A magyar kormány támogatásával december 18-án ünnepélyes keretek között adták át a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapító elnökének egykori családi portáján a róla elnevezett közösségi házat. Az ünnepélyes átadó alkalmával Brenzovics László, a KMKSZ elnöke elmondta: Fodó Sándor egyénisége meghatározó volt a kárpátaljai magyarság sorsában.
A Fodó Sándor Közösségi Ház átadóján Takács Zsuzsanna, a közösségi ház jövőbeni vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak és mindazoknak, akik segítettek a projekt megvalósításában.
Az ünnepségen Czébely Lajos helytörténész, Fodó Sándor egykori tanítványa ismertette a KMKSZ egykori elnökének életét és munkásságát. Czébely Lajos szerint Fodó Sándor a kárpátaljai magyarság szellemi organizátora volt. „A legfontosabb számára a kárpátaljai magyarság ügye volt” – hangsúlyozta a helytörténész. Szerinte Fodó Sándor életútja sikertörténet, és ezen nem csorbít az 1972-es beadvány utáni egyetemi eltanácsolás sem. „Bár lehetősége volt arra, hogy munkáját a tartui egyetemen tovább folytassa, azonban Kárpátaljától nem tudott elszakadni, így egy év után Tartuból haza térve fűtőként, majd a Kárpáti Igaz Szó korrektoraként dolgozott. Közben a kárpátaljai magyar érdekképviselet megszervezésén dolgozott, míg végül 1989-ben sikerült létrehozni a KMKSZ-t, amelynek alapító elnökévé választották” – hallhattuk Czébely Lajostól, majd rámutatott, hogy a Fodó Sándor életműve arra tanít, hogy az értelmiség szerepe a közösség szolgálatában kell álljon.
Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos beszédében elmondta: Egy-egy vidéknek megvannak azon különleges emberei, akik személyiségükben megjelenítenek egy tájat vagy egy közösséget. Kárpátaljának Fodó Sándor az az emblematikus alakja, aki önmagában megtestesíti mindazt, ami száz év alatt történt a magyarsággal ebben a régióban. Olyan személy volt, aki képes volt nagy gondolatokat álmodni – fogalmazott a miniszteri biztos, mely gondolatot Németh László szavaival erősítette: „Nagy gondolat szüli a nagy embert”. A miniszteri biztos szerint Fodó Sándor különösen bátor ember volt, aki a 70-es években, a kommunizmus idejében a magyarság érdekében felemelte a szavát, s aki az első szabad pillanatot megragadva megalapította a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, amely támaszként szolgál a 150 ezres magyar közösség oktatási, kulturális és politikai rendszerének – mindez a Fodó Sándor által végzett közösségteremtő munkának köszönhető – mutatott rá Grezsa István. „Ezzel a közösségi házzal méltó emléket állítunk, amely egyúttal a viskiek számára lehetőséget teremt arra, hogy nagy szülöttükre emlékezve élő kulturális életet szervezzenek. Legyenek büszkék a viskiek, hogy egy ilyen nagy formátumú személyt adtak a XX. század magyarságának” – hangsúlyozta.
Szilágyi Mátyás, beregszászi magyar főkonzul beszédében Fodó Sándor személyét méltatva kiemelte: „Fodó Sándor, a kárpátaljai magyar nemzeti önszerveződés legfontosabb személyisége volt.”A főkonzul szerint a XX. század magyar történelmében azok a személyek a legnagyobb hősök, akik a kisebbségi létbe szorulva a második világháború után a szovjet diktatúra alatt védték, szervezték, emelték föl közösségüket. Ilyen volt Erdélyben Márton Áron püspök, Kárpátalján Fodó Sándor. „Ők voltak azok, akik rámutattak arra, hogy meg kell találni a megmaradás útját a határon túli magyar közösségeknek is. Százszor nehezebb dolguk volt, mint az anyaországban bármilyen politikai konstellációban tevékenykedő vezetőknek. Ezért méltán lehetünk büszkék rájuk.”
„Fodó Sándor bátor ember volt, aki soha nem hátrált meg, hanem mindig megpróbálta a saját igazát képviselni, s olyan dolgokba belevágni, amely veszélyes volt” – mondta beszédében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. Véleménye szerint Fodó Sándor egyénisége meghatározó volt a kárpátaljai magyarság sorsában. 1989-ben ő volt az, aki a határon túli területek között elsőként hozta létre a kárpátaljai magyar érdekvédelmi képviseletet. Nehéz időket élt meg, azonban vállalta a hányattatott sorsot, kiállva elképzelései mellett. „Ez a központ egy olyan legendás ember emlékét fogja őrizni, aki megérdemli azt, hogy emlékét megőrizzük” – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
Hajovics Jaroszláv Visk község polgármestere ünnepi beszédében kiemelte: Fodó Sándor szellemisége kifejezi a magyar szellem töretlenségét. A mai fiatalok talán nem is értik, milyen bátorságot jelentett 1972-ben beadványt írni az akkori szovjetnagyhatalom vezetői számára. Ez a tett jobbik esetben 25 év börtönt, vagy lágerbe való elhurcolást jelentett volna. „Fodó Sándort bár nem hurcolták el, de megszenvedte ezeket az éveket, azonban mindenképpen Visk büszkeségévé vált. Mi pedig nagy köszönettel tartozunk a magyar kormánynak azért, hogy egy ilyen közösségi házzal gazdagodhattunk” – mondta a polgármester.
A köszöntéseket követően Hánka Tibor, a közösségi ház építkezését vezető vállalkozó mondott köszönetet, majd Jenei Károly viski református lelkész áldást mondott a megjelentekre és a ház működésére. Ezt követően a Viski Folkműhely diákjai karácsonyi népzenei műsorral tették emelkedettebbé az eseményt, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit Fodó Sándor táblájánál, valamint a református temetőben található sírjánál.
Fodó Sándor 1940. február 26-án született az egykori koronavárosban, Visken. Tanulmányait Visken, majd az észtországi tartui egyetemen végezte. Ezt követően az ungvári egyetemen kezdett tanítani, amely idő alatt folyamatosan szervezte a kárpátaljai magyarság szellemi és kulturális életét. 1989-ben megalapította a KMKSZ-t, amelynek 1996-ig elnöke volt. Egész életében fáradhatatlanul a kárpátaljai magyarság kisebbségi érdekképviseletén dolgozott. Ő volt azon szikrája a kárpátaljai kisebbségi létben élő magyarságnak, aki által szervezett közösséggé, szavát hallató egységgé kovácsolódott a vidék magyarsága. Fodó Sándor bátorsága, a magyar nemzet iránt érzett elkötelezettsége és szeretete példa mindannyiunk számára.
Váradi Enikő
