Diplomáciai csörte Ukrajna és Magyarország között

Kitiltottak két magyar kormánytisztviselőt Ukrajnából

A magyar–ukrán diplomáciai közeledést a tervezett Orbán–Zelenszkij-találkozó előtt egy váratlan és barátságtalan lépés szakította meg. Kijev előbb a helyhatósági választásokba történt beavatkozással vádolta meg Budapestet, majd kitiltott két magas rangú magyar politikust Ukrajnából. Mindezt az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva mondta el Dmitro Kuleba külügyminiszter. Konkrét neveket nem közölt, csupán annyit, hogy egyikük a magyar miniszterelnökség államtitkára. Ez valószínűleg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár lehet, aki a választások előtt számos magyar pénzen felújított óvodát, orvosi rendelőt és iskolát adott át Kárpátalján, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkáráról, Magyar Leventéről lehet még szó, aki október 20-án beregszászi munkalátogatása alkalmával Brenzovics László KMKSZ-elnök és Babják Zoltán beregszászi polgármester jelenlétében jelentette be, hogy a magyar kormány 1,2 milliárd forintot különít el a Beregszász várost átszelő és rendkívül szennyezett Vérke-csatorna megtisztítására. Babják Zoltánt azóta nagy többséggel választották a kistérség polgármesterévé.

„Az elvem nagyon egyszerű. Ha megütnek, akkor vissza kell ütni!” – fogalmazott Dmitro Kuleba. Továbbá azt is jelezte, hogy más olyan magyar állampolgárok beutazási tilalmát is kezdeményezték, akik aktívan „beavatkoztak” Ukrajna belügyeibe a választás idején. „Partnereinket hamarosan részletesen tájékoztatjuk a választásokba való magyar beavatkozás tényéről, erről már értesítettük az EBESZ megfigyelő misszióját” – emelte ki a külügyminiszter. A külügyi tárca kiadott egy szokatlanul durva hangnemű közleményt is az ügyben, és bekérették az ukrán külügyminisztériumba Íjgyártó István kijevi magyar nagykövetet, akinek tiltakozó jegyzéket adtak át.

Az említett közlemény szerint a magyar politikusok a kampányban a KMKSZ melletti szavazásra szólítottak fel. „Ezzel Budapest megerősítette, hogy közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és alattomos csapást mért Kijev arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán–magyar kapcsolatokban fennálló problémákra” – hangsúlyozta a tárca. A közlemény megállapítja, hogy Budapest figyelmen kívül hagyta Kijev többszöri felszólítását, hogy hagyjon fel a jogállamiság és a jószomszédi kapcsolatok elveinek figyelmen kívül hagyásával, és tartsa tiszteletben az ország törvényeit. Elfogadhatatlan Budapestről súgni a választóknak, ez megsérti az ukrán jogszabályokat, az ukrán félnek nem marad más választása, mint hogy keményen reagáljon az ilyen lépésekre a bevett nemzetközi gyakorlatnak és Ukrajna jogszabályainak megfelelően. Az érzelmek túlfűtése a magyar fél részéről, valamint az ukrán állampolgárok arra való provokálása, hogy ne tartsák be Ukrajna alkotmányát és törvényeit, kudarcra van ítélve. Az ukrán külügyminisztérium közölte, nem pusztán csalódottak a magyar tárcavezető kijelentései miatt, hanem úgy vélik, hogy ez aláássa a magyar–ukrán tárgyalásokat, és kemény reakciót helyez kilátásba.

A magyar külügyminiszter keddi algériai útja előtt a repülőtéren reagált az ukrán bejelentésre. Gratulált a KMKSZ választási sikeréhez, majd elmondta: „A Kárpátalján elért eredmények világossá teszik, hogy a magyarok véleménye megkerülhetetlen lesz az elkövetkező időszakban is Kárpátalja jövője tekintetében. Ugyanakkor tegnap több barátságtalan lépésre is sor került az ukrán külügyminisztérium részéről, hiszen bekérették a kijevi külügybe a nagykövetünket, emellett azt a döntésüket hozták nyilvánosságra – mert velünk még nem közölték –, hogy két magyar, valószínűleg kormányzati tisztségviselőt akarnak kitiltani Ukrajnából, mondván, hogy beleavatkoztunk az ukrán belpolitikai folyamatokba. Ezt a döntést szánalmasnak és nonszensznek tartjuk. A közlés módja pedig mindenképp kulturálatlan” – mondta a magyar külügyminiszter.

Szijjártó Péter megjegyezte, nem teljesen egyértelmű számára, hogy az ukrán belügyekbe történő beavatkozás alatt az önkormányzati választások előtt pár héttel átadott 50 lélegeztetőgépet értik-e, melyeket Dmitro Kuleba külügyminiszter és a megye kormányzója személyesen vett át tőle. Vagy azt, hogy egyedül Magyarország engedi meg az ukrán állampolgároknak a tranzitálást Nyugat-Európa irányába, esetleg hogy néhány napja úgy döntöttek, hogy magyar költségvetésű forrásból finanszírozzák az egyik legszennyezettebb kárpátaljai csatorna vizének megtisztítását.

„Nonszensz az a hivatkozás is, hogy a magyar kisebbséggel való kapcsolattartás beavatkozást jelentene az ukrán belügyekbe, hiszen minden létező európai és nemzetközi jogszabály világosan beszél arról, hogy a kisebbségi ügyek, a kisebbségi jogok érvényesülése semmilyen módon nem tekinthető belügynek” – mondta Szijjártó Péter.

Ezzel a lépéssel az ukrán külügyminisztérium nem mást üzen, mint hogy Ukrajna le kíván mondani az eddigi erőfeszítéseinek folytatásáról az európai, illetve az euroatlanti integráció vonatkozásában. Az ukránok pontosan tudják, hogy mind az EU-ban, mind a NATO-ban minden tagállam támogatására, egyetértésére és egybehangzó döntésére szükség van ahhoz, hogy az együttműködést szorosabbra fűzzük új országokkal.

„Vannak, akik azt mondják, hogy az ukrán kormányzó párt rendkívül gyenge szereplése miatti frusztráltság is szerepet játszhatott ebben a kulturálatlan és nonszensz döntésben. Én nem tudom, hogy így van-e. Mindenesetre mi továbbra is készen állunk a jószomszédi kapcsolatra. Továbbra is készen állunk a párbeszédre, de sajnos az elmúlt hetek, hónapok azt mutatták meg, hogy ez a szándékunk egyoldalú” – jegyezte meg a magyar külügyminiszter, aki végül biztosította a kárpátaljai magyarságot Magyarország teljes körű támogatásáról és együttműködési szándékáról.

(mti/dózsa)