Földprivatizáció, magyar nyelvű oktatás, választási szereplés
A Nagyszőlőstől mindössze 9 kilométerre eső község neve elsőként 1326-ban bukkan fel a fennmaradt középkori okiratokban, mint a Hont–Pázmány-nemzetség ugocsai ágának a birtoka, így valószínűleg egy, az említett nemzetségből származó földbirtokos alapította meg magát a falut is. Református temploma a XV. században épült gótikus stílusban, és természetesen római katolikus szentegyházként. A reformációt követően 1792-ben átépítették, mai alakját pedig a XIX. század végi leégése után, az 1890-es években bekövetkezett helyreállítási munkálatok során nyerte el. Első görögkatolikus temploma 1710-ben épült fából, majd 1771-ben a gyülekezet belevágott egy kőtemplom felépítésébe, felszentelésének dátumáról viszont nem maradt fenn adat. Mai formáját 1932–1937-ben nyerte el. Az Istenszülő oltalma titulust viseli. Az ukrán lakosok pravoszláv templomot építettek a közelmúltban.
– A mintegy 1 500 főt számláló települést 55–60 százalékban magyarok lakják. A KMKSZ-alapszervezet 1990-ben alakult meg, első elnöke Szegljánik Péter volt, akit Varjú Irén követett a tisztségben, 2014 óta pedig Tóth Roland vezeti az alapszervezetet – fejti ki Tóth Irén elnökhelyettes, aki jelenleg az elnök ideiglenes távollétében irányítja a szervezet működését. – 2014-ben 330 tagunk volt, jelenleg pedig 30. Miért csökkent le a létszámunk? Rengeteg falubeli dolgozik külföldön, és hónapokig távol vannak. Már 2014 előtt is sokan keresték meg a kenyerüket a határokon túl, de azóta – a romló gazdasági helyzet miatt – kb. 20 százalékkal megnőtt a külföldön munkát vállalók száma. A háború kitörése után pedig 15–20 lakos menekült külföldre.
– Miként haladt mostanáig a földprivatizáció? A parcelláikat magánosítók meg is művelik a földjüket? Milyen arányban élnek meg a helybeli magyarok a külföldi munkavállalásból, illetve a mezőgazdaságból, s akik a földjeiken dolgoznak, milyen profilú munkákat végeznek?
– 2018-ban indult be a földprivatizáció, melynek lebonyolításában a KMKSZ-alapszervezet is részt vesz. A múlt év őszéig 180 személy kapta meg a kolhoz felbomlása után szétosztott földekből számára megítélt 1,5–1,8 hektáros parcellája, valamint a mezőgazdasági hasznosításra kiutalt 25 áras parcellája magántulajdonba vételét igazoló okiratot, földterülete kataszteri számát. Még vannak elbírálatlan kérvények, de most leállt a magánosítás folyamata. A privatizációban részt vett gazdák meg is művelik a földjeiket, a kisbirtokosok többnyire szemes terményekkel foglalkoznak, de vannak, akik virágot termesztenek eladásra. Három mezőgazdasági vállalkozó pedig fejenként 10 hektárt művel meg, bérbe is véve parcellákat. Ma még fele-fele arányban élnek meg a lakosok a vendégmunkából, illetve a mezőgazdaságból, viszont egyre kevesebben tartják fenn magukat a termékeik értékesítéséből.
A földprivatizáció mellett a helyi alapszervezet is bekapcsolódott a családorvosi rendelő felújításába, mely munkát a KMKSZ megyei és Nagyszőlősi Középszintű Szervezete végezte el 2019 nyarán. A görögkatolikus egyházközséggel együtt évről évre megszervezzük a gyermeknapot, csak 2020-ban, a Covid–19-járvány miatt maradt el a rendezvény. Ugyancsak a járványhoz kapcsolódik, hogy 2021-ben mi is bekapcsolódtunk a KMKSZ által meghirdetett adománygyűjtési akcióba, s a helyi óvodában sor is került egy egészségügyi csomag átadására. A KMKSZ-alapszervezetnek is szerepe volt abban, hogy 2016-ban magyar csoport indult az óvodánkban, s jelenleg 24 gyermek nevelkedik a magyar Harangvirág csoportban, míg 19 az ukrán Romaska csoportban. A magyarban 60-40 százalékban oszlik meg a magyar és az ukrán gyerekek aránya, az ukránban pedig fordított a helyzet.
– Az általános iskolában is működik magyar tagozat?
