Ukrán–magyar viszony: Óvatos optimizmus

Eseménydús hetet tudhatunk a hátunk mögött, ami az ukrán–magyar kapcsolatokat illeti. Újabb külügyminiszteri találkozóról számolt be a sajtó, és ismét ülésezett az ukrán–magyar oktatási munkacsoport.

Ukrajna és Magyarország külügyminisztere múlt csütörtökön találkozott. Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ezúttal Magyarország Pozsonyi Nagykövetségén folytatott megbeszélést azt megelőzően, hogy mindketten részt vettek a közép-európai ötök, az úgynevezett C5 csoport (Szlovákia, Csehország, Ausztria, Magyarország és Szlovénia) külügyminisztereinek fórumán, ahová első alkalommal kapott meghívást Ukrajna.

Miután tárgyalt ukrán kollégájával, Szijjártó Péter az MTI tudósítása szerint arról beszélt a magyar újságíróknak, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatai az elmúlt időszakban, sajnos, nem a pozitív forgatókönyvek szerint alakultak, számos nézeteltérés volt és van, aminek forrásai az ukrán félnek a kárpátaljai magyarsággal szembeni fellépései voltak. Hozzátette: „Az utóbbi napokban azonban óvatos optimizmusra okot és lehetőséget adó előrelépések történtek”, s „a jelenlegi helyzetben ezeket a csekély előrelépéseket is meg kell becsülni”.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondta: ukrán hivatali partnerével megállapodtak abban, hogy hosszabb szünet után most a lehető leghamarabb összehívják a két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülését, amelyen lehetőség lesz az oktatáson kívüli nehéz kérdések megvitatására is. Emlékezhetünk rá, a kisebbségi vegyes bizottságnak még tavaly nyáron össze kellett volna ülnie, a két ország ismét fagyossá váló viszonya miatt azonban erre nem került sor.

Szijjártó Péter az óvatos optimizmusra okot adó előrelépések közé sorolta azt is, hogy a magyar–ukrán oktatási munkacsoport múlt szerdai, már második ülése után „körvonalazódni látszik egy olyan megoldás, amely segíthet abban, hogy a kárpátaljai magyarság a jelenlegi ukrán szabályozás mellett is kedvezőbb helyzetbe kerüljön az anyanyelvhasználat területén”. Hozzátette: sikerült előrelépni a diplomák, végzettségek és szakképesítések kölcsönös elismerését célzó, úgynevezett ekvivalenciaegyezmény tekintetében is, amelynek szövege már elkészült.

A magyar diplomácia vezetője rámutatott: „Dmitro Kuleba nagyon pozitívan fogadta azt a magyar javaslatot is, amely szerint kölcsönösen el kellene ismerni a két ország által kiadott – a koronavírus elleni oltások megszerzését igazoló – védettségi okmányokat, és így szabad utazást kellene biztosítani az oltást már megkapott személyek számára” – írta az MTI.

Ukrajnában a sajtó nem tulajdonított különösebb jelentőséget a Kuleba–Szijjártó-találkozónak. A Külügyminisztérium weboldala sem számolt be a pozsonyi ukrán–magyar egyeztetésről.

A Jevropejszka Pravda Dmitro Kuleba Twitter-bejegyzése nyomán írt a megbeszélésről.

„Pozsonyi találkozónkon Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és én megállapodtunk abban, hogy folytatjuk a párbeszédet az oktatásról és a kisebbségekről, Ukrajna nemzeti jogszabályainak kellő figyelembevételével” – idézi a portál az ukrán tárcavezetőt.

Kuleba üdvözölte, hogy Szijjártó elfogadta a Donyec-medencei látogatásra szóló meghívást, miután Magyarország májusban átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét. Megerősítette, hogy Ukrajna és Magyarország az oltási igazolások kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást ír alá, „hogy az állampolgárok biztonságosan utazhassanak”.

Az ukrán–magyar oktatási munkacsoport múlt szerdai budapesti üléséről Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma számolt be honlapján. A tudósításból megtudhatjuk, hogy a Vira Rohova oktatási és tudományos miniszterhelyettes vezette ukrán, valamint a Pacsay-Tomassich Orsolya külügyi államtitkár vezette magyar küldöttség találkozója „konstruktív és nyílt párbeszéd formájában zajlott, melynek során megvitatták az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbségnek az oktatási jogszabályok által szabályozott oktatási szükségletei biztosításával kapcsolatos kérdéseket”.

Vira Rohova tájékoztatta magyar kollégáit „az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség oktatási jogainak biztosításáról Ukrajna Az oktatásról és A teljes általános középfokú oktatásról szóló törvényeinek végrehajtásával összefüggésben, különös tekintettel:

• a magyar nyelvű oktatás fenntartására az általános középfokú oktatás rendszerében a törvényekben meghatározott terjedelemben;

• a teljes általános középfokú oktatást biztosító, magyar tan­nyelvű osztályokkal rendelkező intézményi hálózat fenntartására;

• a Kárpátalján dolgozó ukrán és magyar nyelvészettel foglalkozó szakemberek, köztük a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség bevonására új mintatantervek kidolgozásába az ukrán mint államnyelv hatékony oktatásának biztosítása érdekében”.

Vira Rohova előadásában vázolta Ukrajna által a magyar közösség oktatási igényeinek kielégítésére foganatosított intézkedéseket: „Az óvodai és az általános középfokú oktatási intézményrendszer működésének biztosítása, a tanárok oktatási-módszertani ellátása és szakmai továbbképzése, valamint az Ukrajna Az oktatásról szóló törvénye 7. cikkelyének az általános középfokú oktatási intézményekben történő, a 2019–2023 közötti időszakra vonatkozó ütemtervében meghatározott feladatok végrehajtása.”

A találkozón Ukrajna és Magyarország illetékes minisztériumainak szakértői megvitatták az Ukrajna Miniszteri Kabinetje és Magyarország Kormánya közötti megállapodás tervezetét az oktatási és tudományos fokozatok dokumentumainak kölcsönös elismeréséről.

Az elhangzottak alapján a felek további közös lépésekben állapodtak meg „a magyar származású ukrán állampolgárok iskoláztatása minőségi feltételeinek biztosítása érdekében”, és egyetértettek abban, hogy folytatják a közös munkát a tárcaközi oktatási munkacsoporton belül.

Az ukrán fél meghívására a munkacsoport következő ülésére Ukrajnában kerül sor – derül ki a minisztériumi tájékoztatóból.

(zzz)