Magyar szórvány: óvoda Terebesfejérpatakon, Bolyai-líceum Aknaszlatinán

A kárpátaljai magyarság több mint 100 éve él a kisebbségi lét szorításában. Fokozottan érvényes ez az egykori máramarosi vidéken élő szórványban. Az ott élők azonban ma is kitartóan őrzik magyar gyökereiket.

A Tatár-hágótól nem messze fekvő Terebesfejérpatakon (Gyilove) 2020-ban indították be a magyar óvodát. A községben már kevesen beszélik a magyar nyelvet, de a szülők kérésére a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség (KMPSZ) a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának keretében megnyitotta az intézményt, ahová jelenleg 33 gyermek jár.

Dancs Mihaella, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Terebesfejérpataki Óvodájának vezetőnője arról számolt be, hogy egyre többen jelentkeznek az intézménybe: „A településen nagyon sokan rendelkeznek magyar gyökerekkel például a nagyszüleik révén, és így fokozatosan, a szülők belátása nyomán megindult az a folyamat, melynek célja, hogy a gyerekek megtanulják a magyar nyelvet és elsajátítsák a magyar kultúrát. Nagyon elégedett vagyok ezzel, a szülők aktívan részt vesznek az óvoda életében, ezért véleményem szerint az iskolai oktatásra is szükség lenne.”

Benedek Imre, a KMPSZ Felső-Tisza-vidéki Regionális Szervezetének elnöke elmondta, hogy nagyon sokuk számára nagy örömöt jelent az, hogy az állami óvoda mellett egy magyar nyelvű intézmény is működik. „Nagy jelentősége van annak, hogy a szülők kezdeményezésére olyan településeken is indulhattak magyar óvodák, ahol évtizedekig nem volt magyar nyelvű oktatás. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy a gyerekek nagyon gyengén vagy egyáltalán nem beszélik a magyart, viszont a kiscsoportokban az évek során el fogják sajátítani olyan szinten a magyar nyelvet, hogy majd magyar iskolába fognak beiratkozni” – fogalmazott.

A legközelebbi magyar tan­intézmény a 30 kilométerre található Aknaszlatinán a Bolyai János-középiskola, amely központi bázisiskolává nőtte ki magát a Felső-Tisza-vidéken. Ángyus Viktória, az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum igazgatónője elmondta, hogy jelenleg 168 diák folytatja tanulmányait az intézményben, viszont többen a jelenlegi helyzet miatt külföldön tartózkodnak. Ám nagyon remélik, hogy hamarosan ők is hazatérnek a településre.

Az aknaszlatinai magyar iskola a rendszerváltáskor, 1989-ben alakult. Megnyitásában meghatározó szerepet vállalt Benedek Imre. „Az ukrán–magyar–orosz tannyelvű iskoláról sikerült leválnunk, és 1989. szeptember 1-jén beindítottuk a magyar oktatást. Akkor ez volt az utolsó »keleti« magyar középiskola, amely mára bázisiskolává alakult. Hiszen a szomszédos településekről: Nagybocskóról, Felsőapsáról, Taracközről is tanulnak intézményünkben diákok” – magyarázta a pedagógus.

A magyar iskola létrejötte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1989-es megalakulásának is köszönhető. Benedek Imre a Szövetség Aknaszlatinai Alapszervezetének alapító tagjaként mindent megtett a helyi magyar iskola beindításáért. Ezt követően 30 évig tevékenykedett a Bolyai János nevét felvevő intézmény igazgatójaként.

„Mindig az volt a célom, hogy a tanítványaimnak átadjam azt a tudást, amivel az Isten engem megáldott, és hogy többre vihessék az életben, mint amit én kaptam vagy adtam nekik. Mindig azt vallom, hogy a pedagógus elsősorban nevelő kell, hogy legyen, és utána kell foglalkoznia a szakmájával. És ami a legfontosabb: ahhoz, hogy át tudja adni a tudást, szeretni kell a gyereket. Sajnos vannak olyan pedagógusok, akik úgy vélekednek, hogy ha már egy adott osztályban nincs jól tanuló diák, akkor oda nem is nagyon érdemes bemenni. Ilyenkor mindig felhozom nekik azt a példát, hogy ha a tányéron lévő cseresznyékből mindig a legszebbet veszem el, akkor ami a végén marad, az az előzetes tányéron a legcsúnyább volt, viszont a végén már az lesz a legszebb… Tehát minden gyerekhez egyformán kell hozzáállni, mindegyik gyerek külön figyelmet érdemel. Amikor a diák azt érzi, hogy szeretetet sugároz felé a tanár, akkor megszereti a tantárgyat és a tanárt is” – fogalmazott hivatásáról a pedagógus.

 A KMKSZ első, alapító elnökének emléke előtt tisztelegve 2013 óta ítéli oda a Fodó Sándor-díjakat olyan személyeknek, akik a magyarság érdekében jelentős közösségi és szervezői munkát végeznek, és méltó örökösei Fodó Sándor szellemi hagyatékának. Az oktatási dolgozók kategóriájában idén Benedek Imrét tüntették ki.

TV21 Ungvár/Dankai Péter