Hetilapunk elindulásának körülményeit elevenítette fel Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiszteletbeli elnöke.
Fodó Sándor, a KMKSZ alapító elnöke már a Szövetség 1989-es megalapításának pillanatában érezte, hogy szükség lenne egy sajtóorgánumra, amely a kárpátaljai magyarság lapjának szerepét töltené be – fogalmazott Milován Sándor –, akkoriban viszont a kommunista uralom idején nem volt lehetőség erre.
Mankovits Tamás, a Magyar Televízió Panoráma című külpolitikai műsorának külsős szerkesztője egyetértve Fodó Sándorral elhatározta, hogy elindítja a Kárpátalja című lapot, amelynek első száma 1990. április 30-án jelent meg. A lap működött is egy ideig, azonban lassan átállt az „KMKSZ-ellenzék” oldalára – emlékezik vissza.
„Ezután Gulácsy Gézával megpróbáltunk elindítani egy kisújságot, amely inkább hírvivő formában működött. Aztán Kacsur Gusztáv rendkívül jó munkájának köszönhetően elindult a Kárpátaljai Szemle, amely egy ideig nagyon hasznosnak bizonyult. Ezt aztán követte a Kárpátalja hetilap 2001 januárjában” – emelte ki Milován Sándor, hozzátéve: amely teljes egészében egy KMKSZ-lap volt.
„Számomra nagyon kedves, mert három éven keresztül én is minden héten írtam egy karcolatot a lapba, s úgy érzem, hogy sikeres volt” – fűzte hozzá a KMKSZ tiszteletbeli elnöke, aki nagyon fontosnak tartja a lap fennmaradását.
A jelenlegi körülményeket tekintve, amikor a kárpátaljai magyarságot számos támadás éri, az ukrán médiában magyarellenes írások jelennek meg, elengedhetetlen azok ellensúlyozása. A KMKSZ-nek a Kárpátalja hetilap mellett sikerült elindítani egy ukrán nyelvű lapot is, a Karpatszkij Objektivet, amely államnyelven számol be a történésekről.
„Úgy érzem, hogy a mostani helyzetben is van jövője a Kárpátalja hetilapnak, hiszen példányszámban körülbelül ott tart, ahol a legnagyobb magyarországi országos lapok” – szögezte le Milován Sándor a tízezret meghaladó példányszámra vonatkozóan.
CsA/IA
