Ukrán–magyar viszony: Inkább az ellenségeskedés?

Kijev ismét úgy határozott, megmutatja, hogy ki az úr a háznál Kárpátalján.

A helyhatósági választások napján, október 25-én történt, hogy az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatában a választási folyamatba való közvetlen beavatkozással vádolta meg Budapestet. Az MTI tudósítása szerint a kijevi tárca arra reagált, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán közösségi oldalán írt bejegyzésében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat.

Az ukrán külügyminisztérium közölte: nem pusztán csalódottak a magyar tárcavezető kijelentései miatt, hanem úgy vélik, hogy ez aláássa a magyar–ukrán tárgyalásokat.

„Ezzel Budapest megerősítette, hogy közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és alattomos csapást mért Ukrajna arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán–magyar kapcsolatokban fennálló problémákra” – hangsúlyozta a kijevi minisztérium.

Nyilatkozatában a tárca leszögezte, hogy a magyar fél által tett kijelentéseket elfogadhatatlanoknak tartja, és „kemény reakciót” helyezett kilátásba.

„Megállapítjuk, hogy Budapest figyelmen kívül hagyta Kijev többszöri felszólítását, hogy hagyjon fel a jogállamiság és a jószomszédi kapcsolatok elveinek figyelmen kívül hagyásával, és tartsa tiszteletben Ukrajna törvényeit… Elfogadhatatlan Budapestről »súgni« a választóknak, ez megsérti az ukrán jogszabályokat, az ukrán félnek nem maradt más választása, mint hogy keményen reagáljon az ilyen lépésekre a bevett nemzetközi gyakorlatnak és Ukrajna jogszabályainak megfelelően. Az érzelmek túlfűtése a magyar fél részéről, valamint az ukrán állampolgárok provokálása, hogy ne tartsák be Ukrajna alkotmányát és törvényeit, kudarcra van ítélve” – áll a nyilatkozatban.

A szavakat tettek követték. Hétfőn, azaz október 26-án bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva megtoldotta mindezt azzal, hogy bejelentette, Ukrajna megtiltotta két magas rangú magyar tisztségviselő beutazását a helyhatósági választás alatt Kárpátalján folytatott „agitáció” miatt. Szavai szerint az egyik tisztségviselő a magyar miniszterelnökség államtitkára, akit név szerint nem említett, a másikról pedig nem árult el semmit. Hozzátette ugyanakkor, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan „beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején. Kárpátalján úgy tudni, a kitiltottak egyike Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a másik pedig Magyar Levente külügyminiszter-helyettes lehet.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter első reagálásában nonszensznek nevezte a kijevi magyar nagykövet hétfői bekéretését az ukrán külügyminisztériumba. Szijjártó Péter a közmédiának azt mondta, „nem túl barátságos hangnemben és nem a barátkozás szándékával” kérették be az ukránok Íjgyártó Istvánt. Ha Ukrajna komolyan gondolja, hogy az Európai Unióval szorosabb együttműködésre törekszik, és az európai integráció útjára kíván lépni, „akkor az ilyen bekéretéseket végre el kellene felejteniük” – közölte a magyar tárcavezető.

Másnap, október 27-én Szijjártó Facebook-oldalán közölte: a kisebbségi ügyek nem tekinthetők belügynek egyetlen létező európai és nemzetközi jogszabály szerint sem. Azt mondta: nem tudja, mit értenek Kijevben beleavatkozás alatt. Arra, hogy a magyar kormány ötven lélegeztetőgépet adományozott Ukrajnának a kárpátaljai kórházak fenntartására és a koronavírusos betegek ellátására, arra, hogy Magyarország az egyetlen, amely megengedi az ukrán állampolgároknak a tranzitálást Nyugat-Európa felé, vagy arra, hogy magyar költségvetési forrásból finanszírozzák az egyik legszennyezettebb kárpátaljai folyó vízének tisztítását? – sorolta Szijjártó Péter.

Megerősítette, hogy szerinte a döntés „szánalmas és nonszensz”, amely azt üzeni, hogy Ukrajna lemondott az európai és euroatlanti integrációért tett eddigi erőfeszítéseiről, és arról, hogy Magyarország támogassa ebben, mivel az Európai Unióban és a NATO-ban minden tagállam egybehangzó támogatására van szükség ahhoz, hogy új országokkal szorosabbra fűzzék az együttműködést.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország továbbra is készen áll a jószomszédi viszonyra és a párbeszédre, de az elmúlt időszak azt mutatja, hogy ez a szándék egyoldalú.

A magyar külügyek irányítójának szavai eljutottak Kijevbe. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter október 29-i online tájékoztatóján már arról beszélt, hogy Ukrajna készen áll a konstruktív együttműködés folytatására Magyarországgal a vitatott kérdések megoldása érdekében annak ellenére, hogy magyar tisztségviselők agitációt folytattak az ukrajnai helyhatósági választásokon.

„E kirívó esetet nem tekintve, a diplomácia hosszú játék, és készek vagyunk tovább lépni a kapcsolatokban, de csak mindkét ország nemzeti érdekeinek tiszteletben tartásával. Azok, akik a viták fennmaradását akarják, a barikád túloldalán vannak, és mi határozottan ellenállunk minden olyan kísérletnek, amely megkérdőjelezi az ukrán szuverenitást” – hangsúlyozta a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben sikerült helyreállítani a két ország közötti konstruktív együttműködést. Kiemelte, hogy Magyarország támogatta Ukrajna csatlakozását a NATO „kiszélesített lehetőségek” elnevezésű programjához.

„Majd jöttek a helyhatósági választások, és sajnos, a magyar kollégák úgy döntöttek, hogy kampányolnak egy kicsit. Az ukrán jogszabályoknak megfelelően azonban az ilyen kampányok tiltottak. Többször figyelmeztettük erre magyar kollégáinkat, de sajnos nem hallgattak meg bennünket” – panaszolta el Kuleba.

Azzal összefüggésben, hogy Kijev megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek Ukrajnába, közölte, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.

„Minden országnak tisztelnie kell önmagát, és ha egy állam kimutatja, hogy nem tiszteli a törvényeidet, arra felelned kell. És mi keményen válaszoltunk. Meg vagyok viszont győződve arról, hogy a kapcsolatokban a legjobb eredmény nem a győzelem, hanem az eredményes döntetlen, mint amilyet a Dinamo Kijev ért el tegnap a Ferencvárossal szemben – fogalmazott az ukrán miniszter a labdarúgó Bajnokok Ligája múlt szerdai budapesti csoportmérkőzésére utalva.

Úgy tűnik tehát, hogy a határozott budapesti válasz elgondolkodtatta Kijevet, s az ukrán külügy mégsem szeretné, ha végérvényesen megakadnának a tárgyalások Magyarországgal. A végső megoldástól, a jószomszédi viszonytól azonban mégiscsak távolabb kerültünk.

(ntk)