Nem engedhető meg, hogy bármilyen diszkriminációnak legyenek kitéve a nemzeti kisebbségek Ukrajnában. A kisebbségeket érintő ukrán törvények jelentős különbségeket tesznek kisebbségek és kisebbségek között, ami elfogadhatatlan – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban.
Németh Zsolt, a nyelvi jogok helyzete és perspektívái Ukrajnában címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta, hogy az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát és az oktatást érintően elfogadott törvények és törvényjavaslatok az ország állampolgárainak négy kategóriáját állapítja meg eltérő jogosultságokat adva számukra.
Noha néhány fontos ajánlást Ukrajna teljesített – például 2023-ig elhalasztotta az oktatási törvény hatályba léptetését, valamint kivették a magániskolákat a középfokú oktatást szabályzó törvény hatálya alól –, mégsem teljesültek maradéktalanul az Európa Tanács Velencei Bizottságának erre vonatkozó elvárásai.
Reményét fejezte ki, hogy az új nemzeti kisebbségi törvény esetében a Velencei Bizottság állásfoglalását már a törvény elfogadása előtt kikéri Ukrajna.
„Eljött az ideje annak, hogy a legfelsőbb szinten is elinduljon a párbeszéd Magyarország és Ukrajna között. Magyarország, és a kárpátaljai magyarság legitim képviselői erre készen állnak” – fogalmazott.
Kijelentette, a Velencei Bizottság decemberben megfogalmazott „rendkívül kritikus ajánlásával” komoly segítséget nyújtott mindazok számára, akiknek fontosa a kisebbségek ügye. Általa, és a magyar kormány támogatásával rendet lehet tenni a magyar-ukrán kapcsolatokban, hogy a szóban forgó jogkorlátozásokat megszűnjenek a magyar nyelvhasználat további biztosítása érdekében – tette hozzá.
Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő beszédében hangsúlyozta: fel kell hívni a politikusok és a közvélemény figyelmét arra, hogy Ukrajnában milyen súlyos jogsértések zajlanak. Arra, hogy folyamatosan felszámolják azokat a kisebbségi jogokat, amelyek még „a legsötétebb kommunista rendszerben” is megillette a helyi közösségeket.
Arra figyelmeztetett, hogy az említett törvények elfogadása a kisebbségi közösségek asszimilációjához vezet.
„Ha Ukrajna demokratizálódni akar, ha az európai közösséghez akar tartozni, akkor be kell tartania az ehhez szükséges játékszabályokat és elvárásokat. Nem folytatható tovább az a nacionalista politika, amely gátolja az ország európai integrációját” – húzta alá a képviselő.
Csernicskó István, nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy Ukrajna már korábban sem teljesítette maradéktalanul nemzetközi kötelezettségvállalásait többek között a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának végrehajtása területén.
Az új ukrajnai, kisebbségeket érintő törvények elfogadása azt mutatja, hogy Kijev a jövőben sem kívánja betartani nemzetközi kötelezettségvállalásait. Nem hajlandó alávetni magát azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket saját maga vállalt nemzetközi dokumentumok ratifikálásával – emelte ki.
A törvények alkalmazásával Ukrajna nem csak nemzetközi kötelességeinek nem tud majd eleget tenni, hanem meglévő jogokat von vissza – tette hozzá.
Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, a román parlamenti delegáció vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, Románia azt akarja elérni, hogy Ukrajna tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, különös jelentőséggel a kisebbségekre, és kezelje körültekintően azok jogait.
Kiemelte, noha megindult a kisebbségek jogait csorbító jogszabályokról kezdeményezett párbeszéd, abban Románia nem lát semmiféle haladást. Ha ez nem változik, szükség esetén Bukarest az Európai Tanácshoz fordul kérve, hogy használja fel befolyását az ukrajnai kisebbségek ügyében.
Az ukrán parlament január közepén fogadta el a nemzeti kisebbségeket is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt, amely három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Egy másik, a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály azt mondja ki, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után.
MTI
