Beregszászban, a Rákóczi-főiskola átriumában április 22-én került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 33. tisztújító közgyűlésére, melyen határon túli és hazai vendégek jelenlétében 210 küldött szavazott újabb három évre bizalmat Brenzovics László elnöknek, illetve ugyancsak egyhangú szavazással választották újra a KMKSZ alelnökeit, Barta Józsefet és Gulácsy Gézát. Mivel Brenzovics László még mindig nem térhet haza, így online vett részt a közgyűlés munkájában.
Elnöki beszámolója elején Brenzovics László hangsúlyozta, dicsérni kívánja a kárpátaljai magyarságot, nem temetni. Az, hogy a háborús viszonyok között és ellenére a KMKSZ alapszabályának és a hatályos törvényeknek megfelelően sikerült valamennyi alapszervezetben megtartani a gyűlést, és lebonyolítani a tisztújítást, történelmi tett, amiért köszönetet mondott mindenkinek, akit illet, közöttük a KMKSZ tagságának, annak a több mint harmincezer magyarnak, akik befizették a tagsági díjat, jelezve, hogy kitartanak a kárpátaljai magyarság mellett. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt két évet rendkívül nehéznek értékelte a még 2020 decemberében külföldi száműzetésbe kényszerített, Ukrajnában hazaárulással és szeparatizmussal vádolt Brenzovics László. „A Szövetség két évvel ezelőtt történetének legnagyobb sikerét érte el az önkormányzati választásokon, aminek meg is lettek a következményei” – emelte ki az elnök, utalva a KMKSZ és annak alapítványai elleni házkutatásokra, hatósági zaklatásokra. Köszönetet mondott a magyar szövetség önkormányzati képviselőinek, elöljáróinak, polgármestereinek, akik a nehéz körülmények ellenére is teszik a dolgukat. Kijelentette: „A háborús viszonyok ellenére építkezünk, a Makkosjánosiban épülő hulladékfeldolgozó mellett az éven befejezik a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum új szárnyának építését, épül a magyar ház Ungváron, sportcsarnok Beregszászban és Péterfalván, megkezdődött a Nevetlenfalui Középiskola felújítása. A háború rendkívül nehéz helyzetbe sodort mindenkit, ezért fontosak a szociális támogatások. A Gulácsy Géza által vezetett „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványnak hibátlanul sikerült lebonyolítania a szociális támogatások kiutalását annak ellenére, hogy az alapítvány több mint félmillió pályázatot kezelt” – sorolta az eredményeket, hangsúlyozva, hogy azon is dolgoznak, hogy a beteg, rászoruló embereknek is juttathassanak a mostaninál nagyobb támogatást. Az elnök egyúttal megköszönte az anyaország és a Kárpát-medence magyarságának szolidaritását.
Brenzovics László kiemelte: „Egy nemzeti közösség megmaradásában döntő szerepet játszik az oktatás. Örömteljes, hogy valamennyi magyar nyelvű osztályban és óvodában folyik a munka, hála érte a pedagógusoknak” – külön köszönetet mondott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és annak elnöke, Orosz Ildikó áldozatos munkájáért. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrajnai szervek a háborús viszonyok ellenére erőteljesen igyekeznek szűkíteni oktatási, nyelvi jogainkat. A kárpátaljai magyar szervezetek eljuttatták álláspontjukat a kérdésben a Velencei Bizottsághoz és az ENSZ kisebbségi főbiztosához. „Meglátjuk, hogy mi fog történni ezekben az ügyekben. Egy azonban biztos: soha nem fogjuk feladni!” – jelentette ki a KMKSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy az új törvényekhez alkalmazkodva a KMPSZ Orosz Ildikó vezetésével egy új oktatási koncepciót dolgozott ki, amely elnyerte a magyar kormány támogatását is. Az ukrajnai hivatalok kicsinyes ellenállásából úgy tűnik, mintha valakik nem integrálni, hanem asszimilálni vagy elüldözni szeretnének bennünket. „Nem fog sikerülni, mert mi soha nem fogjuk hagyni a templomot és az iskolát!” – hangsúlyozta. Brenzovics László elismerően szólt a kárpátaljai magyar médiáról és kulturális életről. Elmondta, hogy az eddig kiválóan működő Egán Ede gazdaságfejlesztési program végrehajtása tőlük független okok miatt akadozik az utóbbi időben. Ez azonban változni fog, megkezdődik a nyertes pályázatok kifizetése, és remélhetőleg újra beindul majd a program.
