A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a kárpátaljai magyar iskolák és szervezetek képviselőinek részvételével február 19-én vitatta meg a Teljes és általános középoktatásról szóló törvénytervezettel kapcsolatos javaslatait. Az eseményre a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán került sor.
A tanácskozáson Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke elmondta, hogy a pedagógusszövetség már több mint két éve vívja csatáját az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Minisztériummal a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény után megjelent részletkérdések megoldása érdekében. „A fő problémánk az, hogy a magyart nem tekintik anyanyelvnek, hanem a külföldi nyelvek kategóriájába sorolták, ami miatt az iskoláink számára a magyar és az idegen nyelv oktatására annyi óraszámot írtak elő, amennyit korábban csak az anyanyelv oktatására” – emelte ki. Ennek értelmében elmondható, hogy tovább csorbítanák a kárpátaljai magyarság jogait. Amikor ezt a KMPSZ felvetette, az ukrán fél válaszában arra hivatkozott, hogy a magyar is európai nyelv, s ha az iskolákban annyira ragaszkodnak anyanyelvükhöz, akkor tanuljanak csak magyart minden más idegen nyelv helyett. A KMPSZ által kidolgozott különböző tervekre a minisztérium azt felelte, hogy azok túllépik a tanulók maximális heti megterhelésének küszöbét.
„Ma egy olyan órahálót tervezünk elfogadni, amelyben beleférünk a maximálisan megengedett óraszámba. Bizonyos órákat átcsoportosítottunk, s ebben szeretnénk konszenzusra jutni az igazgatókkal, a KMPSZ alapszervezeti elnökeivel és a szülői tanácsok képviselőivel” – szögezte le a KMPSZ elnöke, aki hozzátette, a tervezet kidolgozásának koncepciója a kompromisszumra való hajlam megmutatására is irányul.
A javaslatot Szilágyi Lajos, Kántor József, Kulin Judit és Benedek Imre dolgozták ki. Szilágyi Lajos ismertette a tervezetet, amelynek fontossága a tantárgyak magyar nyelven történő oktatásában nyilvánul meg. A Teljes és általános középoktatásról szóló törvénytervezet nagyban csorbítja az anyanyelven folyó tanórák számát, hiszen annak idegen nyelvként való besorolása ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatást. Elmondta, hogy az óraszámok elosztásánál az alapelv az volt, hogy minden olyan tantárgy megmaradjon, amely az ukrajnai általános iskolákban elvárás, emellett a számunkra, mint az országban élő nemzeti kisebbség számára fontos tantárgyak – az anyanyelv, irodalom, történelem stb. – benne legyenek a tervben.
A jelenlévők megszavazták a javaslat továbbítását az illetékeseknek. „Amennyiben a minisztérium ezt sem fogadja el, hajlandóak vagyunk odáig elmenni, hogy kiálljunk azon jogunkért, hogy a magyar számunkra anyanyelv, mi itt őshonos nép vagyunk, s minket a külföldi nyelvek kategóriájába ne soroljanak” – húzta alá Orosz Ildikó.
Az Európai Unió és a finn állam támogatásával az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Minisztérium létrehozott egy olyan munkacsoportot, amely az ukrán oktatási reformot próbálja segíteni. Ennek keretében egy külön munkacsoport dolgozik azon, hogy hogyan lehetne javítani az ukrán mint államnyelv oktatásának hatékonyságát és színvonalát a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban. A nemzeti alaptanterv tervezetéhez a munkacsoport elkészítette azt a szempontrendszert, amely által az 5–9. osztályokban oktatni akarják az ukrán nyelvet a kisebbségek iskoláiban. Ennek a projektnek a menedzsere kereste meg levélben Csernicskó Istvánt, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjét, hogy a kárpátaljai magyar közösség és annak érdekvédelmi és szakmai szervezetei fejtsék ki véleményüket a tervezet kapcsán. A tanácskozáson döntés született arról, hogy a véleményezést – természetesen – elkészítik, a tervezetet megvizsgálják és javaslatokat fűznek hozzá, hiszen „abban közös az érdekünk az ukrán állammal és az oktatási minisztériummal, hogy a kárpátaljai magyar gyerekek elsajátítsák az államnyelvet, hangsúlyozzuk azonban, hogy az ukrán nyelvet az ukrán nyelvórákon kell a tanulóknak elsajátítani, más tantárgyak oktatásának továbbra is anyanyelven kell történnie” – fejtette ki a nyelvész-professzor.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy az ukrán oktatási törvény, a nyelvtörvény és az említett törvénytervezet diszkriminatív, ugyanis például különböző kategóriákat állapítanak meg az oktatás nyelvére vonatkozó jogát illetően. A politikus örömét fejezte ki a magas számú részvétel iránt, amely arra ad okot következtetni, hogy mind az iskolai vezetés, mind a szülők fontosnak tartják a témát, valamint bölcsnek tartja az elfogadott javaslatokat, amely az adott körülményeket figyelembe véve kielégítő eredményeket hozhat.
Csuha Alexandra
