Szeptember 11-én tartotta 32. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű Szervezete (NKSZ) a szervezet nagyszőlősi székházában. A gyűlésen 24 alapszervezet 71 küldötte volt jelen.
A közgyűlés a Himnusz eléneklésével vette kezdetét. A napirendi pontok elfogadását követően Barta József – aki egyben a KMKSZ alelnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is – megtartotta elnöki beszámolóját. Beszédét az elmúlt év legfontosabb eredményeinek összefoglalásával kezdte: „Kárpátalján sikerült megőrizni a békét, lassítani az elvándorlást, megőrizni súlyunkat a regionális és helyi politikában, a közéletben, megőrizni oktatási rendszerünket, nyelvhasználati jogainkat – ezt sajnos már nem sokáig, hacsak nem történik valami rendkívüli e téren –, elindítani a gazdasági fellendülés, a túlélésen túl a boldogulás, egy jobb élet lehetőségeinek megteremtését, túlélni és esetenként leküzdeni a Covid–19-járvány okozta gondokat” – jelentette ki Barta József, hozzátéve: „Eredményeink megőrzéséért, elvett vagy beszűkített jogaink visszaszerzéséért, a túlélés mellett és a fölött a fejlődés útján való továbbhaladásért kell küzdenünk és dolgoznunk az elkövetkezendő időben”.
Évértékelő beszámolójában Barta József kiemelte a KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által meghirdetett gyűjtési akciót, amelynek eredményeképpen nagyban hozzájárultak a koronavírus elleni védekezéshez Kárpátalja-szerte. A vakcinák megjelenésekor a KMKSZ a magyar kormány segítségét kérte, amely a két helyi konzulátussal megszervezte a kárpátaljaiak oltását is három határátkelőhelyen kialakított oltóponton. Emellett folyamatosan tárgyaltak a határok átjárhatóságáért – amelynek eredménye lett a „24 óra – 30 kilométer” néven ismert beutazási lehetőség –, a tiszaújlaki határátkelőhely kibővítéséért, valamint a Nagypalád–Nagyhódos határátkelőhely megnyitásáért.
A KMKSZ legfőbb feladatát kiemelve – „A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi-társadalmi szervezete” – kijelentette: „Érdekképviseletet hatékonyan gyakorolni csak úgy lehet, ha ott vagyunk, ahol rólunk is döntenek, és e döntéseket befolyásolni tudjuk.” A tavaly őszi önkormányzati választásokon való szereplésről szólva a KMKSZ NKSZ elnöke elmondta: az új adminisztratív berendezkedés, a bonyolult választási törvény, a járvány, a külföldön tartózkodók hazautazásának problémája ellenére a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt jó eredményeket ért el. Az ugocsai térségben a legmagasabb részvétel Aklin (65%), Szőlősgyulán (61%), Tiszapéterfalván (56%), Aklihegyen (52%) és Batáron (52%) volt tapasztalható. A KMKSZ jelöltjei a térségben 42 mandátumot szereztek a különböző szintű tanácsokba (megyei tanács – 2, járási tanács – 5, Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács – 17 (+ a polgármester), Tiszaújlaki Kistérségi Tanács – 12, Nagyszőlősi Kistérségi Tanács – 3, Királyházai Kistérségi Tanács – 3), ami a KMKSZ által a megyében összesen megszerzett mandátumoknak (130) a 32%-a, miközben az ugocsai magyarok csak a 26%-át képezik a kárpátaljai összmagyarságnak.
A munkát azonban rendkívül megnehezítik azok az eltérő formában kapott támadások, amelyek miatt az előrehaladás helyett védekező harcokat kell vívni a szerzett kisebbségi jogokért, az anyanyelvi oktatás lehetőségének és az anyanyelv közéletben való használatának megőrzéséért. Ennek érdekében a magyar kormány támogatásával kompromisszumos javaslatokat tettek, melyeket ez idáig az ukrán hatalom elutasított. Barta József elmondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy az 1992 óta érvényben lévő nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényben foglaltak maradjanak benne az új törvénytervezetben is. Ennek kapcsán írásban is javaslatot tettek közösen az UMDSZ-szel, s ezt támogatják az Ukrajnában élő oroszok, románok és bolgárok is. A KMKSZ NKSZ elnöke Deák Ferencet idézve emlékeztetett: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”
Barta József elmondta, hogy 2020-ban a járás 24 alapszervezetének tagsága összesen 8683 főt tett ki, ami 284-gyel kevesebb a 2019-es adatoknál. Beszámolt arról, hogy az elmúlt év során Magyarország támogatásának köszönhetően a járásban 1 570 szülő kapott gyermekétkeztetési támogatást, továbbá 1 124 oktatásügyi, 323 egészségügyi, 8 gyermekotthonban dolgozó, 85 művészeti iskolában dolgozó személy részesült fizetéskiegészítésben, 22 művelődési szervező és könyvtáros, valamint 3 médiában dolgozó, oktatási-nevelési támogatásban pedig 4 090 szülő részesült. Örömteli, hogy miután Tiszaújhelyen, Csepében és Fancsikán újraindult és folytatódik a magyar tannyelvű oktatás, hosszú évek után ismét lesz magyar tannyelvű első osztály Mátyfalván is.
Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében az elmúlt évben a Nagyszőlősi járásban 1 068 pályázatot nyújtottak be. Ugocsában a tavalyi közgyűlést követően (2020. szeptember 5.) összesen 825 földtulajdoni dokumentációt osztottak ki. A Bethlen Gábor Alaphoz 18 KMKSZ-alapszervezet nyújtott be pályázatot, a megítélt összegek folyósítása esedékes. Az Európai Unió Keleti Partnerség programja keretében Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának anyagi támogatásával Ugocsában az elmúlt évben megújult a Verbőci Művészeti Iskola és a Batári Kultúrház épülete. „A felsorolásból is látható, hogy az anyaországtól a nemzeti kormány jóakaratából jelentős szociális, gazdasági és infrastrukturális támogatást kapunk” – mondta és ezért köszönetét fejezte ki.
A középszintű szervezetben 2020-ban a karantén okán a tömegrendezvények elmaradtak, ugyanakkor számos helyen csendes főhajtással emlékeztek meg a nemzeti ünnepekről, emléknapokról. Barta József köszönetet mondott a járás aktivistáinak munkájukért, melyet a magyar ügyért, e nemzetrész megmaradásáért és megerősödéséért tesznek. „Erre a munkára továbbra is szükség lesz. Legyen hozzá elegendő hitünk, kitartásunk, bátorságunk, bölcsességünk. Végezzük dolgunkat hűséggel, becsülettel, legalább úgy, de ha lehet még jobban, mint azt eddig tettünk!” – hangsúlyozta.
A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Veszprémi Sándor, az ellenőrző bizottság beszámolóját Fábián István, az etikai bizottság beszámolóját Király Károly tartotta meg, melyeket a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadott. A középszintű szervezet egyhangú szavazással kizárta Csűri Sándort a szervezetből, ugyanis bár a szervezet listáján jutott be a Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsba, ott a KMKSZ-frakciót elhagyva egy másik frakcióban fejti ki tevékenységét.
Ezt követően Bacskai József ungvári magyar főkonzul tájékoztatást adott az oltási kampány eredményeiről, valamint a védettségi igazolványok állapotáról. Júliusban és augusztusban összesen 20 690 kárpátaljai kapta meg a Janssen oltóanyagot a három oltóponton. Eddig mintegy 7 ezer védettségi igazolvány érkezett az ungvári főkonzulátusra, s közel 1 500 a beregszászira.
Ezután Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke összefoglalta a járásra, míg Petei Judit, a megyei tanács képviselője a megyére vonatkozó ügyeket és eredményeket. Az ugocsai kistérségek KMKSZ-frakcióinak vezetői beszámoltak az őket is érintő aktuális helyzetről. A Tiszapéterfalvai kistérségből Hevesi Miklós, a tiszaújlakiból Székely Gusztáv, a nagyszőlősiből Kudron Zoltán, s a királyházaiból Kócsi Katalin. A küldöttgyűlésen felszólalt Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének (ISZ) elnöke, aki az ISZ 2020/2021. évi tevékenységét mutatta be.
A küldöttek ezután megvitatták a beszámolókat és számos kérdést tettek fel az aktuálpolitikai folyamatok, valamint a KMKSZ ISZ tevékenysége kapcsán, amelyekre az illetékesek adtak választ. A gyűlés végén a szervezet elmúlt évi munkáját a jelenlévők egyhangúlag kielégítőnek minősítették.
„Annak alapján, ami ma itt elhangzott, azt láthatjuk, hogy Kárpátalján a magyarságnak igenis van jövője, mégpedig azért, mert életképes, sokan itt képzelik el életüket és jövőjüket, itt akarnak élni, boldogulni, karriert csinálni és magyarként megmaradni” – foglalta össze zárszavában Barta József. A közgyűlés a Szózat eléneklésével zárult.
CsA
