Problémák a sóház és az alelnökválasztás körül
Szeptember 6-án megtartották a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács nyolcadik közgyűlését, melyen – ahogy várható volt – ismét tapintható volt a feszültség a KMKSZ-frakció és koalíciós partnere, illetve az önkormányzat vezetősége között, a tiszaújlaki volt sóház jövője kérdésében pedig a tanácsvezetőség álláspontja egy tapodtat sem közeledett a KMKSZ-frakciójáéhoz.
A tanácsülésen elsőként Salánk, Verbőc, Feketepatak és Puskino vezetékes vízellátásnak és szennyvízelvezetésének kérdése szerepelt, amit igaz, a múlt tanácsülésen a testület nagy többséggel megszavazott ugyan, de Kovács István polgármester megvétózta a határozatot, így újra tárgyalni kellett a kérdést. Ez utóbbi részéről az a javaslat érkezett, hogy a kistérség mindegyik települése esetében ki kell dolgozni a tervezetet, melybe a képviselő-testület egésze, így a KMKSZ-frakció is beleegyezett. Ám a projekt ilyen formán való finanszírozásának a kérdése további lépéseket igényel, miután a KMKSZ-frakció a Nép Szolgája támogatásával beterjesztett fejlesztéstervezete bizonyos értelemben kötött forrásokkal rendelkezik.
A továbbiakban szó esett a kistérséghez tartozó községekben működő oktatási-nevelési intézmények iskolakezdéséről, illetve a földterületek privatizációja kapcsán benyújtott kérvények elbírálásáról. Az egyéb kérdések kapcsán viszont Gorondi Albert KMKSZ-frakcióvezető javaslatait – így a sóház privatizációjával kapcsolatos előterjesztését – nem bocsátották szavazásra, hanem egyszerűen elnapolták. Emellett pedig a képviselő-testület nem szavazta meg a KMKSZ-frakció által alpolgármesteri tisztségre jelölt Kardos Albert KMKSZ-es képviselő alpolgármesterré való megválasztását.
A tanácsülést követően lapunk tudósítójának rövid interjút adott Gorondi Albert frakcióvezető, illetve Székely Gusztáv KMKSZ-es képviselő. Gorondi Albert nehezményezte, hogy a kistérségi tanács vezetősége több esetben is negatívan viszonyul a frakció előterjesztéseihez, ahogy ez most is történt az egykori sóház esetében, mely jelenleg a Beregszászi Járási Tanács tulajdonában van, ám privatizálná és aukcióra bocsátaná, a KMKSZ-frakció pedig azt szeretné, hogy a privatizációból befolyt összeget utalják át a Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsnak, ám a kistérségi tanács vezetésének más elképzelései vannak az ingatlannal kapcsolatban.
Székely Gusztáv az épület jövőjének a kérdését folytatva kifejtette, miszerint helyeslik a Beregszászi Járási Tanács tervét, és azt kívánják elérni, hogy az ingatlan privatizálása után a volt sóházat mint történelmi műemléket újítsák fel, és múzeumot alakítsanak ki benne. Ám a kistérségi tanács megtámadta a járási tanács privatizációs tervét, és beperelte a tanácsot, mivel a saját tulajdonába akarja venni az ingatlant. Mivel – mint Székely Gusztáv rámutatott – a bírósági eljárás akár évekig is eltarthat, így az lenne a jó megoldás, ha már most sor kerülne az épület privatizálására, ezért azt indítványozták a kistérségi tanács vezetésének, hogy vonja vissza a feljelentést, illetve határozatban kérjék az értékesítésből befolyt pénzeszköz mihamarabbi átadását a kistérség számára, ám a polgármesteri hivatal vezetése nem akarja megtenni ezt a lépést. Az alpolgármester-választással kapcsolatban pedig elmondta: egyetlen szavazaton múlt, hogy nem sikerült elérni Kardos Albert megválasztását, egyrészt mint képviselő nem szavazhatott saját személyéről, másrészt a KMKSZ-frakció koalíciós partnerének, a Nép Szolgája párt frakciójának az egyik képviselője nem vett részt a tanácsülésen.
A községek központi vízellátásának és a szennyvízelvezetésüknek a kérdése kapcsán megjegyezte: a KMKSZ-frakció a már rendelkezésre álló pénzforrásokhoz továbbiakat fog keresni, hogy megvalósítható legyen az immár az egész kistérséget érintő tervdokumentáció elkészítése. Ez ügyben kéréssel kívánnak fordulni a Beregszászi Járási Tanács vezetéséhez, valamint a megyei tanács KMKSZ-frakciójához, hogy nyújtsanak támogatást a projekt elkészítéséhez, hiszen mindkét helyen pozitív hozzáállást látnak az ügy iránt. Ám jelenleg még nem lehet tudni, pontosan mekkora összegbe kerülne az újonnan minden településre kiterjesztett tervdokumentáció elkészítése. A községek központi vízellátásával és szennyvízelvezetésükkel ugyanis még egyetlen másik kistérség sem foglalkozott, s ma sem foglalkozik, ebben a kérdésben, mint mondta: „Mi vagyunk az úttörők.”
Lajos Mihály
