A törvénytervezet, amelynek megvitatásából ez úttal is kihagyták a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezeteket, szinte teljes egészében megegyezik az egy esztendővel ezelőtt közzétett változattal, azzal az eltéréssel, hogy míg az előző célja a kisebbségi jogok garantálása volt, a jelenlegi már csak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok sajátosságait kívánja meghatározni.
A tervezet, amely a nemzetközi jogban elfogadott nemzeti kisebbségek fogalma helyett, a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja, továbbra is jelentős jogszűkítést jelent az Alkotmányban és más nemzetközi megállapodásokban rögzített normákhoz, illetve az eddigi gyakorlathoz képest, s a közelmúltban elfogadott oktatási és nyelvtörvényben kodifikált korlátozások megerősítését jelenti a nyelvi, oktatási, média stb. jogok területén. Nem biztosítja a jogszabálytervezet többek között a nemzeti szimbólumok szabad használatát, a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását, ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, s kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is.
A törvénytervezet a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbséghez tartozó személyek egyedileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jog érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. A tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne.
Ungvár, 2022. július 25.