Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért – égető problémák és megoldásaik

Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel szervezett nagyszabású online konferenciát Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő június 16-án. A tanácskozás elsődleges célja a tiszai szennyeződés magas fokú problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, a környezetvédelem fókuszba helyezése szakemberek, hivatalok, civil szervezetek és aktivisták bevonásával, valamint a jelenlegi tarthatatlan helyzetre hatékony megoldások keresése.

A rendezvényt Bocskor Andrea nyitotta meg, aki kiemelte: a Tisza öt országot érint, ezért a folyó szennyezettségének megszüntetéséhez szükség van a határokon átívelő nemzetközi összefogásra és az Európai Unió támogatására egyaránt. „A tiszta Tisza és a tiszta Kárpátalja egy olyan erőforrása lehet az Európai Uniónak, Ukrajnának és az egész régiónak, amelyre érdemes nemcsak odafigyelni, hanem tenni is érte” – szögezte le a kárpátaljai származású politikus.

A TV21 Ungvár csatorna Tisz(t)a Víz című riportfilmje – amely világosan szemlélteti a szóban forgó problémát – bemutatását követően az első panelbeszélgetésben rátértek az Európai Unió környezetpolitikájára, valamint azon uniós eszközök és programok bemutatására, amelyek a határokon átnyúló vízszennyezés kezelésére és az érintett folyók ökoszisztémájának védelmére irányulnak. Elsőként Bettina Doeser, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Vízminőség Osztályának vezetője érintette az európai zöld megállapodás és vízpolitika kérdéskörét. Elhangzott, hogy a Keleti Partnerség Program keretében az Unió kiemelten támogatja Ukrajnát a környezetvédelem terén felmerülő gondok orvosolása érdekében, azonban bőven van még tennivaló helyi, regionális és kormányzati szinten, illetve a végrehajtás mechanizmusában egyaránt.

Fontos észrevételekkel gazdagította a konferenciát Markku Markkula, a Helsinki Régió és a finn Espoo Városi Tanács elnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja. Kárpátalja tekintetében sokrétű megoldásra van szükség, azonban a Helsinki Régió példáját követve vidékünk is mintarégiójává válhat Ukrajnának és Közép-Európának.

A második panelben a Tisza szennyeződésének veszélyeire és következményeire, a határon átnyúló problémára és vízvédelmi, hulladékkezelési megoldásaira hívták fel a figyelmet. Dr. Kolozsvári István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontjának vezetője A Tisza felső szakaszának élőhelyi sokszínűségét veszélyeztető hatások lehetséges következményei és az értékmegőrzés lehetőségei címmel tartott lényegre törő előadást, amelyben emlékeztetett: a folyó szennyeződése nem napjainkban öltött ilyen hatalmas méreteket, már évekkel ezelőtt találkozhattunk a problémával, amely a Tisza élővilágára is hatást gyakorol.

Olekszandr Bilak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Euroregionális Együttműködési Osztályának vezetője előadásában bemutatta, milyen regionális szintű környezeti monitoring, valamint hulladékgazdálkodási stratégia valósul meg Kárpátalján. Elhangzott, hogy fontos feladat hárul a kistérségek önkormányzataira a szemétgazdálkodás megoldása kapcsán, mely által nem kerül a Tiszába és a természetbe a hulladék.

A Tisza és a Szamos folyókon érkező kommunális hulladék eltávolításáról Veres József, a Nyíregyházai Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője osztotta meg tapasztalatait, kiemelve, hogy az igazgatóság milyen erőfeszítéseket tesz a folyókon érkező hulladékok káros hatásainak csökkentése érdekében. Veres József elmondta, 2019-ben adódott a lehetőség arra, hogy megvalósítsanak egy hulladékmentesítő projektet 1,3 milliárd forint összegű magyarországi forrásból. Ennek lényege, hogy két fő elem száll szembe a hulladékok káros hatásaival: egyrészt fontos az érkező hulladékok észlelése, amelyek kihelyezett kamerák segítségével történik, másrészt meghatározók azok a műszaki létesítmények, betonozott felületek, ahol a hulladék felfogható, válogatható és további kezelésre elszállítható.