– 1945 előtt magyar iskola volt a községben, a szovjetkorszak kezdetén azonban bezárták, és ukrán tannyelvű általános iskolát létesítettek. 1994-ben az iskola épületében beindult a magyar alsó tagozat, mely 2013-ig működött, de később már nem volt elég kérvény az újabb első osztályok megnyitásához. A magyar szülők nyilván attól tartottak, hogy a gyermekük nem tud majd továbbtanulni, ha az anyanyelvű elemi osztályokban kezdi meg tanulmányait. A KMKSZ-alapszervezet természetesen mindent megtett a meggyőzésükért, s a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) mellett alapszervezetünknek is része volt abban, hogy 2021. szeptember 1-jén – hat kis nebulóval – újból megnyílt a magyar első osztály, méghozzá a tavaly szeptemberben megnyitott Tulipán Tanodában, melynek épületét a helyi görögkatolikus egyházközség adta használatba a KMPSZ-nek. Beregszászból kiutazó szakemberek tanítanak itt magyar néptáncokat, népi kézművességeket a gyerekeknek. Ami pedig a beindult 1. osztályt illeti, a KMPSZ táblát, szekrényeket, tanári asztalt, szemléltetőeszközöket, míg a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács padokat, székeket biztosított az 1. osztály számára, emellett a KMKSZ és a KMPSZ tanszercsomagban is részesítette az elsős kisdiákokat. Szövetségünk pedig 2021. december 6-án mind a magyar, mind az ukrán óvodai csoportba járó gyermekeket, majd december 7-én a magyar 1. osztály kisdiákjait is Mikulás-csomaggal ajándékozta meg. Míg magát az osztályt a magyartanári és alsó tagozatos tanítói diplomával egyaránt rendelkező Pősze Mária oktatja, akinek a szépérzékét dicséri az osztályterem ízléses, lakályos kialakítása.
– Elsősorban írásra, olvasásra, a legnagyobb hangsúllyal pedig helyes kiejtésre oktatom a gyerekeket, hogy ezekre tudjanak majd alapozni, és jól haladjanak a tanulási folyamatban, de természetesen rövid verseket is tanítok nekik, december 7-én pedig verses-dalos Mikulás-napi ünnepséget szerveztem – veszi át a szót Pősze Mária. – A faluban sok az etnikumközi vegyes házasság, így az osztály hat tanulója közül négyen színmagyar, míg ketten vegyes házasságban nevelkednek, de az utóbbiak is felzárkóznak az előbbiekhez. A szülők odafigyelnek, hogy gyermekeik minél jobban elsajátítsák a tananyagot, lelkiismeretesen állnak hozzá a dolgokhoz, szívükön viselik, hogy gyermekeik jól haladjanak a tanulásban. Ami pedig a magyar alsó tagozat jövőjét illeti, ezidáig öt kérvény érkezett a szülőktől a következő 1. osztály beindítására (legalább ennyi gyermek szükséges egy alsó osztály megnyitásához – L. M.), és van is egy nem friss diplomás, de fiatal pedagógus, aki vállalja az új 1. osztály oktatását.
– A KMKSZ-alapszervezet megemlékezik nemzeti ünnepeinkről, emléknapjainkról? – fordulok ismét Tóth Irénhez.
– Amikor 1994 és 2013 között működött a magyar alsó tagozat, ott, az iskolában, a pedagógusokkal együtt szerveztük meg a március 15-i és az október 23-i ünnepséget, valamint az október 6-i megemlékezést. Tavaly pedig, miután újraindult a magyar 1. osztály, a gyermekek életkorának megfelelően emlékeztünk meg október 6-ról, ünnepeltük meg október 23-át.
– Az 1944-es deportálásokról is megemlékeznek? Van 1944-es emlékművük?
– Az alapszervezet nehéz helyzetben van, még nem tudtunk emlékművet állíttatni az elhurcoltak tiszteletére, de részt veszünk a KMKSZ központi, szolyvai megemlékezésén és a Munkács–Szolyva gyalogmeneten.
– Végezetül: milyen eredményeket ért el a KMKSZ a legutóbbi helyhatósági választásokon?
– Mind a megyei, mind a járási, mind a kistérségi tanácsi választáson jól szerepelt a Szövetség, mindhárom listán a KMKSZ jelöltjei szerezték meg az első helyet.
Zárszóként pedig csak azt kívánhatjuk a mátyfalvai magyaroknak, hogy most már hosszú távon induljon be a magyar alsó tagozat, majd fejlődjön általános iskolai tagozattá, épüljön fel itt is a sztálini önkény áldozatainak emlékműve, a háborús menekültek mielőbb térjenek haza, a KMKSZ-alapszervezet pedig nagyon jól fogja össze a magyar közösséget.
Lajos Mihály
