A Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium megküldte jóváhagyásra a megyék új, összevonással megnagyobbított járásrendszerének tervezetét a központi kormányzati szerveknek, a megyei állami adminisztrációknak és az önkormányzati szövetségeknek.
A megyék tervezett felosztását bemutató térképeket a Decentralizáció (decentralization.gov.ua) weboldal közölte. A kormány máris elfogadta Kijev megye új közigazgatási felosztásának tervezetét, melynek értelmében az eddigi 25 járást hatba szándékoznak összevonni.
A minisztérium jelezte, hogy a létrehozandó járások térképét a megyei állami adminisztrációk javaslatai alapján készítették el. Utaltak rá, tisztában vannak vele, hogy a tervek a megvitatásuk és kormányszintű jóváhagyásuk során változhatnak.
„Elő fognak még terjeszteni javaslatokat, amelyeket bizonyosan megvizsgálunk, és ha nem ellentétesek azokkal a kritériumokkal, amelyeknek a jövőbeni járásoknak meg kell felelniük, akkor figyelembe vesszük azokat” – idézi a portál Vjacseszlav Nehoda miniszterhelyettest.
A kormány szerint a járásrendszer átalakításának szükségességét a jelenlegi régiók paramétereinek aránytalansága indokolta. Összehasonlításképpen: Ukrajna lakosságát tekintve legkisebb járása a Kijev megyei Polisszjai járás, amelynek lélekszáma 5622 fő. Ugyanakkor a legnagyobb, Harkivi járásnak 182 100 lakosa van. Az új közigazgatási egységek kialakításához megfogalmazott ajánlások a járások lélekszámát minimum 150 ezer főben javasolták meghatározni.
Ukrajnában jelenleg összesen 490 járás van. A közigazgatási reform eredményeként 26 járást ma már teljes egészében kistérségek (OTH) alkotnak, amelyek a decentralizáció értelmében a járási állami adminisztrációk és a járási tanácsok szinte valamennyi hatáskörét átvették. További 164 járás 50–99%-ban áll kistérségekből. Csupán 75 járás (16%) területén nem alakult még egyetlen OTH sem. A járási állami adminisztrációk gyakorlatilag már csak ezek területén működnek teljes értékűen.
A szaktárca felhívja a figyelmet, hogy a járások mesterséges képződmények, amelyeket elsősorban az állami végrehajtó hatalom működésének megszervezésére hoznak létre, s e tekintetben a maximális hatékonyság a döntő, a minimális fenntartási költségek mellett. A jelenlegi elképzelések szerint mindazok a szolgáltatások, amelyeket a polgárok eddig a járásközpontokban vettek igénybe, ezentúl az emberekhez legközelebbi szinten, az OTH-kban lesznek elérhetők, az úgynevezett közigazgatási szolgáltatások központjaiban.
Ugyanakkor az átalakítás távolról sem halad zökkenőmentesen. Országszerte gyakoriak a lakossági tiltakozások a nemegyszer Kijevben elhatározott adminisztratív felosztás ellen, elsősorban az OTH-k szintjén. (Sajtóértesülések arra utalnak, hogy a nem mindig életszerű átalakítások célja esetenként a hatalomnak kedvező választókerületek kialakítása is lehet a közelgő helyhatósági választásokra való tekintettel.)
Kárpátalján például nagy visszhangot váltott ki Visk és Veléte esete, amelyeket annak ellenére „csapott hozzá” a kormány a Huszti kistérséghez, hogy a két település a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztrációnak a kormányhoz továbbított tervezetében még önálló kistérségként szerepelt – összhangban a helyi lakosság akaratával. Az általános felháborodás és tiltakozás hatására utóbb a viski kistérség megőrizhette önállóságát.
Nincs ilyen szerencséje a jelek szerint a munkácsi járási Izsnyétének, amelyet a Gorondi kistérséghez csatoltak annak ellenére, hogy a falu egyértelműen kifejezte abbéli szándékát, hogy a munkácsi kistérséghez kíván tartozni, amely a maga részéről megerősítette, hogy kész befogadni a települést.
Az új kárpátaljai járáshatárok megvonásában is találni furcsaságot. A mukachevo.net emlékeztet, az előzetes tervekben a jelenlegi Ilosvai járás még az új, Munkács központú járás részeként szerepelt, a múlt pénteken közzétett járástérkép szerint viszont már a Huszt központú járáshoz tartozik.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a tömbmagyarság tekintélyes részét egyesítő Beregszász központú járást a bátyúi nagyközségi, beregszászi városi, nagyberegi községi, nagybégányi községi, tiszaújlaki nagyközségi, nagyszőlősi városi, királyházai nagyközségi, mezőkaszonyi községi, tiszapéterfalvai községi területi közösségek alkotnák.
(hk)
