A járványhelyzet miatt szűk körben emlékezett meg a kárpátaljai magyarság július 19-én Tiszaújlakon a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájáról. Az ünnepség keretében együtt koszorúztak a kárpátaljai társadalmi szervezetek képviselői.
A rendezvény elején Molnár László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kulturális titkára köszöntötte az egybegyűlteket, aki röviden beszélt a Rákóczi-szabadságharcról, valamint a Turul-emlékmű 1989-es visszaállításának történetéről, mely idő óta minden évben itt szervezi meg a KMKSZ a vidék magyar közösségének legnagyobb eseményét.
A szűk körű megemlékezésen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta: „1989 óta a Turul-ünnepség a kárpátaljai magyarság legnagyobb rendezvénye. Idén a járványügyi szabályok nem tették lehetővé, hogy a rendezvényt a megszokott formájában megszervezzük, azonban szerény koszorúzás keretében emlékezünk a Rákóczi-szabadságharcra. Rákóczi Ferenc szabadságharca vidékünk és Magyarország történelmének is egyik legnagyobb eseménye, amely nagymértékben biztosította azt, hogy ma itt lehetünk. Az összetartozás évében különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzet korábban is volt nehéz helyzetben, hiszen Rákóczi is nehéz küzdelmet folytatott, de a Rákóczi-szabadságharc után és száz évvel Trianon után mégiscsak él a magyar nemzet, és szolidáris egymással… Bízom benne, hogy jövőre visszaállhat a rend, és ismét ez a program lehet a kárpátaljai magyarság legnagyobb rendezvénye” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke.
Az ünnepséget Tarpai Viktória színművésznő Babits Mihály Áldás a magyarra című versének előadása tette emelkedettebbé, valamint Pirigyi Gergely tárogatójátéka, aki kuruc kori dallamokat szólaltatott meg.
Az emlékmű megkoszorúzását követően a jelenlévők átmentek az egykori tiszaújlaki sóház épületéhez, ahol megkoszorúzták Esze Tamás kuruc vezér emléktábláját. Ezt követően a delegáció a Felső-Tisza-vidéken, a Vilsani (Égermező) előtt található, nemrég felújított Bovcár (Bovcar)-kút felé vette az irányt. A monda szerint a kút forrásából maga a nagyságos fejedelem is ivott, és a forrás alapkövét őmaga rakta le. A helyszínre érkezve Molnár László mesélt a kúthoz fűződő legendáról, ezt követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd megkóstolták a Bovcár vizét.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke a kút rendbetételével kapcsolatban elmondta: „A Bovcár-forráskút felújításának története ott kezdődött, hogy Stumpf Benedek Andrással és Györke Lászlóval Rákóczi-emlékhelyeket kutattunk fel vidékünkön. Ekkor jutottunk el Vulsányára. Tudtunk róla, hogy volt itt egy Rákóczi-emlékhely, de sajnos nagyon rossz állapotban. Mindig szívügyemnek éreztem, hogy azokat a Rákóczi-emlékhelyeket, amelyek Kárpátalján léteznek – hiszen itt van a Rákóczi-szabadságharc bölcsője –, azokról mindről tudjunk, és méltó emlékjelet állítsunk nekik. Lehetőség nyílt rá az elmúlt időszakban, hogy pályázat által a Bovcár-forráskútat felújíthassuk, s ez meg is történt. Nagyon sokat köszönhetünk az ittenieknek is: a falu nevét a régiek még ma is úgy ismerik, hogy Bovcár” – fogalmazott Sari József.
Tarpai Viktória színművésznő Petőfi Sándor Rákóczi című versét adta elő, valamint Pirigyi Gergely tárogatójátéka színesítette az ünnepséget.
Váradi Enikő
