Kárpátalján számos, a honfoglalás korából származó leletre bukkantak már, azonban a Tiszacsomán feltárt korabeli temetőt a vidék legjelentősebb emlékhelyeként tartják számon. Az itt folytatott ásatások során a régészek egy X. századi települést, valamint a magyar határvédő közösség nyughelyét tárták fel, ami nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy őseink nemcsak átvonultak a területen, hanem lakóhelyeket létrehozva le is telepedtek itt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdeményezésére a több mint ezeréves temető északi részén emlékparkot alakítottak ki, ahol idén június 27-én került sor az évente megrendezett hagyományos honfoglalási emlékünnepségre.
A rendezvényt Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke nyitotta meg, aki beszédében felidézte az 1980-as években folytatott ásatások meghatározó eredményeit, amelyeket követően kialakították az emlékparkot, melyet számos szobor ékesít: a park közepén álló kopjafa, a Szent Istvánt és Árpád vezért ábrázoló fából készült szobrok, valamint a Turul-madarat és a magyarok nyilát ábrázoló Matl Péter-alkotások. 2020 őszén pedig átadták az emlékpark mellett elhelyezkedő látogatóközpontot, amely a parkkal együtt az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel.
Beke Mihály András, beregszászi első beosztott magyar konzul felelevenítette a magyarság és a vidék történelmét, kiemelve a honfoglalás emlékének fontosságát, amely „a legendából kinövő államiságunk kezdetét jelzi”. „A honfoglalás ünnepe történelmünknek, a magyarság folyamatos és immár tizenegy évszázada tartó ittlétének az ünnepe. Okunk van ünnepelni, hiszen a megmaradásunk a birodalmak szorításában felér egy csendes diadallal. Joggal lehetünk büszkék történelmünkre, amely Vereckén vette kezdetét” – fogalmazott a konzul, hozzátéve: „S hogy mi az üzenete a honfoglalásnak ma? A megmaradásunk, a ragaszkodásunk ehhez.”
Köszöntőjében Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere aláhúzta: „Tiszacsoma emlékét őrzi mindannak, amit a történelemkönyvekből tudunk őseinkről, a nemzetről, magunkról. Bárhová is nézünk, bármit is teszünk, a múlt itt mindannyiszor megelevenedik.” A polgármester kijelentette: történelmünk mérföldkövei mindig emlékeztetni fognak arra, kik vagyunk, s a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és Látogatóközpont nemzeti identitásunk őrzője. „Az otthont nem lehet falak vagy határok közé szorítani, sem kulcsra zárni. Mert az otthon egy érzés. Az otthon ott van, ahol nem kell a szabadsággal fizetni érte. Ahol szeretnek, ott vagy otthon” – emlékeztetett Babják Zoltán.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a megyei tanács képviselője köszöntőjében elmondta, hogy nemrégiben Patakófaluban (Sztuzsicja) járt, melyet a turisták elsősorban az ott található öreg tölgyek miatt látogatnak meg. Az egyik tölgyfa, amely 1100–1300 éves lehet – bár nem tud beszélni – máig élő tanúja a Kárpát-medencei magyarság történelmének. „Ez a tölgyfa már akkor ott állt, amikor bejöttek a magyarok, ott állt a tatárdúláskor, amikor a törökök bevonultak Magyarországra, ott állt Rákóczi idején, az 1848-as szabadságharc kitörésekor, és még sorolhatnám. Ez a tölgyfa a hosszú élete során bizonyára sok viharral küzdött meg, és sok ágát el is veszítette. Ebben sorsa hasonlít annak a népnek a sorsára, amelynek a történelmét végignézte” – mondta Gulácsy Géza, kiemelve: mint ahogyan a tölgyfa is ott áll ma, a magyar nemzet is kibírta a megpróbáltatásokat, amelynek titka a hűség, az önazonossághoz való ragaszkodás. „A mi feladatunk az, hogy hűségesek maradjunk, és a tölgyfa szívósságával kapaszkodjunk továbbra is anyanemzetünkhöz” – tette hozzá a KMKSZ alelnöke.
A beszédeket követően a történelmi egyházak képviseletében Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános, Dávid Árpád református lelkész és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke kértek áldást a jelenlévőkre.
Ezután az ünneplők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló kopjafánál.
A hivatalos megnyitó után színes kulturális program kezdődött, melynek keretében fellépett a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport, akik szatmári verbunkost, friss csárdást és sárközi táncokat mutattak be. Jancsik Félix és Ábrány Bence szavalatában versek hangzottak el. A Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja honfoglalási énekeket adott elő. A Mezőgecsei Művelődési Ház Gyöngykaláris gyermektánccsoportja rábaközi táncokat, majd szatmári verbunkot, lassú és friss csárdást táncoltak el. A Kék Viola néptáncegyüttes szilágysági és tyukodi táncokat, majd a Gyöngykaláris gyermektánccsoporttal közösen nyírségi táncokat mutatott be.
Ezután az érdeklődőknek lehetőségük nyílt különböző programokon részt venni: Kész Barnabás néprajzkutató, történész az eurázsiai sztyeppei nomád népek viseletét és fegyverzetét a szkítáktól a mongolokig bemutató Íjfeszítő népek öröksége címmel tartott élő történelemórát, betekinthettek az ősi népi mesterségek rejtelmeibe, a hordókészítés, a korongozás és a fafaragás mesterségébe, a méhviaszgyertya-öntés, a szövés és a nemezelés technikájába, a gyerekeknek arcfestéssel, ugrálóvárral, körhintával és trambulinnal készültek a szervezők.
Csuha Alexandra
