Feljelentik iskoláinkat

Három beregszászi magyar tannyelvű iskola működésével kapcsolatban érkezett bejelentés (vagyis inkább feljelentés) a városi-kistérségi önkormányzathoz a napokban – tudtuk meg Darcsi Karolinától, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt tanácsi frakcióvezetőjétől.

A feljelentések az úgynevezett Kormányzati Kapcsolattartó Központ (Урядовий контактний центр – УКЦ) weboldalán keresztül, a Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció közvetítésével jutottak el a beregszászi városházára. A feljelentő mindhárom esetben ugyanaz a Lemberg (Lviv) megyei lakos, akit a továbbiakban nevezhetünk egyszerűen X-nek.

Nos, X feljelentésében emlékeztet, hogy Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény 12. cikkelye értelmében az állami és önkormányzati tulajdonú intézményeknek az államnyelv a „munkanyelve”. Ez a norma szerinte az iskolákra is vonatkozik, vagyis minden iskolai rendezvényt, foglalkozást ukrán nyelven kell megtartani. Ugyanakkor, hívja fel a hatóságok figyelmét X, a Beregszászi 10. Számú Középiskola tanulóinak karácsonyi köszöntése a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Főosztályának Facebook-oldalán magyarul hangzik el. A feljelentő megadja a kifogásolt felvétel világhálós címét, s arra kéri az illetékeseket, hogy ellenőrizzék a tényt, s foganatosítsanak intézkedéseket az „ukrán nyelvi rezsim” maradéktalan betartása érdekében.

Azonos tartalmú feljelentést tett az ismeretlen Lemberg megyei polgár a Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Középiskola ellen is, amely szintén magyarul merészelte köszönteni a térség lakóit.

A harmadik feljelentésben azt kifogásolja X, hogy a felvétel tanúsága szerint a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Általános Iskolában magyarul zajlott egy nevelési célú rendezvény.

Mint látható, az illetékesek felhívásai, hogy az emberek bátran jelentsék fel polgártársaikat, ha azok meg találnák sérteni a nyelvtörvényt, nem múltak el nyomtalanul. Egy tőlünk néhány száz kilométerre keletre élő ismeretlen bújta az internetet, és nemesebb ügyhöz méltó kitartással írogatta feljelentéseit, beleszólva ezzel olyan emberek életébe, akiket nem ismer, akik más, számára ismeretlen nyelven beszélnek ugyan, de hozzá hasonlóan ebben az országban fizetik az adót. (Csak remélhetjük, hogy a feljelentések nem egy intézményeink ellen irányuló újabb támadás bevezető lépései.)

Mindenekelőtt azon akadhat meg a három dokumentumot böngésző olvasó szeme, hogy a feljelentések indoklása nem különösebben „kifinomult” vagy változatos. Egy olyan szabályra hivatkozik a szerző mindhárom esetben, amelyet a hivatalos nyelvhasználat legtöbb helyzetére alkalmazni lehet. Persze, bizonyosak lehetünk benne, hogy a nyelvőrök szükség esetén még számos olyan kitételt találnak a nyelvtörvényben a 12. cikkelyen kívül is, amelyekre hivatkozva bárkibe belefojthatják a nem ukrán szót. Éppen ezért csupán a jogszabály egyetlen pontjára hívnánk fel e helyütt tisztelettel a rendíthetetlen ukránosítók figyelmét. Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény zárórendelkezéseinek 3. pontja, annak is a második bekezdése kimondja, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, akiknek nyelve egyben az Európai Unió hivatalos nyelve is, és akik 2018. szeptember 1. előtt kezdték meg iskolai tanulmányaikat Ukrajna szóban forgó nemzeti kisebbségének nyelvén, változatlanul azon szabályok szerint folytathatják tanulmányaikat 2023. szeptember 1-jéig, amelyek az új nyelvtörvény hatálybalépéséig voltak érvényben, az ukrán nyelven tanított tantárgyak számának fokozatos növelésével. Tegyük hozzá az oktatás terén esetleg járatlan ukránosító számára: az oktatási folyamatnak a tantermen kívüli foglalkozások is szerves részét képezik, azaz szinte minden olyan iskolai tevékenység ide sorolható, amely hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekekből jó emberek és művelt felnőttek váljanak.

A fentiek alapján ezúton is kérnénk minden érintettet, legyenek tekintettel a hatályos törvényekre, s legalább 2023-ig hagyják meg gyermekeinknek a jogot és lehetőséget, hogy anyanyelvükön énekeljenek, szavaljanak és kommunikáljanak az iskolában. Továbbá – lehetőség szerint – ne gyakoroljanak nyomást az efféle feljelentésekkel a pedagógusokra, oktatási és egyéb hivatalnokokra, hogy azok szabadon végezhessék a munkájukat, s ne féljenek élni a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó, mostanság ugyancsak megfogyatkozott jogainkkal.

Miután úgy tűnik, a Kárpátok túloldalán nincs egyéb probléma, mint hogy beregszászi gyerekek és tanáraik magyarul énekelnek, szavalnak, adnak elő betlehemes játékot, ajánljuk X figyelmébe, hogy a 12. cikkelyt nálunknál nagyobb emberek is megsértik, például Volodimir Zelenszkij elnök. Hogyan is feledhetnénk el, hogy az államfő egy éve újévi üzenetében még magyarul szólt a beregszásziakhoz az ország apraja-nagyja előtt? Egy hete pedig oroszul beszélve próbálta megindokolni videoüzenetében, miért záratott be három ellenzéki tévécsatornát.

(zzz)