Július 1-jén a Legfelső Tanács Államigazgatási, Önkormányzati, Regionális Fejlesztési és Városépítési Bizottsága jóváhagyta a létrehozandó és megszüntetendő járásokról rendelkező kormányhatározat tervezetét. Napirendre került Kárpátalja közigazgatási felosztása is. A testület a kérdést előkészítő Adminisztratív és Területi Berendezkedési Albizottság ajánlását elfogadva javasolja a parlamentnek, hogy hozzanak létre Kárpátalja területén az eddigi 13 helyett hat közigazgatási egységet: az Ungvári, Munkácsi, Beregszászi, Huszti, Técsői és Rahói járásokat.
A 3650. számú, a parlament hivatalos weboldalán elérhető határozattervezet értelmében a Beregszász központú Beregszászi járást a kormány által jóváhagyott bátyúi nagyközségi, beregszászi városi, nagyberegi községi, nagybégányi községi, tiszaújlaki nagyközségi, nagyszőlősi városi, királyházai nagyközségi, mezőkaszonyi községi, péterfalvai községi kistérségek alkotnák. Vitalij Bezhin képviselő (Nép Szolgája frakció), az Adminisztratív és Területi Berendezkedési Albizottság elnöke ugyanakkor jelezte a múlt szerdai ülésen: javasolják, hogy az ilosvai járási beregkövesdi (Kamjanszke) községi kistérség kerüljön a létrehozandó Huszti járás helyett a Beregszásziba, mivel Beregszászhoz közelebb esik, ráadásul így a leendő Beregszászi járás lakosságát is növelni lehetne.
Ismeretes, hogy a kormány által kidolgozott és a parlamentnek benyújtott tervezet eredetileg csupán öt járás létrehozásával számolt Kárpátalján, abban a Rahói járás nem szerepelt, így egyelőre csak annyit tudni, hogy 82,8 ezer lakosával ez lesz a legkisebb a hat közigazgatási egység közül. Ami a hatodik járás magyarok által is lakott településeit illeti, valószínűsíthető, hogy a kőrösmezői nagyközségi és a rahói városi kistérségek mellett a nagybocskói nagyközségi területi közösség is a Rahó központú járáshoz tartozik majd. Ugyanakkor az aknaszlatinai nagyközségi kistérség előreláthatóan a Técsői járás része marad.
A Kárpátalja adminisztratív felosztásáról tartott bizottsági szavazást vita előzte meg. Vladiszlav Poljak kárpátaljai parlamenti képviselő, aki a 73. számú (Beregszászi és Nagyszőlősi járások, valamint az Ilosvai járás egy része) egyéni választókerületben szerzett mandátumot tavaly júliusban, javasolta a testületnek, hogy a Beregszászi és Nagyszőlősi járások összevonásával létrehozandó új közigazgatási egység központja Beregszász helyett Nagyszőlős legyen. A képviselő indoklásában jelezte, valamennyi társadalmi és gazdasági mutató alapján igazságosabb és racionálisabb lenne, ha Nagyszőlőst tennék meg a létrehozandó új járás központjává. Érvként hozta fel egyebek mellett az ugocsai város kedvező földrajzi fekvését, a román és a magyar államhatár befektetésekkel kecsegtető közelségét, az újabb határátkelők várható megnyitását. Hangsúlyozta, a Nagyszőlősi járás lakossága közel 120 ezer fő, míg a Beregszászi járásé közel 50 ezer fő. (A többek között beregszászi járási szavazatokkal megválasztott, nagyszőlősi illetőségű képviselő ezen a ponton csúsztatott, ugyanis a Nagyszőlősi járás lakosságába beleszámította a járásközpont Nagyszőlős mintegy 26 ezer lakosát, míg a Beregszászi járás lakosságát a megyei alárendeltségű Beregszász mintegy 24 ezer lakosa nélkül említette – a szerk.) További érvként hozta fel a Nagyszőlős mellett korteskedő honatya, hogy a jelenlegi Nagyszőlősi járás ipari termelése körülbelül az ötszöröse a Beregszászi járásénak.
