Megtartotta közgyűlését a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete

56 küldött részvételével – mely a tagság 92%-a – tartotta meg soron következő, 34. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezete (BKSZ) április 7-én.

A gyűlésre delegált küldötteket a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében köszöntötte Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.

A Himnusz eléneklését követően a közgyűlés egyperces néma főhajtással emlékezett meg a háború áldozatairól, valamint az elmúlt évben elhunyt KMKSZ-tagokról, köztük Barta József alelnökről.

A napirendi pontok elfogadását követően elnöki beszámolójában Sin József felidézte a 35 éve megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kiemelkedő momentumait, jelentős sikereit. Ezután kitért az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat terén jogszűkített kárpátaljai magyar kisebbség jelenlegi helyzetére. „Köszönettel tartozunk Magyarország Kormányának a kárpátaljai magyarság melletti kiállásért, valamint a gazdasági, szociális és kulturális támogatásért. A különféle támogatások, amelyekhez hozzájutnak a kárpátaljai magyarok, Ukrajnának is hasznosak, hiszen a személyi jövedelemadóból befolyt összegek Ukrajna költségvetését gazdagítják: a tavalyi évben ez 95 millió hrivnyát tett ki” – konstatálta Sin József, hozzátéve: „A kárpátaljai támogatások célja az, hogy minél több fiatalt érjenek el, s így megerősítsék a szülőföldön megtartó erőt.”

A KMKSZ BKSZ elnöke elmondta, hogy a sikeres 2020-as önkormányzati választások után mindegyik beregszászi járási kistérségben megalakultak a KMKSZ-frakciók. „Ne feledjük: a tét ma és a jövőben is az, hogy meg tudjuk-e tartani Beregszászt a kárpátaljai magyarság székhelyeként” – fűzte hozzá. Sin József kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború okozta nehézségek miatt az elmúlt két év alatt a BKSZ tagsága közel ezer taggal csökkent. Aláhúzta azonban, hogy az itthon maradottaknak ki kell tartaniuk, s nem szabad elfelejteniük, hogy „Egységben az erő!”.

Az elnöki beszámoló elfogadását követően ismertette jelentését Rácz János, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke és Orosz Adél, az ellenőrző bizottság elnöke is.

A Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának működéséről Darcsi Karolina, a frakció elnöke számolt be, kiemelve a KMKSZ-frakciók szerepvállalását az újonnan kialakított kistérségi tanácsokban. A sokakat foglalkoztató kérdésről Darcsi Karolina elmondta: a magyar tannyelvű iskolák tekintetében a kistérségen belül lesznek változások, ugyanakkor egyetlen magyar iskolát sem kívánnak bezárni. „Bízunk benne, hogy hamarosan eljön a béke ideje, s ha majd eljön egy újabb választás, akkor legyenek itthon magyarok, akiket tudunk majd képviselni, legyenek képviselőjelöltjeink, és már ma el kell azon is gondolkoznunk, hogy hogyan hívjuk haza majd azokat a honfitársainkat, akik az elmúlt két évben elhagyták vidékünket” – hangsúlyozta.

Juhász Edina, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ beregszászi irodájának munkatársa ismertette a jelenleg folyamatban lévő, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vállalkozások fenntartásának támogatását célzó pályázat Beregszászi járásra vonatkozó adatait, felhívva a jelenlévők figyelmét a határidőkre, valamint a póthatáridő kérelmezésének lehetőségére.

Szólt a megjelentekhez Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke is, aki elsősorban köszönetet mondott azért az áldozatos munkáért, amit az alapszervezeti elnökök végeznek ezekben az olykor rendkívül nehéz időkben. „Amikor földrengés van, akkor nehéz építkezni. Amikor földrengés van, az ember azon gondolkodik, hogy hogyan maradjon talpon. Márpedig ez a világ körülöttünk reng, s ennek része az orosz–ukrán háború, amely minket egyenesben érint” – fogalmazott az alelnök reflektálva a világban zajló geopolitikai helyzetre. „A mi dolgunk annyi, hogy megpróbálunk a saját helyünkön megtenni mindent annak érdekében, amit ránk bízott a kárpátaljai magyarság: tehát a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme” – tette hozzá.

Felszólalásában Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője aláhúzta: „Magyarország abban érdekelt, hogy keleti szomszédságában stabil, gazdaságilag fejlődő, demokratikus ország legyen. Ehhez álláspontunk szerint elsősorban arra van szükség, hogy mihamarabb helyreálljon a béke. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy Kárpátalját ‒ egy légitámadáson kívül ‒ elkerülték a katonai cselekmények, s még fontosabbnak tartjuk, hogy ez így is maradjon” – fogalmazott a magyar diplomata, folytatva: „Magyarország mindig jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, az országot és annak lakosságát példaértékű humanitárius segítségnyújtásban részesítette, de a Magyarországra érkezett menekültek ellátásáról is gondoskodott. […] Célkitűzésünk az, hogy hosszú távon tudjunk Kárpátalján dolgozni a magyarság megmaradásáért. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a kárpátaljai magyar politikai és szakmai érdekképviseleteknek, szervezeteknek egységesen kell fellépniük, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság erőit összefogva tudjanak cselekedni a kihívások kezelése, az elért eredmények megőrzése érdekében.”

A küldöttek ezt követően a középszintű szervezet elmúlt évi munkáját megfelelőnek minősítették, majd szavaztak egy továbbképzés időpontjának kijelöléséről is, melyet a beregszászi járási kistérségek képviselői számára szerveznének a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark területén.

A közgyűlés a Szózat eléneklésével zárult.

lexi