Medve Andrea: Ott kell lennünk, ahol a számunkra fontos ügyeket vitatják meg
Medve Andrea tizenkét éve vezeti a KMKSZ Sislóci Alapszervezetét, az elmúlt év decemberében az akkor megalakult Homoki Kistérségi Tanács képviselőjévé választották. A Sislóci Dobó István Középiskola kémia–fizika szakos tanárnője az újabb helyhatósági választáson a KMKSZ listavezetőjeként indul a mostantól már kilenc községet egyesítő Homoki Kistérségi Tanácsba. Interjúnkban bemutatjuk Medve Andreát, akit az eltelt nyolc hónap alatt a tanácsban szerzett tapasztalatairól és terveiről kérdeztük.
– Pallóban született, pedagóguscsaládban…
– Tizennégy éves voltam, amikor a szüleimmel Sislócra költöztünk, ők is a sislóci középiskolában tanítottak, én is itt tanultam, majd érettségiztem. Van egy nővérem, aki az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola matematikatanára. A szüleim is matematikusok voltak, én viszont kémikus lettem. 1998-ban szereztem diplomát az Ungvári Állami (ma Nemzeti) Egyetemen, azóta ugyanott elvégeztem a fizika szakot is. Már huszonegy éve tanítok Sislócon kémiát és fizikát.
–Régóta szívügye a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme, KMKSZ-aktivistaként tevékeny szerepet vállalt ezen a területen…
– Valóban mindig a szívügyem volt a KMKSZ. 2008-óta vagyok a sislóci alapszervezet elnöke, később megválasztottak a járási szervezet fegyelmi bizottságának elnökévé. A falunk és az alapszervezetünk is kicsi, 93 tagunk van, de nagyon lelkes és aktív emberekből áll. Rendezvényeinkkel és megemlékezéseinkkel igyekszünk erősíteni közösségünkben a magyarságtudatot és az összetartozás érzését.
– Tavaly az akkor megalakult Homoki Kistérségi Tanácsban képviselői szerepet is vállalt. Milyenek a tapasztalatai?
– Először vállaltam ilyen szerepet. 2019. december 22-én volt a választás az akkor létrejött kistérségben, amit komoly harcok előztek meg, hisz nem akarták engedélyezni a Homok központú önkormányzat létrehozását. A 26 képviselőből Bújdosó Erzsébet doktornővel ketten jutottunk be a KMKSZ támogatásával. Mire sikerült megszervezni az új közigazgatási egység működését, karantén lett, visszaesett a gazdaság teljesítménye, csökkentek az adóbevételek stb. A fejlesztések csúsznak, az eltelt nyolc hónap alatt három buszmegálló felépítését sikerült kiharcolnunk, melyek közül a tarnóci és a botfalvai már elkészült, a sislóci építése folyamatban van. Elkészültek a tervek az Ungtarnóc és Koncháza közötti út felújításáról, hisz az a szakasz már szinte járhatatlan, pedig Ungtarnóc, Botfalva és Sislóc lakói azon az úton juthatnak el Homokra, a kistérség központjába. Ugyancsak elkészült az egyik ungtarnóci utca felújításával kapcsolatos tervdokumentáció. A többi tervünk megvalósítása még várat magára.
– Nyolc hónap nem sok idő, ezalatt meg kellett szervezni a kistérség működését. Most viszont előnyben vannak azokkal szemben, akik ezt csak október 25. után kezdik majd el.
– Előnyben vagyunk, hisz már van tapasztalatunk azzal kapcsolatban, hogy mégis hogyan működik egy kistérség. Mivel jár ez helyben, a falvakban. De új feladatok is lesznek, hisz a mostani választások után már az oktatás és az egészségügy is átmegy a kistérségek fennhatósága alá.
– Mik a céljaik, ha bekerülnek újra a tanácsba?
– Jó lenne, ha minél többen bekerülhetnénk a KMKSZ listájáról, hisz sokféle fejlesztésre lenne még szükség itt, nálunk is. A KMKSZ listáját úgy állítottuk össze, hogy minden egyes település képviselve legyen rajta. Fontos ugyanis, hogy hallatni tudjuk a tanácsban a hangunkat, mert ellenkező esetben nem biztos, hogy a minket megillető, fejlesztésre szánt pénzek eljutnak majd a központtól távolabb eső falvakba. Ezenkívül magyar közösségünk érdekeit is képviselnünk kell, meg kell őriznünk a magyar óvodáinkat és iskoláinkat.
Sok olyan megoldásra váró feladat van, amelyet képviselni szeretnénk a tanácsban. Nagy gondot jelent például, hogy nincs egészséges ivóvizünk, jó lenne, ha sikerülne az ivóvízhálózatot kiépíteni. Sislócon az iskolánkhoz vezető Dobó István utca felújítása is nagyon időszerű lenne már, és rajta kívül még néhány kisebb utcáé mind a mi falunkban, mind a szomszédos falvakban. Szívügyem továbbá a temetők rendbetétele, amiért ugyancsak lobbizni szeretnék a választások után létrejövő tanácsban.
– Az említett rossz út miatt, illetve közvetlen tömegközlekedési lehetőség hiányában akadt olyan sislóci lakos, aki Ungváron keresztül utazott Homokra egy igazolásért. Vannak terveik ennek megoldásával kapcsolatban?
– Mint említettem, a legsürgetőbb a Koncháza és Ungtarnóc közötti út felújítása lenne, mert arra kell mennünk Homokra. A minaji mentőállomáshoz tartozunk, onnan csak nagyon lassan ér ide a mentő. Legtöbbször Ungváron keresztül jön hozzánk a rövidebb út rossz állapota miatt. Ha jó lesz az út, akkor az ígéretek szerint beindítanának egy olyan buszjáratot, amellyel a kistérség falvaiból el lehetne jutni Homokra. Ez a busz naponta többször közlekedne, de előbb járhatóvá kell tenni az utakat.
A Homoki kistérség létrejöttét azért akarta Ungvár megakadályozni, mert előreláthatólag az egyik leggazdagabb kistérség lesz egész Kárpátalján. Úgy gondolom, hogy az említett problémák megoldásának és újabb fejlesztéseknek sem lesznek pénzügyi akadályai, de ismételten hangsúlyozom: ott kell lennünk ahhoz, hogy a számunkra fontos ügyeket napirenden tartsuk. Ott kell lennünk minden tanácsülésen, részt kell vennünk a vitákban. Ezt a munkát mi vállaljuk, amihez kérem a kistérségünkben élők támogatását. Menjenek el választani október 25-én, hogy nekünk, magyaroknak minél nagyobb beleszólásunk legyen a döntésekbe, és ki tudjunk állni az igazunkért.
Badó Zsolt