Mozgalmas évet zárt a kárpátaljai magyarság és vele együtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Brenzovics Lászlót, a Szövetség elnökét arra kértük, értékelje a 2019-es, választásokkal, sikeres anyaországi támogatási programokkal, magyarellenes kampányokkal és az önkormányzati reform beindulásával jellemezhető évünket.
– Az első fontos esemény ebben az évben az elnökválasztás volt Ukrajnában. Új vezetői lettek az országnak, mit hozott ez a változás és mire számíthatunk a jövőben?
– Ukrajna lakossága kifejezte azt a véleményét, hogy a Petro Porosenko által folytatott politikát nem támogatja. Viszont helyette csak abból lehetett választani, amilyen választék volt. Egy ilyen fordulat ezzel együtt is nagy dolog, egyértelmű volt ugyanis az elutasítás, tehát nem közeli szoros eredmények születtek, hanem óriási volt a különbség. Ami azóta tart, az csalódás, mert nem látjuk, hogy kardinálisan változott volna a helyzet.
– Cserében semmit nem kaptunk annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarok az országos átlagnál is jóval nagyobb arányban szavaztak a jelenlegi hatalompártra és az elnökre. Változatlanul megmaradt a kisebbségi jogok felszámolására irányuló nemzetiségpolitika…
– Valóban nem kaptunk vissza semmit, egyelőre. Azonban Ukrajna állampolgárainak a többsége pontosan ugyanúgy van ezzel, mint mi. Mert azokban a rendkívül fontos kérdésekben, amelyek megoldása miatt történt ez a választási áttörés, egyelőre jelentős változások nem történtek: sem a háború és béke, sem az országot megosztó nyelvi, oktatási kérdésekben, vagy fontos szociális, mint a gázár vagy a rezsiköltségek ügyében sem. Tulajdonképpen azon keretek között folynak a dolgok, amelyekben korábban is. Ugyanakkor érezhető egyfajta enyhülés az élet bizonyos területein, de ezek nem jelentősek.
– Az elnökválasztást gyorsan követte a parlamenti, ahol a KMKSZ–UMDSZ szövetség elindított három jelöltet is annak ellenére, hogy a választási körzetek kialakítása miatt nem igazán volt esélyünk egyik körzetben sem. Végül nem tudtunk parlamenti mandátumot szerezni…
– Az elnökválasztáson a kárpátaljai magyarság Zelenszkijt támogatta. Folytak is tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy működjünk együtt a parlamenti választásokon, ezek aztán hirtelen és furcsa módon megszakadtak. Utólag már látszik, hogy több körzetben is győzelemhez segíthettük volna a Nép Szolgája párt jelöltjét, hisz csak néhány száz szavazattal veszítettek.
Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy Ukrajna hatályos törvényei szerint létre kellene hozni egy olyan választási körzetet, amely egyesítené a kárpátaljai magyarság által egy tömbben lakott területeket. Ezt a lehetőséget biztosítja számunkra a választási törvény, mi ezt kértük, ebben az ügyben pereltünk, mégis maradt a jól ismert helyzet, három választási körzetre van osztva a magyarok lakta terület. Be kellett látnunk, hogy az új hatalom sem akarja, hogy a kárpátaljai magyarságnak képviselője legyen a parlamentben. Ebben a helyzetben kellett dönteni. Nyilván, ha csata van, akkor az ember kiáll olyan körülmények között is, amelyek számára egyértelműen hátrányosak. Viszont még emellett is meglepő és furcsa volt, hogy velünk, jelöltekkel szemben meglehetősen brutálisan léptek fel az ellenfelek, hogy őket a hatalomnak vagy a cigarettacsempészek bandájának kell-e inkább nevezni – nem tudhatjuk. Mindenesetre ezt a hatalom engedte, az áljelöltekről és a rendőrség megfélemlítő akcióiról például mindenki tud.
Arra számítottunk, hogy ebben a helyzetben a kárpátaljai magyarság nagyobb számban fog részt venni a választásokon, mint az átlag, ez, sajnos, nem következett be. Ugyanakkor nem tartom az eredményeket tragikusnak, de figyelmeztetőnek igen. A három magyar jelöltre összesen harmincezren adták le a szavazatukat, a Kárpátalján megválasztott parlamenti képviselők közül senki nem kapott ennyi szavazatot. Tehát a mostani eredmények fényében biztosan kijelenthetem, hogy ha lenne olyan választási körzet, amely egyesítené a magyarok lakta vidékeket, mi ott nagy fölényű győzelmet aratnánk.
– Továbbra is erős ellenszélben kell működnie a kárpátaljai magyar érdekképviseletnek.
– Száz éve a kárpátaljai magyarság olyan helyzetben van, hogy nem tudja irányítani a sorsát teljes egészében. Ki vagyunk szolgáltatva azoknak a politikai helyzeteknek, amelyek a világnak ezen a fertályán alakulnak. Mi továbbra is kiállunk magyar közösségünk érdekeinek és jogainak védelmében, visszük tovább a megkezdett programjainkat – minden nehézség ellenére –, és kémleljük a jövendőt.
– Tehát a nyomozóhatóságok vizsgálatai ellenére folytatódnak a magyar állam és a KMKSZ korábban példátlan mértékű támogatási programjai?