Az elnök a tisztújítás kapcsán önkritikusan megjegyezte: „Két éve nem tartózkodom otthon, nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a feladatot tökéletesen ellátni nem lehet. A döntés csakis az önöké és nem azoké, akik ezt a helyzetet létrehozták” – majd a rémisztőnek és fenyegetőnek értékelt háborús helyzet és a világpolitika alakulása kapcsán néhány általa fontosnak tartott kapaszkodót fogalmazott meg: „Egyedül Istené a dicsőség. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Ne ölj! Az apa férfi, az anya nő. Jogunk van az anyanyelvünkhöz, azon tanítani, taníttatni és nevelni gyermekeinket, megvédeni őket a megrontástól. Jogunk van anyanyelvünkön ápolni kultúránkat, gyakorolni vallásunkat.”
A vendégek közül elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a közgyűlést, kifejezve az erdélyi magyarság szolidaritását a kárpátaljai magyar közösség és Ukrajna egész népe iránt, nem kevésbé az Ukrajnában élő román közösség iránt, akiknek az ügyét szintén igyekeznek felvállalni. Ugyancsak szolidárisak a háború elől menekültekkel. „Vezérelje Isten őket haza, amikor majd jobbra fordul Ukrajna és szülőföldjük helyzete” – fogalmazott a nyugalmazott református püspök.
Online kapcsolaton keresztül köszöntötte a KMKSZ közgyűlését Gál Kinga, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Európai Parlament képviselője, tolmácsolva pártja és Orbán Viktor pártelnök üdvözletét. Kijelentette: „Nem táplálni akarjuk ezt a háborút, hanem be akarjuk fejezni. Már a háború elejétől Magyarország történelmének legnagyobb volumenű humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának, kiemelten Kárpátaljának. Ami a legfájóbb mindebben, hogy noha a kárpátaljai magyar közösség helyzete az orosz–ukrán konfliktus előtt is rendkívül nehéz volt, de a háború kirobbanása óta még kilátástalanabb. Elfogadhatatlan, hogy miközben az ukrajnai magyarok is kiveszik részüket a honvédő háborúból, a háttérben a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítása folyik” – emelte ki Gál Kinga.
Ugyancsak internetkapcsolaton keresztül volt jelen Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi években „ellentmondva a nemzetközi és európai értékeknek, Ukrajna úgy tűnik, inkább a kisebbségi jogok lebontásán dolgozott – mind a 2017-es oktatási törvénnyel, mind a 2019-es nyelvtörvénnyel, és sajnos ugyanebbe a kategóriába illeszkedik a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény is, amely bebetonozza az országban élő nemzeti kisebbségek jogfosztását. Teszik ezt mindazok ellenére, hogy a kisebbségek védelme az Európai Unió egyik csatlakozási feltétele. Így az Unió döntéshozói semmiképpen sem hunyhatnak szemet e fölött” – összegezte a képviselő asszony, biztosítva hallgatóságát, hogy továbbra is fel fogja hívni a figyelmet a kárpátaljai magyarok jogsérelmeire.
Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, a román szenátus RMDSZ-es frakcióvezetője, pártelnöke Kelemen Hunor rövid üzenetét és jókívánságát hozta: „Számíthatnak ránk! […] „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, a román parlament alsóházának képviselője elmondta, hogy megtették feladatukat, egyesítették az erdélyi magyar nemzeti oldal két pártját egy pártba, ez az Erdélyi Magyar Szövetség, amely egy hónappal ezelőtt választotta elnökévé. „Úgy gondolom, hogy szükségünk van nekünk, külhoni magyar közösségeknek az együttérző bátorításra. Mert van egy közös elem a külhoni magyar közösségekben: a különböző főhatalmak részéről folyamatosan érnek kisebb-nagyobb zaklatások.”