A Tisza ETT az első olyan európai területi társulás, amely egy uniós (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és egy nem uniós régiót (Kárpátalja) hozott össze, s amelynek lehetősége van olyan európai uniós pályázatok benyújtására, amelyek a határ menti problémák közös kezelésére szolgálnak. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke Az aknaszlatinai sóbánya helyzetfeltárása a REVITAL projekt keretében címmel tartott előadást, amelyben aláhúzta, hogy a REVITAL I nevű projekt célkitűzése a sószennyezés csökkentése és a Tisza természeti erőforrásainak megőrzése az aknaszlatinai bánya területének és környezetének revitalizálásával és a környezet fenntartható használatának megerősítésével a határövezetben, ugyanis ezen terület legnagyobb szennyező forrása a só, ami vízben oldódik és a folyóba kerülve eléri az összes érintett országot. Elmondta továbbá, hogy 2021. június 17-én egy sajtókonferenciát követően bevetésre kerül egy nemzetközi kutatók által kifejlesztett speciális robot az UNEXMIN projekt keretében, amely leereszkedve a bányajáratokba összegyűjti és értékeli a szakemberek számára eddig nem hozzáférhető információkat a mélyben zajló veszélyes geológiai folyamatokról.

Mykhailo Dankanych, a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség vezetője ismertette a Tid(y) Up projektet, a Dunába ömlő folyók mikro- és makroműanyag-szennyezés problémájának elemzését kárpátaljai szemszögből.

A környezettudatosság és a civil szervezetek, aktivisták szerepe a környezetvédelemben című harmadik panelben elsőként Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője számolt be a Tisza hulladékmentesítésének lehetőségeiről, az eddigi eredményekről és tapasztalatokról. Az előadó tájékoztatott arról, hogy a PET Kupa keretében az elmúlt kilenc év alatt a több száz önkéntes munkájának köszönhetően többek között 171 tonna folyami hulladékot sikerült begyűjteniük, 282 területet tisztítottak ki, létrehoztak három lebegő kikötőt és egy folyami kajakot 100% újrahasznosított hulladékból. Ez csak egy része a munkájuknak, amelyet napjainkban is végeznek.

Ljasuk Dimitrij környezetvédelmi aktivista, A Tisza nevében című dokumentumfilm megalkotója a közelmúltban bemutatott filmjéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a fő motivációja az, hogy szerinte a mai ember eltávolodott a természettől, ezért ő filmjeivel újra össze szeretné őket hozni. A filmet elsősorban azért készítette el, mert meg akarta mutatni, hogy az emberek mit tesznek a folyóval, felébreszteni a lakosságot és a döntéshozókat, megoldást keresni és mutatni a problémára, ezáltal elősegíteni a változást. A filmet eddig több mint 1 millióan látták.

A Tiszta Kárpátalja programhoz csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete is, amelynek elnöke, Dobsa István számolt be az eddigi eredményekről és a jövőbeli tervekről. Először 2017 tavaszán hirdették meg a mozgalmat a környezeti nevelés hangsúlyozása és az önkéntesség fontosságára való felhívás céljából, s ez idáig mintegy 5,3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Következő akciójukat június 24–26. között szervezik meg a Tisza mentén.

A konferenciát Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője összegezte. Aláhúzta, hogy nagyon sokan tettek azért, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ugyanakkor sokan tettekben is mutattak fel megoldási lehetőségeket. A résztvevők előadásaikban rámutattak a legégetőbb problémára, amely a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése Kárpátalján. Rendkívül fontos az emberek tájékoztatása is, amelyek meg kell, hogy változtassák a hozzáállásukat a problémához. A KMKSZ elnöke biztosította a résztvevőket, hogy javasolni fogja egy megyei program kidolgozását a szilárd hulladékok kezelésére, továbbra is szorgalmazni fogja az együttműködést, valamint támogatni fogják a KMKSZ részéről azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a településeken legyenek szemétfeldolgozó udvarok.

A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.

A rendezvény valóban égető kérdésekre fókuszált: felhívta a figyelmet a Tisza nagymértékű szennyezettségének problémájára, s megoldást keresve ennek megszüntetésére szakértők számoltak be tervekről, projektekről, amely csak együttműködéssel valósulhat meg hatékonyan.

CsA