„Radnóti Miklós nyomában jártam, de a saját utamon”

Radnóti nyomában – filmvetítés és beszélgetés Tóth Péter Lóránt versvándorral

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének meghívására két év után ismét Kárpátaljára látogatott a Radnóti-díjjal kitüntetett Tóth Péter Lóránt versmondó, kunszentmiklósi tanár. A versvándor október 16-án Szalókán, majd Csapon a KMKSZ Ungvári Járási Rendezvénytermében mesélte el személyes tapasztalatait egy közel 850 kilométeres gyalogútról a Radnóti nyomában című előadói est keretében.

Radnóti Miklós születésének 110., halálának 75. évfordulója alkalmából Tóth Péter Lóránt 2019. augusztus 31.–szeptember 24. között gyalogosan végigjárta az „erőltetett menet” útját a szerbiai Bortól a magyarországi Abdáig, emléket állítva Radnóti Miklósnak és 3 200 bori munkaszolgálatos társának.

A versvándor az út óta közel 270 alkalommal mutatta be a „…lélek vagyok, élni szeretnék!” című előadását a Kárpát-medence számos helyszínén, többek között vidékünkön is. A verseket és Radnóti költészetét népszerűsítő előadásban a tragikus sorsú költő Bortól Abdáig megtett utolsó útját meséli el, bemutatva, hogy mi mindenen kellett átküzdenie magát, hogy hazatérhessen szeretett feleségéhez.

A zarándokutat Lukács Attila és Szalai Adrián operatőrök dokumentálták, melyből a Pannon RTV 13 részes dokumentumfilmet készített Herczeg Zsolt rendezésében. A jelenlévők egy 60 perces verziót tekintettek meg Szalókán és Csapon egyaránt. A lélekfacsaró utazást – mely közben elhangzik a bori notesz több verse és más Radnóti-versek is – bemutató dokumentumfilm a Radnóti nyomában címet kapta.

Tóth Péter Lórántot általános iskolai irodalomtanára inspirálta a Radnótival való elmélyültebb megismerkedésére. Nyolcadikos volt, amikor Bődi Szabolcs bevitte a bori notesz reprint másolatát az irodalomórára, ami elindított a fiatal versbarátban valamit, ami nem hagyta nyugodni addig, amíg nem láthatta saját szemével az „erőltetett menet” útját, s nem tapasztalta meg az ott kiváltott érzéseket. A 850 kilométeres útra fizikailag és lélekben is készülnie kellett. Az útjába eső magyar településeken a szomorú sorsú poéta költészetét népszerűsítve, s személyének emlékét őrizve tartott előadásokat.

Útja pontosan követte a munkaszolgálatosok útvonalát három országon – Szerbián, Horvátországon és Magyarországon – át a Győr melletti kis település határáig. A verszarándoklat alatt napjai három fő részből álltak: menetelésből, filmforgatásból és esténként a magyar közösségekkel való találkozásokból, megemlékezésekből.

„Segített elmélyülni a versek megértésében és átérzésében. Az úton nagyon sokat imádkoztam, mormolgattam a bori notesz verseit, s ott tudatosult bennem az is, hogy Radnóti története mennyire egyetemes” – mondta Tóth Péter Lóránt, így folytatva a Töredék című versében, melyet így kezd Radnóti: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra…” – nem bélyegez fel embereket, sokkal inkább az egyetemes emberben gondolkodik.

A versvándor megosztotta a közönséggel, hogy a költőn keresztül még erőteljesebben elmélyült benne a „csendes, visszafogott, nem melldöngető” hazaszeretet érzése, ami Radnótira is oly jellemző volt.

„Úgy gondolom, hogy a magyar közösségek tudnak azonosulni ezzel a történettel, hiszen ez a történet rólunk, mindenkiről szól” – szögezte le Tóth Péter Lóránt, aki a történet lényegét összefoglalva hangsúlyozta: „Az élet pillanatok alatt változhat, ezért minden alkalmat meg kell ragadni, hogy megvédjük azt, hogy ez a szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő.”

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke aláhúzta: „A ma estének két zseniális szereplője volt: az egyik Radnóti Miklós, akinek az életét és munkásságát mindannyian ismerjük, hiszen kiemelkedő magyar költőnk; a másik pedig Tóth Péter Lóránt, aki kitartásával Kunszentmiklósról szerte a Kárpát-medencébe elviszi irodalmi szeretetét, a magyar nyelvet – s ezt misszióként gyakorolja.”

A dokumentumfilm kapcsán Balogh Lívia kijelentette: „Ez az út nemcsak Radnótiról szólt, és ma sem csak róla szól, hanem a hatalmi önkényről és annak következményeiről, amire mindig emlékeznünk és emlékeztetnünk kell.”

A Radnóti nyomában című dokumentumfilm számos díj nyertese lett. Legutóbb a Vas-Film – Vas megyei Függetlenfilm Fesztivál a legjobb dokumentumfilmnek járó díját kapta meg, azt megelőzően a 8. Savaria Filmszemlén különdíjat érdemelt ki, s dokumentumfilm kategóriában megosztott első helyezést ért el az MTVA által szervezett Kós Károly Televíziós és Rádiós Szemlén.

CsA