– Úgy gondolom, az elmúlt időszak legnagyobb eredménye az, hogy a támogatási programjainkat sikerült lebonyolítani az elmúlt négy évben üldözött kisebbségként is. Mert a mi státuszunk üldözött státusz, akik ellen perek folynak, akiknek a képviselőit feltartóztatják a határon, megpróbálják megfélemlíteni a titkosszolgálatok, akik ellen központi médiakampány folyt és folyik. Mert az, hogy 0,3%-ot kitevő kisebbségként központi téma lettünk az ukrán médiában, azt jelenti, hogy bennünket nem partnerként kezelnek, hanem üldözött státuszunk van. Ennek ellenére folyik a gazdaságélénkítő Egán Ede-program, az óvodafelújítási program, a Keleti Partnerség programja, a bázisiskola-programunk, mindenkihez eljutnak a különböző bérkiegészítések és a magyar iskolák tanulóinak támogatása is folyik. Hálás vagyok alapítványaink munkatársainak, akik az említettek ellenére ezeket a programokat végrehajtják. Elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság a magyarellenes akciók ellenére is fejlődött.
– Hogy áll az önkormányzati reform ma Kárpátalján?
– Mint minden Ukrajnában, ez is zavaros. A peresztrojkától számítva eltelt már több mint 30 év, de a közigazgatásban ez a posztszovjet rendszer semmit nem változott. Nem alakult ki rendes önkormányzati rendszer és valószínűleg most sem fog.
A mostani eseményeket egy átmeneti időszaknak gondolom. Szerintem a helyi közigazgatás ilyen átalakítására még sem a közösségek, sem az állam nincs felkészülve, ami óhatatlanul komoly gondokat fog okozni az elkövetkező időkben. Már láthatjuk, hogy a megyei és járási költségvetések felére csökkennek, nehéz megmondani, hogy ennek mi lesz a következménye.
A KMKSZ vezetésében mi úgy láttuk, hogy az lenne előnyös, ha minél nagyobb kistérségek jönnének létre, amelyek lehetővé tennék a szükséges fejlesztések megvalósítását. Viszont a helyiek a legtöbb körzetben nem így látták, mi pedig nem tehetünk mást – teljes erőnkkel támogatjuk azt, amit helyben akarnak. Vannak támogatott jelöltjeink a választásokon, a győztesekkel pedig együtt kell majd működnünk a közösség érdekében.
Ezek a választások egyébként átmenetiek, hisz a jövő év őszén megint önkormányzati választások lesznek, arra kell majd komolyabban felkészülni az addigra kialakuló új helyzetben.
– Hozhat-e számunkra, kárpátaljai magyarok számára pozitív változásokat a mostani önkormányzati reform?
– Az elnök által benyújtott törvény nem hoz számunkra pozitív változást. Ukrajnában most is azt figyelhetjük meg, hogy beszélnek a demokráciáról, önkormányzatiságról, európai irányultságról, azonban a cselekedeteik ezúttal is a centralizáció és az önkény irányába hatnak. Ez a törvény is ilyen, nem tudhatjuk még, hogy később mennyire fog átalakulni. Veszélyes kérdésekhez nyúl hozzá azáltal, hogy módosítani kívánja az Alkotmányt, és a megyék felsorolását megszünteti. Tehát ennek értelmében a megyehatárok átalakulásáról is szó lehet, ami a jelenlegi, viszonylagos stabilitást is megbonthatja. A törvény által bevezetni kívánt prefektusrendszer is aggályos. Hisz az elnök által kinevezett prefektus az önkormányzat bármelyik döntését felfüggesztheti bírósági határozat nélkül, feloszlathatja az önkormányzatot, és a megválasztott vezető helyett elnöki megbízottat nevezhet ki, ami soha nem látott centralizációt jelent. Ezzel együtt megszünteti a megyei adminisztrációkat, a megyei tanács végrehajtó bizottságot választ, aminek köszönhetően a felelősség a megyei tanácsoké lesz, míg a valós hatalom nem.
Egyelőre nem tudjuk, hogy a tervezett járások (povitok) milyen jogkörrel rendelkeznek majd, de logikus lenne, hogy legyen egy ilyen Beregszász központú közigazgatási egység is, aminek érdekében már tettünk is lépéseket. Ezért mi küzdeni fogunk, de már látható, hogy ezt is egy olyan kontextusba próbálják belehelyezni, amely nem a józan ész határain belül van. Mindenfajta mitikus ellenérveket, szeparatizmust és egyebeket lehet ezzel szemben máris hallani. Logikus lenne, ha lenne egy ilyen járás, amiért mi küzdeni fogunk. Meglátjuk, hogy végül milyen eredményeket tudunk majd ebben az ügyben elérni.
– A világban zajló folyamatok és Magyarország határozott kiállása hozhatnak-e számunkra pozitív változásokat a belátható jövőben?
– A világ és benne Ukrajna is átalakulóban van. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lesz. Mindenesetre a tavalyi választások azt mutatják, hogy az ország lakossága, és közöttük a kárpátaljai magyarság is elégedetlen azzal, ami volt. Azonban azt is látjuk, hogy a megválasztott új politikai vezetők a tőlük elvárt változásokat nem hajtották végre, a kárpátaljai magyarság által elvártakat sem. Mi a saját érdekeink mellett minden körülmények között ki fogunk tartani, legjobb tudásunk szerint igyekszünk azokat a feladatokat ellátni, amellyel megbízott bennünket a kárpátaljai magyarság, és továbbra is bízunk abban, hogy a helyzet változhat.
Badó Zsolt