A képviselő kitért a nemzetiségi arányokra is. Emlékeztetett, hogy a Nagyszőlősi járás lakosságának 71,4%-át teszik ki az ukránok, míg a Beregszásziban a lakosság 76,2%-a magyar, 18,8%-a ukrán. Az „új” járásban 43 százalék lesz a magyarok aránya – mutatott rá. (Csak találgathatunk, vajon arra akart-e utalni ezzel a honatya, hogy az ukrán többségű járásnak ukrán többségű járásközpont dukál? – a szerk.)
A képviselő emlékeztetett, hogy mind a Nagyszőlősi Járási Tanács, mind a Nagyszőlősi Városi Tanács elutasította a létrehozandó járás elképzelését. Dicsérte a fejlett nagyszőlősi járási infrastruktúrát, kiemelve egyebek mellett, hogy az ottani járási kórház lényegesen több egészségügyi szolgáltatást nyújt, mint a beregszászi járási. Ezek után Vladiszlav Poljak javasolta kollégáinak, fontolják meg egy olyan nagy járás létrehozását, amely a Beregszászi és a Nagyszőlősi mellett az Ilosvai járás egy részét is magában foglalná, központja pedig Nagyszőlős lenne.
Támogatta a javaslatot Ihor Huzj – ugyancsak független – parlamenti képviselő (A Jövőért képviselőcsoport), a bizottság alelnöke, aki mindenekelőtt a Poljak által tévesen ismertetett lakossági adatokra hivatkozott. Roman Lozinszkij, a bizottság elnökének első helyettese, aki az ellenzéki Hang párt listáján jutott mandátumhoz, szintén Poljak javaslata mellett érvelt, utalva az ukrán–magyar viszony feszültségére, és emlékeztetve arra, hogy a Beregszászi járás a többi közigazgatási egységgel ellentétben az ukrán–magyar határ mentén terül el. Javasolta, hogy a „helyzet destabilizálásának” elkerülése végett legyen a járásközpont Nagyszőlős, amely fontos az ukrán államhatalom és közigazgatás szempontjából is.
A létrehozandó Beregszászi járást, illetve Beregszászt mint kijelölt járásközpontot az ülésen egyedül a kormánypárti Bezhin „vette védelmébe”, aki óvott attól, hogy a járás létrehozásából politikai kérdést csináljanak. Nyilvánvalóan Lozinszkij Nagyszőlős melletti érvelésére reagálva jegyezte meg, hogy Beregszászban is ukrán az államhatalom. A kérdés az, mutatott rá, hogy hol szeretnénk közigazgatási központot, prefektúrát létrehozni: ott, ahol erre szükség van, vagy ettől a helytől távol?
A vitát követően megejtett szavazáson 17-en támogatták a kormány és az albizottság javaslatát a Beregszász központú Beregszászi járás létrehozásáról, két ellenszavazat és négy tartózkodás mellett. Információink szerint a parlament akár már ezen a héten napirendjére tűzheti az új járásrendszer kialakításáról rendelkező határozattervezetet.
Témánkhoz tartozik, hogy július 3-án elektronikus petíciót regisztráltak be az államfő hivatalos weboldalán, amely követeli, hogy a létrehozandó egyesített járás központja Nagyszőlős legyen.
„Követeljük, hogy Kárpátalja megye ötödik járásának létrehozásakor a Nagyszőlősi, a Beregszászi járások és az Ilosvai járás egy részének egyesítésével, közigazgatási központnak jelöljék ki Nagyszőlőst, figyelembe véve a Nagyszőlősi járás valamennyi előnyét a Beregszászival szemben, amelyek számosak” – olvasható a petícióban, melyet egy bizonyos Helena Matyij jegyez.
Mint ismeretes, ahhoz, hogy Volodimir Zelenszkij elnök megvizsgálja a petíciót, 25 ezer aláírásnak kell összegyűlnie három hónap leforgása alatt. A kedd reggeli állapot szerint 231-en támogatták a kezdeményezést.
(ntk)
