Kárpátalja egyetlen, Trianonig a történelmi Magyarország Szatmár vármegyéjéhez tartozó községében február 29-én, a Móricz Zsigmond Középiskola dísztermében tartották meg a 427 főt számláló helyi KMKSZ-alapszervezet tisztújító közgyűlését.
Illés Katalin, az alapszervezet elnöke beszámolója kezdetén szólt a taglétszám kivándorlás miatti csökkenéséről, majd visszatekintett a tavalyi parlamenti választásokra, melyek során Nagypaládon dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke kapta a legtöbb voksot, de sajnos, sokan szavaztak az ellenfeleire is. Ám maradva az elmúlt évnél, óriási pozitívumként értékelte, hogy végre teljesen felújították a Tiszapéterfalva–Nagypalád útvonalat. A KMKSZ-alapszervezet működése kapcsán kitért a földprivatizációban való közreműködésükre, a helyi Móricz Zsigmond Középiskolával közösen lebonyolított március 15-i ünnepségre, a nemzeti összetartozás napi megemlékezésre, a sztálini terror áldozatai előtti főhajtásra, a tagság számára megszervezett magyarországi kirándulásra, melynek keretében ellátogattak Egerbe, Sárospatakra és Vizsolyra, a község első nagy adventi koszorújának a felállítására, valamint a Móricz Zsigmond Középiskolával együtt megszervezett karácsonyi műsorra, melyen ajándékokkal lepték meg az iskolásokat.
Az elnöki beszámoló után Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke és a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke kifejtette, miszerint a megyei tanácsban a nyolcfős KMKSZ-frakció megkerülhetetlen tényező, megyei szinten megoldott a politikai képviseletünk, a Nagyszőlősi Járási Tanács KMKSZ-frakciója viszont kénytelen ellenzékben politizálni, s nem sokat tud elérni. Nagyon fontos lett volna dr. Brenzovics László újbóli bejutása is a Legfelső Tanácsba, ám ez nem sikerült, s a felszólaló elemezte a kudarc okait. A kárpátaljai magyarság általános helyzetéről szólva, méltán óriási sikernek nevezte, hogy korábban kiépült a teljes oktatási hálózatunk, ám aztán jött a gazdasági válság, majd a politikai bizonytalanság, a létbizonytalanság. A KMKSZ azonban – hogy élhetőbbé tegye a kárpátaljai magyarság életét, s igyekezzen biztosítani szülőföldünkön való megmaradásunkat – több programot dolgozott ki, több javaslatot tett Magyarország felé, s a KMKSZ alapítványain keresztül, azok munkája révén valósulnak meg – magyarországi támogatásokból – a vidékünk magyarságát segítő programok: a közszférában dolgozók fizetéskiegészítése, az óvoda- és iskolafelújítások, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program. Emellett a Szövetség a földprivatizációban is aktív szerepet vállal, s felhívta rá a figyelmet, milyen óriási érték a föld, melynek értéke a jövőben csak emelkedni fog. Emellett a felszólaló kitért a kárpátaljai magyarságot ért támadásokra, provokációkra, köztük a KMKSZ székházának a felgyújtására, majd a felrobbantására, melyekre viszont mi nem válaszolunk erőszakkal, hanem politikai eszközökkel küzdünk jogainkért. Kárpátalja szláv lakosságának a nagy része pedig szintén meg akarja őrizni a vidékünkre jellemző, nemzetiségek közötti békét. A Magyarország és Ukrajna közötti békés, jószomszédi kapcsolatokban is érdekeltek vagyunk, a tervezett Nagypalád–Nagyhodos határátkelőhely megnyitása is a két ország közötti kapcsolat megromlása miatt maradt eddig el, s Magyarország is normalizálni szeretné kapcsolatait Ukrajnával, miközben – természetesen – kiáll az érdekeink védelmében. Barta József biztató jelnek minősítette, hogy hétévnyi szünet után ismét össze fog ülni a magyar–ukrán kormányközi vegyes bizottság, mely a határ menti kapcsolatok és a gazdasági együttműködés kérdéseivel fog foglalkozni, és reméljük, hogy a konstruktív gazdasági együttműködés elvezet a politikai enyhüléshez is. Megjegyezve, miszerint Magyarország kész kidolgozni egy megfelelő programot az ukrán nyelvnek a kárpátaljai magyar tanintézetekben való oktatására.
Sőtér Géza, a Móricz Zsigmond Középiskola igazgatója, a nagypaládi KMKSZ-alapszervezet alelnöke is szólt a megjelentekhez. Majd a tagság megfelelőnek minősítette az alapszervezet munkáját, s újraválasztotta Illés Katalin elnököt, aki tervei között arról is szólt, hogy az idei október 6-i megemlékezés keretében felavatják Batthyány Lajosnak, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének a szobrát.
Lajos Mihály
