Újabb fejezetéhez érkezett az ukrán–magyar kapcsolatok krónikája múlt pénteken: Budapesten járt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, ahol fogadta őt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A találkozóról nem sok minden szivárgott ki – a felek túláradó optimizmusán kívül –, mégsem elképzelhetetlen, hogy végre elmozdulnak a holtpontról a kétoldalú kapcsolatok rendbetételéről folyó tárgyalások.
„Rágyúrtak” a találkozóra a felek
Miközben a külügyminiszteri találkozóra vártunk, megszólaltak a két ország kapcsolata felett egy ideje kéretlenül is „gyámkodó” ukrán külügyi „szakértők” és intézmények, hogy tudomására hozzák a kijevi vezetésnek, melyek azok a „vörös vonalak”, amelyeket szerintük nem szabad átlépni a Magyarországgal esetleg mégiscsak létrejövő megállapodás esetén, azaz miből nem engedhetnek semmiképpen. Eddigi megszólalásaik mondanivalója általában összecsengett a mindenkori ukrán kormányzat főbb törekvéseivel: korábban alapvetően a Porosenko-éra külpolitikáját tükrözte, s ez a szemlélet Zelenszkij elnök regnálásának első évében, illetve Vadim Prisztajko külügyminisztersége idején sem változott alapvetően – ahogyan az ukrán külpolitika sem. A márciusi kormányváltás óta azonban nyitott a kérdés: mi változott Dmitro Kulebának a Külügyminisztérium élére történt kinevezésével? A „szakértők” mostani javaslata, amelyet a Jevropejszka Pravda közölt Kuleba budapesti látogatásának napján, érdekes adalékokkal szolgálhat ehhez a témához.
A dokumentum megfogalmazói a hivatalos kijevi állásponttal összhangban abból indulnak ki, hogy Az oktatásról szóló törvény 7., az oktatás nyelvét szabályozó cikkelye semmiképpen nem módosítható – már csak azért sem, mert ezt a gyengeség jelének fogná fel a többi szomszéd –, ezért a jogszabály rugalmas végrehajtása révén tartják elképzelhetőnek valamiféle kompromisszum kimunkálását a magyarokkal.
„A válságból való kilábalás akkor lehetséges, ha Ukrajna és Magyarország megállapodik a bilingvális (kétnyelvű) oktatás közös fejlesztéséről a magyarok számára, az Oktatási és Tudományos Minisztérium pedig beleegyezik abba, hogy a tantárgyak egy részének kétnyelvű (az állam és az EU nyelvein) oktatását ukrán nyelvűként veszik figyelembe” – fogalmaz a dokumentum.
Váratlan engedmény – ha ugyan valóban annak tekinthető –, hogy a javaslattevők a jelenlegi Beregszászi és Nagyszőlősi járások területén egy tömbben élő magyarságra való tekintettel elfogadhatónak tartanák a Beregszász központú járás megőrzését. Ugyanakkor megengedhetetlennek nevezték egy kizárólag magyar nyelvű járás kialakítását. (Az események eddigi alakulása a „szakértőket” látszik igazolni.)
Emellett felvetették, hogy a kormányzat alkossa meg a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, amelyben rendezni kellene a kisebbségek képviseletét a helyi önkormányzatokban.
Cserébe mindezért Magyarországnak nyilvánosan le kellene mondania az Ukrajna–NATO párbeszéd blokkolásáról, „és a kritikus döntések blokkolásáról Ukrajnának a NATO-val és az EU-val fennálló kapcsolataiban”. A magyar kormánynak fel kellene hagynia azzal a retorikával is, miszerint az ukrán oktatási jogszabályok nyelvi normáit a 2017. évi változatban kell visszaállítani.
Szijjártó Péter azzal készült a találkozóra, hogy telefonon konzultált Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszterrel. A konzultáció apropója, hogy az ukrajnai bolgár kisebbséget szintén érinti az Ukrajnában zajló közigazgatási reform. Mint arról lapunk is beszámolt, a bolgár parlament két hete élesen tiltakozott nyilatkozatában az ukrán hatalomnak a bolgár kisebbség egyik fő központjának számító Odessza megyei Bolgradi járás közigazgatási reformjára vonatkozó tervei ellen. A hírek szerint a reform keretében a járást öt úgynevezett egyesült területi közösségre oszthatják fel, amelyekben a bolgárok már nem lesznek többségben.
„A bolgárok és a magyarok is arra törekednek, hogy maradjon bolgár és magyar többségű járás Ukrajnában a közigazgatási reform után is” – jelezte a magyar külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán.
Szijjártó a kárpátaljai magyarokra figyelt
Kuleba látogatásának némi egyediséget kölcsönzött, hogy a világjárvány miatt szünetelő légiközlekedés okán az ukrán külügyminiszter személygépkocsin tette meg a több mint 1100 kilométeres utat Kijevből a magyar fővárosba. Szijjártó Péter utóbb megjegyezte: nagyra értékelik, hogy kollégája első hivatalos külügyminiszteri útja Budapestre vezetett, ez fontos jel a két ország kapcsolatainak jövője szempontjából.
