Az 1848–1849-es szabadságharc hőseire és az azt követő megtorlások áldozataira emlékeztek Perényi Zsigmond mellszobránál Nagyszőlősön a báró nevét viselő középiskola udvarán.
Az egybegyűlteket Kudron Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte. „Több mint 170 esztendő telt el a szomorú esemény óta, de a hősöket mindmáig nem feledjük. Remény és tenni akarás szikráját oltották a lelkekbe, mely a mai napig melenget. Manapság […] bizonyítanunk kell, hogy méltók vagyunk a hősök utódjainak nevezni magunkat” – fogalmazott az alapszervezeti elnök kiemelve az október 25-i választások fontosságát: „Dönteni kell arról, hogy milyen legyen a jövőnk, a létünk a tét!”
Ezután egy alkalomhoz illő dalt adott elő Parászka Emília, a Perényi-iskola tanulója, majd a Himnusz eléneklését követően a megjelentek elhelyezték a szobor talapzatánál az emlékezés koszorúit.
„A világ magyarsága ma emlékezik meg az aradi vértanúkról, ez Kárpátalján azt jelenti, hogy elzarándokolunk azokra a helyekre, ahol a vidékünkről származó báró Perényi Zsigmondnak állítottunk emléket. Örülök, hogy a KMKSZ harminc évvel ezelőtt helyreállította Perényi Zsigmond emlékhelyét, ma pedig a báró felújított szülőházánál koszorúztuk meg az emléktáblát. Ezek az emberek mártírok voltak, életüket áldozták elveikért, a magyar szabadságért. A magyar nemzetnek nem mindig van szüksége mártírokra, azonban mindig meg kell cselekedni azt, ami éppen szükségeltetik a nemzet fennmaradása érdekében. Ez Kárpátalján most elsősorban a megmaradás parancsa, s a következő, amit meg kell tennünk, hogy október 25-én minél többen el kell mennünk szavazni, s hitet kell tennünk a magyar szabadság mellett” – szögezte le Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
„Az 1848–49-es szabadságharcot a nemzet szabadságáért, teljes függetlenségéért és egy igazságos rendszerért vívták magyarok és nem magyarok” – mondta az újságírónknak adott interjúban Barta József, a KMKSZ és a megyei tanács alelnöke kiemelve, hogy bár a szabadságharc leverése után úgy tűnt, hogy minden odaveszett. Ez nem így van, ugyanis a magyarok szívében az ott szunnyadó szabadság és igazság iránti vágy lángra lobbant. „Megerősödött a magyar identitástudat és a nemzeti összefogás” – mutatott rá, hozzátéve: a különböző korokban másképp kellett küzdeni a szabadságért és az igazságért: „Voltak korok, amikor ki kellett menni a harctérre, és életüket kockáztatva áldozni. Vannak korok, mint amilyen a mai, amikor erre nincs szükség. Az összefogásra, a bátor kiállásra és a bölcs cselekedetre azonban ma is szükség van. Itt, mi Kárpátalján is gondokkal küszködünk, hiszen a korábban meglévő jogainkért ki kell állni és küzdeni kell! […] Erőt kell felmutatnunk, s az elkövetkezendő önkormányzati választásokon meg kell mutatnunk, hogy vagyunk, hogy erősek és összetartóak vagyunk, hogy ott leszünk a legfontosabb képviselői testületekben, és azokról a döntésekről, amelyek majd ott születnek, nekünk is lesz szavunk, és befolyásolni tudjuk azokat. Sorsunkat a kezünkbe kell venni!” – jelentette ki Barta József.
A megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult.
CsA