Köteles László, a Csemadok országos alelnöke a felvidéki magyarság üzenetét hozta. Elmondta: „Kárpátaljai magyar barátaink most támogatásra szorulnak, és ezt a támogatást, gondolom, nemcsak a Csemadok, nemcsak a szlovákiai magyarság, de minden egyes jóérzésű ember nevében felajánlhatom. Ukrajna belpolitikájának értékelése nem a mi tisztünk. Ilyen háborús és tragikus helyzetben mindenki szövetségeseket keres, határokon túl, tengeren túl. Elsősorban itt kellene, határon belül” – fogalmazott a felvidéki magyar politikus.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke beszéde elején néhány szót magyarul is elmondott, ezzel is hangsúlyozva, hogy támogatja a kárpátaljai magyarokat. „Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy Kárpátalján béke van. Jelenleg több mint negyvenezer kárpátaljai harcol keleten államunkért, a demokráciáért, a szabadságért és az európai értékekért” – fogalmazott a megyei tanács elnöke. „Az európai értékeknek része a nemzeti kisebbségek tisztelete, sajnos a mi politikusaink között akadnak, akik úgy akarnak nagy politikai karriert, hogy felemelik a nemzetiségi kérdést. Ez nem helyes. Így nem lehet eljutni Európába. Kárpátalja – mondhatjuk – egy nagy virágcsokor, amelyben a magyarok a legszebb virág – hangsúlyozta Csubirko, kiemelve, hogy Kárpátalja lesz a híd, amelyen át az ukrán nép eljuthat a civilizált világba.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke az ukrán oktatási rendszer átalakításáról beszélt, illetve ismertette a munkatársaival együtt kidolgozott koncepciót, amelyet a magyar kormányzat is támogat, és az ukrán szakminisztérium számára is elfogadható. Ennek keretében alternatívaként létre akarnak hozni egy magánlíceumi hálózatot, hogy minden magyar gyereknek legyen lehetősége anyanyelvén tanulni.
Szót kapott a KMKSZ közgyűlésén Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, aki összegezve az elmúlt esztendők tanúságait kijelentette: „Reménykedjünk és higgyünk! De emellett mindenképpen föl kell készülnünk a rossz dolgokra is, és a pozitív, előre tekintő terveink mellett vészforgatókönyveket is ki kell dolgoznunk” – hangsúlyozta, kiemelve az utánpótlás kinevelésének fontosságát.
A közgyűlésen a megszólalók mellett jelen volt még Vitalij Matij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke, valamint Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, aki a Szentírásból felolvasott részlettel biztatta a jelenlévőket, hogy tegyék a dolgukat. „Amihez úgy tűnik, hogy nincs erő, ott majd az Úristen megteszi a magáét” – mondta.
Kocserha János, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke bejelentette: A KMKSZ taglétszáma 2022-ben 36 927 fő volt, ez a tagság 111 alapszervezetbe tömörült. A közgyűlésen 103 alapszervezet képviseltette magát. A XXXIII. tisztújító közgyűlés hivatalos küldötteinek száma 230 fő, közülük 210 küldött jelent meg, ami 91%, tehát a tisztújító közgyűlés határozatképes.
A közgyűlés tapssal köszönte meg az idén leköszönt alapszervezeti elnökök munkáját, és köszöntötték a helyettük megválasztott új elnököket.
Orosz Adél, az Ellenőrző Bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ gazdálkodásáról, majd megfelelőnek minősítette a közgyűlés a Szövetség munkáját.
A tisztújítás során Gerendely Béla választmányi tag, a KMKSZ Tiszakeresztúri Alapszervezetének korábbi elnöke az Egri csillagokból vett hasonlattal közösségünk legnagyobb „ágyújának” nevezte Brenzovics Lászlót, javasolva mandátumának meghosszabbítását. Javaslatához többen is csatlakoztak a küldöttek közül, végül a közgyűlés egyhangú szavazással választotta újabb három évre Brenzovics Lászlót a KMKSZ elnökévé.
Az alelnökök ugyancsak élvezik a tagság egyöntetű bizalmát, egyhangúlag választotta a közgyűlés Barta Józsefet a KMKSZ ügyvezető alelnökévé, Gulácsy Gézát pedig a KMKSZ általános alelnökévé.
A közgyűlés megválasztotta a Szövetség új Választmányának tagjait, valamint az Ellenőrző Bizottságát és Fegyelmi Bizottságát, melynek elnökei: Pacuha Aranka és Sütő Gábor.
A közgyűlés a hagyományoknak megfelelően elfogadott egy nyilatkozatot is, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök a két újraválasztott alelnökkel együtt hűségdíjjal mondott köszönetet Budaházi Kornéliának, aki 21 éven át volt a nevetlenfalui alapszervezet elnöke és a KMKSZ Választmányának tagja, a viski Fodó Lajosnak, aki 21 éve a KMKSZ Választmányának a tagja, a barkaszói Fakász Valériának, aki 21 éven át volt a KMKSZ Ellenőrző Bizottságának tagja, Boldog Ferencnek, aki 21 éven át volt a KMKSZ Tiszaújhelyi Alapszervezetének elnöke és a Választmány tagja, Gulácsy Géza és Barta József alelnököknek, Komári Ibolyának, aki 27 éve a kisbégányi alapszervezet elnöke, Hidi Lászlónak, aki 31 éve a nagydobronyi alapszervezet elnöke, 30 éve a Választmány tagja és Mackó Istvánnak, aki 22 éve az őrdarmai alapszervezet elnöke.
(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)