A két tárcavezető tárgyalását követő sajtótájékoztatón a magyar külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint kijelentette: Magyarország és Ukrajna megnyugtató módon le akarja zárni a vitákat. Hangsúlyozta, vannak olyan jelentős kérdések a kétoldalú kapcsolatokban, amelyeket továbbra is másként ítélnek meg, ilyen a magyar nemzeti közösség oktatásával és nyelvhasználati jogaival kapcsolatos kérdéskör. Amikor a kárpátaljai magyar közösség azt mondja, hogy rendben vannak ezek a kérdések, Magyarország feloldja a NATO–Ukrajna tanácsülések blokkolását – erősítette meg a magyar álláspontot.
Kifejtette: megállapodtak egy menetrendben, javaslattervezetet kaptak Ukrajnától, hogy közös deklarációt fogadjanak el, amely kijelöli a jövőre vonatkozó utat, és ennek van oktatási, nyelvhasználati és gazdasági fejezete is.
Júniusban mindhárom kormányközi vegyes bizottságot és munkacsoportot összehívják, ezek dolga lesz, hogy a javasolt menetrendnek megfelelően a vitás kérdésekben olyan megállapodást dolgozzanak ki, amelyre a kárpátaljai magyarok azt mondhatják, hogy rendben van, és amely az ukrán kormánynak is elfogadható – magyarázta. Hozzátette: nem a blokkolás fenntartása a cél, hanem a megállapodás.
Szijjártó Péter elmondta: addig is keresik a közös sikertörténetek lehetőségét, mert más relációkban már bebizonyosodott, hogy ezek alapján könnyebb a nehéz kérdéseket is rendezni. Ilyen közös sikertörténet lehet Kárpátalja, ezért jó, hogy az ukrán elnök és kormány a régióban komoly infrastrukturális fejlesztéseket tervez – vélte. Hozzáfűzte: ehhez Magyarország is szívesen hozzájárul, 50 millió dollár kötöttsegély-hitelt biztosít.
Arról is beszélt, hogy új határátkelőket nyithatnak meg és felújíthatják a záhonyi Tisza-hidat. Magyarország emellett kész a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program folytatására – mondta.
Az ukrán külügy weboldalán megjelent beszámoló is mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a tárgyalófelek hangsúlyozták érdekeltségüket a baráti és jószomszédi kapcsolatok kiépítésében.
„Átadtam annak a közös memorandumnak a tervezetét, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozójuk során írhatna alá. Javaslatot tettem egy nagy közös projekt megvalósítására is: Ukrajna elnökének és a magyar miniszterelnöknek a védnökségével befejezni a modern kórház építését Beregszászban” – mondta el egyebek mellett az ukrán külügyminiszter.
A tárgyalás „utóélete”
Tekintettel arra, hogy a beregszászi, Magyarország által emelt kórházépület befejezésének lehetősége legalább egy évtizede nem került szóba komolyan ukrán–magyar viszonylatban, a külpolitikában járatlan olvasó is gyaníthatja, hogy valami rendhagyó történhetett a magyar fővárosban. Utóbb azt is megállapíthatjuk, hogy valamit sejthettek azok a „szakértők”, akik a Jevropejszka Pravdában felvetették a tömbmagyarságot magában foglaló kárpátaljai járás létrehozásának lehetőségét (lásd keretes írásunkat!). Kérdés azonban, hogy mindez mit jelenthet?
Csak annyi bizonyos egyelőre, hogy mit gondolnak erről a kárpátaljai ukrán nacionalisták. „Kárpátalján öt járás létrehozását tervezik. Budapest mégiscsak elérte Kijevnél a berehovói magyar enklávé létrehozását?” – vezette fel az új kárpátaljai járásrendszer kialakításának elképzelését ismertető cikkét a Zakarpattya Online hírportál.
A portál emlékeztet, hogy korábban csupán négy járás kialakítását tervezték Kárpátalján, s azok között a beregszászi nem szerepelt. „Ezzel szemben a hivatalos Budapest ultimátumszerűen követelte Kijevtől ennek a közigazgatási egységnek a létrehozását, amely magában foglalná a magyarok lakta települések nagy részét – írja a Zakarpattya Online. – Ebben az összefüggésben Magyarország szisztematikusan törekszik Kárpátalján a nemzeti-kulturális – számos ismérv alapján pedig egyben politikai autonómia megteremtésére a kárpátaljai magyarok számára.”
Ugyanakkor a karpat.in.ua idézi az ukrán Rezident Telegram-csatornát, amely az Elnöki Hivatalból származó bizalmas információra hivatkozva arról ír, hogy eredményesek voltak Dmitro Kuleba külügyminiszter múlt hétvégi budapesti tárgyalásai. A médium, amely rendszeresen közöl bennfentes értesüléseket, elnöki hivatali forrását idézve azt írta: „Sikerült megállapodnunk a magyar fél álláspontjának enyhítéséről az oktatási törvény kérdésében, amiért cserébe beleegyeztünk az úgynevezett magyar járás létrehozásába Beregszász központtal, amely nem tisztán magyar, hanem ukrán, román, ruszin településekből fog állni, és bővül a magyar nyelv és kultúra oktatása Kárpátalján.”
A Rezident szerint az Elnöki Hivatalban folyik Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij júliusra tervezett kijevi találkozójának az előkészítése. Ha korábban nem is, akkor mindenképpen megtudjuk, hogyan is állunk, ami az ukrán–magyar kapcsolatok alakulását illeti.
(ntk)
