hogy az európai integrációs csatlakozással megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása is, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam legyen, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait.
A jelenlegi törvényi szabályozáson végrehajtott módosítások egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, de a jogszabályok nem állítják vissza a 2015 előtt biztosított jogok összeségét: továbbra sem engedik meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A nyelvi jogok települési szintű alkalmazása továbbra is a többségi döntéshez kötött, vagyis azok realizálása a települések nagy részében illuzórikussá válik. A jogszabályi módosítások csupán a kisebbségek nyelvi jogait érintik, míg más vonatkozások abból teljesen kimaradnak. Továbbra sem rendelkezik a törvény a nemzeti szimbólumok szabad használatáról. Nem rendelkezik a jogszabály a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem. A jogszabályok több tétele is diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan. Ez elsősorban az anyanyelvű oktatásnak az államnyelv melletti érvényesítési joga esetén vet fel további kérdéseket.
A KMKSZ szakérők bevonásával kidolgozta és pontokba szedte a felmerülő jogi hiányosságokat és problémákat, illetve azok megoldásához szükséges intézkedéseket. Ezen felvetések alapján folynak a magyar–ukrán kétoldalú szakértői egyeztetések 2024. január óta, a KMKSZ kiemelten fontosnak tartja a kétoldalú párbeszéd fenntartását, csakúgy, mint az újonnan alakuló Európai Bizottság hiteles tájékoztatását a kárpátaljai magyarság helyzetéről.
