A magyar–ukrán–román hármas határnál fekvő Fertősalmáson is február 29-én, a Keleti Partnerség program keretében gyönyörűen felújított általános iskolában tartották meg a helyi KMKSZ-alapszervezet tisztújító közgyűlését.
Szűcs Judit alapszervezeti elnök beszámolója kezdetén elmondta, hogy a tagság jelenleg 241 főből áll, majd kitért a földprivatizációval kapcsolatos munkára, március 15. megünneplésére, a június 4-i és az október 6-i megemlékezésre. Elmondta, hogy idén szeretnék felállítani a község karácsonyfáját, mely az előző két évben elmaradt. Ugyancsak a tervek között szerepel, miszerint felújítanák a málenkij robot áldozatainak a templomkertben álló emlékművét. A közgyűlés pedig megfelelőnek minősítette az alapszervezet tevékenységét.
Ezt követően Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a megyei tanács első elnökhelyettese a KMKSZ 31. születésnapja alkalmából kifejtette, hogy míg az elmúlt három évtized során több párt megszületett, majd megszűnt, addig a KMKSZ immár harmincegy éve működik, s foglalkozik nemzetrészünk politikai, kulturális és gazdasági érdekvédelmével. Szólt arról, hogy Kárpátalja 118 nemzetiségi nyelvű iskolája közül 95 magyar vagy részben magyar tannyelvű, s szépen kiépült az oktatási hálózatunk. Az új oktatási törvény azonban a magyar nyelvű oktatás lekorlátozásához, majd megszűnéséhez vezetne. Ukrajna vezetése az oktatási és a nyelvtörvénnyel lényegében azt üzeni nekünk, hogy vagy elköltözünk szülőföldünkről, vagy beolvadunk. Mi viszont a harmadik utat választjuk, s küzdünk azért, hogy szülőföldünkön magyarokként megmaradjunk. Magyarország pedig mindaddig támogat minket, míg látja, hogy mi is kiállunk saját magunkért, és teszünk a megmaradásunkért. Megmaradni akarásunk a választásokon való szereplésünkön is lemérhető, s a tavalyi parlamenti választásokon is volt esély rá, hogy a Beregszász központú 72. számú választókerületben induló dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke be is jut a Legfelső Tanácsba. És nagyon fontos lett volna, hogy bejusson, hiszen addig parlamenti képviselőként jelenítette meg a kárpátaljai magyar közösség problémáit, képviselte érdekeit a különböző tárgyalásokon, fórumokon, s egészen más, ha valaki parlamenti képviselőként vesz részt a tanácskozásokon, mintha kulturális-politikai érdekvédelmi szervezet elnökeként teszi ugyanezt. Miért nem sikerült mégsem bejutnia? Mint a felszólaló kifejtette, nem sejtették, hogy ilyen mértékű választási csalás, szavazatvásárlás történik majd, s annyi magyar választópolgár eladja a szavazatát 500 hrivnyáért, megfeledkezve arról, mennyit tesz a KMKSZ alapítványain keresztül a magyar nemzeti kormány támogatásával a kárpátaljai magyarságért (szociális programok, iskola- és óvodafelújítások, Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program). Másrészt arra számítottak, hogy megyénk magyar választópolgárai felismerik a választás súlyát, sokan hazajönnek külföldi munkahelyükről is a választás napjára, és legalább tíz százalékkal nagyobb lesz a magyar választók aktivitása, mint az ukránoké. Ehelyett viszont az ukrán választópolgárok aktivitása volt tíz százalékkal magasabb, mint a magyaroké. S míg az ukrán választóknak csak az öt százaléka voksolt az Ungvár, Munkács és Beregszász központú kárpátaljai választókerületekben induló magyar jelöltekre, addig azok közül a magyar választók közül is, akik itthon tartózkodtak, és az urnákhoz is járultak, a 35 százalékuk ukrán jelöltekre adta a szavazatát. S ha most az idei helyhatósági választásokon is ilyen hozzáállás lesz, s ha az UMDSZ-szel nem sikerül választási együttműködést kialakítani, akkor a megyei tanácsban sem őrizzük meg a most meglévő jó pozíciónkat, s a kárpátaljai magyarság elveszti megyei szinten meglévő politikai súlyát. Ám Barta József reményét fejezte ki, hogy mi is megrázzuk magunkat, talpra állunk, és megismételjük a 2015-ös remek választási sikert.
A választások mellett a politikus ugyancsak kitért az adminisztratív és az egészségügyi reformra, a földprivatizációra, valamint – hozzá intézett kérdésre válaszolva – a rossz állagú Nagypalád–Fertősalmás útvonal felújításának a problematikájára. A közgyűlés végén pedig a résztvevők újraválasztották Szűcs Juditot.
Lajos Mihály
